„Ormányos medve” változatai közötti eltérés

{{Taxobox

| name = Ormányos medve

| image = Nasua nasua 01.jpg

| regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)''

| phylum = [[Gerinchúrosok]] ''(Chordata)''

| binomial = Nasua nasua

| binomial_authority = ([[Carl von Linné|Linnaeus]], 1766)

| range_map = South American Coati area.png

| wikispecies = Nasua nasua

| wikicommonscat = Nasua nasua

}}

 

 

[[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]], [[Kolumbia|Kolumbiától]] és [[Venezuela|Venezuelától]] délre egészen [[Uruguay]]ig és [[Argentína|Észak-Argentínáig]] honos. Mindenféle erdőben megtalálható, az őserdőtől a folyami erdőkön át a hegyi erdőkig, egészen 2500 méteres magasságig. Elterjedtsége miatt nem védett.

 

A kutatók nem értenek egyet abban, hogy az [[Andok]]tól nyugatra fellelhető-e.<ref>Eisenberg, J., and K. H. Redford (1999). ''Mammals of the Neotropcs: The Central Neotropics.'' Vol. 3, p. 288. {{ISBN|0-226-19541-4}}</ref> Nyugat-Ecuadorban és Észak- és Nyugat-Kolumbiában már biztos fellelhető.<ref name=Decker>Decker, D. M. (1991). ''[http://biostor.org/cache/pdf/f8/c6/d7/f8c6d73ff3bab3dea9652afe0bb9b25f.pdf Systematics Of The Coatis, Genus Nasua (Mammalia, Procyonidae)] {{Wayback|url=http://biostor.org/cache/pdf/f8/c6/d7/f8c6d73ff3bab3dea9652afe0bb9b25f.pdf |date=20141006160755 }}.'' Proceedings of The Biological Society of Washington 104: 370-386</ref><ref name=GuzmanLenis>Guzman-Lenis, A. R. (2004). ''[http://scienti.colciencias.gov.co:8084/publindex/docs/articulos/0120-548X/2290574/2295170.pdf Preliminary Review of the Procyonidae in Colombia.] {{Wayback|url=http://scienti.colciencias.gov.co:8084/publindex/docs/articulos/0120-548X/2290574/2295170.pdf |date=20140426215650 }}'' Acta Biológica Colombiana 9(1): 69-76</ref> Dél-Amerikában a [[fehérorrú koati]]val csak Északnyugat-Kolumbia távoli csücskében találkoztak.<ref name=Decker/><ref name=GuzmanLenis/> Az ormányos medve elterjedési területe átfedhet a [[kis ormányosmedve|kis ormányosmedvével]], habár ez utóbbi inkább magasabb helyeken él, mint az ormányos medve.<ref>Helgen, K. M., R. Kays, L. E. Helgen, M. T. N. Tsuchiya-Jerep, C. M. Pinto, K. P. Koepfli, E. Eizirik, and J. E. Maldonado (2009). ''Taxonomic boundaries and geographic distributions revealed by an integrative systematic overview of the mountain coatis, Nasuella (Carnivora: Procyonidae).'' Small Carnivore Conservation. 41: 65–74.</ref>

 

 

*''Nasua nasua nasua''

41-67 centiméter hosszú, ehhez jön még 32-70 centiméteres farka. Súlya 3,5 és 6 [[kilogramm]] között változhat.<ref name=HMW>Kays, R. (2009). South American Coati (Nasua nasua), pp. 526-528 in: Wilson, D. E., and R. A. Mittermeier, eds. (2009). ''[[Handbook of the Mammals of the World]].'' Vol. 1, Carnivores. {{ISBN|978-84-96553-49-1}}</ref> Szőrzete a vörösesbarnától a szürke színig terjedően elég változatos, és a farkán sem mindig láthatók jól a gyűrűk.<ref name=HMW/> Hasa világos színű. Rövid, erős lábai feketék, farka feketén gyűrűzött. Feje hosszúkás, fülei rövidek és kerekek. Nagyon jellemző bélyege – amiről a nevét is kapta – hosszú, mozgékony orra, amivel a talajon táplálékot keres. Orra körül fehér szín figyelhető meg, ez azonban nem annyira kiterjedt, mint rokonánál, a [[fehérorrú koati]]nál.<ref name=HMW/>

 

A [[mosómedve]] ''(Procyon lotor)'' közeli rokona, életmódja azonban különbözik tőle. Leginkább az erdős területeket lakja,<ref name=bbc>{{cite web|title=BBC Ring-tailed Coati|url=http://www.bbc.co.uk/nature/wildfacts/factfiles/613.shtml|accessdate=2007-07-13|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090114225601/http://www.bbc.co.uk/nature/wildfacts/factfiles/613.shtml|archivedate=2009-01-14}}</ref> egyaránt ügyesen mozog a fákon és a talajon,<ref name=field>{{cite book|title=Neotropical Rainforest Mammals, A Field Guide, 2nd Edition|author=Emmons, Louise|year=1997|isbn=0-226-20721-8|pages=153–154}}</ref> és a vízben is jól úszik. Farka a fákon az egyensúlyozást segíti, a földön kinyújtva hordja. Kedveli az erdőszéleket is, és a másodlagos erdőket is elfogadja. 2500 méter magasságig él. Az emberi településeket is felkeresi, gyakran guberál a szemétlerakó helyeken.

 

Ragadozói [[óriáskígyófélék|óriáskígyók]], ragadozó madarak, [[rókák]], [[kutyák]], és nagymacskák, mint a [[jaguár]], a [[puma]] vagy a [[jaguarundi]]. Mivel néha betör a tyúkólakba, ezért az emberek is vadásszák.<ref>{{cite web|title=Southern Coati|url=http://itech.pjc.edu/sctag/coati/Southern%20Coati.htm|accessdate=2007-07-13|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080709043312/http://itech.pjc.edu/sctag/coati/Southern%20Coati.htm|archivedate=2008-07-09}}</ref>

 

A párzási időszak februártól márciusig tart, ekkor a legközelebbi domináns hím a nőstények kegyeit keresve csatlakozik a csapathoz. A hím alávetettként viselkedik, mire a nőstények megengedik, hogy párosodjon velük. A párzás után azonban a nőstények elkergetik a hódítót. A hímet később sem engedik közel, már csak azért sem, mert veszélyezteti a kölyköket. A nőstények több hímmel is hajlandók párzani.<ref name="bbc"/> Átlagosan 75 [[nap]]nyi vemhesség után egy különálló fára rakott fészekben három-hét kölyköt ellik, a csoport többi tagjától távol.<ref name="bbc"/><ref name="field"/> A fejletlenül, mindössze 150 grammal születő vak kölyköket négy hónapos korukban választja el anyjuk. Öt-hat hét múlva, mikor a kölykök már képesek elég ügyesen mozogni, újra csatlakoznak a csapathoz.<ref name="bbc"/><ref name="field"/> A fiatalok 2-3 éves korukban válnak ivaréretté.<ref name="bbc"/><ref name="field"/> A természetben általában 7-8 [[év]]ig él, állatkertben akár 17 évig is.<ref name="bbc"/>

 

 

== Képek ==

<center>

{|

*{{redlist|41684|2009-09-26}}

*[http://www.bioport.hu A faj adatlapja a Bioport oldalán]

 

== Fordítás ==

 

{{GLAM-ZOO projekt}}