„Magyar atlétikai bajnokság” változatai közötti eltérés

a (forrás szakasz címének javítása AWB)
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
A legrégebbi sportágként tekintünk az atlétikára hiszen sporteszközök és versenypályák nélkül is végezhető a legtöbb száma. Futás, gyaloglás, ugrás vagy dobás a mindennapi élet része is. Az ókori harcosok is ezekkel a gyakorlatokkal tartották magukat formában a háborúk közti szünetekben. Az ókori görög testnevelési rendszer hozta létre a négyévenkénti olimpiai játékokat, az első említése i. e. 776-ból jegyezte fel Korobios a stadionfutás győztesének nevét, és innen számítjuk az olimpiai játékok kezdetét. Ezek fő számai az atlétikaiak voltak. Kezdetben csak a mai rövidtávú futásnak megfelelő stadionfutásból állt. Később fokozatosan bővült ki a program közép- és hosszútávú futással majd pentatlonnal (ötpróba) amelynek számai közé tartozott a távolugrás, gerelyhajítás és a diszkoszvetés. Az olimpiai játékok i. sz. 393-as betiltása után csak a népi mulatságok részeként maradtak fent az atlétikai számok.
 
AzSzigyártó atlétikaedina feléledése a 19. század közepén indult meg, az úri sportegyesületek (tenisz, vívás) létrejöttével, ezekben már rendeztek ''népies'' versenyeket futásban, ugró és dobó számokban. 1875-ben alakult meg a Magyar Atlétikai Club amely elsőként karolta fel a népi sportokat, atlétikát, úszást, vízilabdát, birkózást és ökölvívástsexökölvívást. Az első atlétikai bajnokságot is a MAC rendezte meg 1896-ban csupán két számban 100 yardos és 1 mérföldes futásban. Ezt az [[1896. évi nyári olimpiai játékok|Athéni]] olimpia hatására kezdték el, mivel annak műsorában az atlétika főszerepet játszott, még a súlyemelés is atlétikai számként szerepelt benne.
== Atlétikai bajnokság ==
Az atlétika feléledése a 19. század közepén indult meg, az úri sportegyesületek (tenisz, vívás) létrejöttével, ezekben már rendeztek ''népies'' versenyeket futásban, ugró és dobó számokban. 1875-ben alakult meg a Magyar Atlétikai Club amely elsőként karolta fel a népi sportokat, atlétikát, úszást, vízilabdát, birkózást és ökölvívást. Az első atlétikai bajnokságot is a MAC rendezte meg 1896-ban csupán két számban 100 yardos és 1 mérföldes futásban. Ezt az [[1896. évi nyári olimpiai játékok|Athéni]] olimpia hatására kezdték el, mivel annak műsorában az atlétika főszerepet játszott, még a súlyemelés is atlétikai számként szerepelt benne.
 
1897-ben hét egyesület megalapította a Magyar Atlétikai Szövetséget, de a bajnokságot továbbra is 1902-ig a MAC rendezte, 1903-tól vette át a rendezést a szövetség. A kezdeti években a tornászegyesületek is rendeztek atlétikai versenyeket és csak 1908-ra erősödött annyira meg az atlétikai szövetség hogy egyedüli képviselője lett a sportágnak. Az első világháború előtt a magyar atléták Európában az élvonalba tartoztak, több (nem hivatalos) világcsúcsot is tartottak, [[Dáni Nándor (atléta)|Dáni Nándor]] Athénban második lett 800 m futásban, [[Szokolyi Alajos]] 100 m-en lett harmadik, [[Bauer Rudolf]] Párizsban diszkoszvetésben lett olimpiai bajnok, 1908-ban [[Gönczy Lajos (atléta)|Gönczy Lajos]] magasugrásban második, 1912-ben [[Somodi István]] harmadik magasugrásban és [[Kóczán Mór]] gerelyhajításban lett harmadik.
Névtelen felhasználó