„Csoszon társadalma” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0 |
Xia (vitalap | szerkesztései) |
||
81. sor:
Nem volt könnyű helyzete azoknak az asszonyoknak sem, akiknek a férje második feleséget vagy ágyast vitt a házhoz, vagy ők maguk voltak ágyasok. Második feleségnek vagy nemesember ágyasának lenni felemelkedést biztosított ugyan a sokszor alacsony rangú vagy akár [[rabszolgaság|rabszolga]] nőnek, azonban általában az első feleség és annak gyermekei nem szívlelték az ágyasokat és azok illegitimnek számító, öröklésből kihagyott és társadalom által kitaszított gyermekeit.{{refhely|azonos=S161165}}
A nők számára csupán négy fajta „foglalkozás” létezett: [[kungnjo|{{koreai|sanggung|szanggung}}]], azaz palotahölgy, [[koreai sámánizmus|sámán]], gyógyítónő és [[Kiszeng|{{koreai|gisaeng|kiszeng}}]].{{refhely|Csoma|38. o.}} Utóbbiak, akik a japán [[gésa|gésákhoz]] hasonlóan férfiakat szórakoztattak, viszonylag szabadabban élhettek. Nem csak írni és olvasni tudtak, de jártasak voltak a zenében, a művészetekben, a verselésben, intellektuális társalkodó-partnerként szolgáltak egy olyan korban, amikor a feleség ezt a szerepet a konfuciánus eszmék miatt nem tölthette be.{{refhely|azonos=S161165}} A leghíresebb {{koreai|gisaeng|kiszeng}}ként a 16. században élt [[Hvang Dzsini|{{koreai|Hwang Jin-yi|
A kor végére a nők szinte „névtelenné” váltak, férjük nevén („xy felesége”) vagy gyermekük neve alapján („xy anyja”) azonosították őket.{{refhely|Seth|162. o.}}
| |||