„Alsóvadász” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Polgármesterei: már nem csonk |
Kiegészítés, pontosítás, nyelvhelyesség, helyesírás |
||
19. sor:
}}
'''Alsóvadász'''
== Fekvése ==
A [[Cserehát]] dombvidék déli részén, a Vadász-patak mellett fekszik, [[Szikszó]] városától 5 km-re északra, [[Miskolc]]tól 22 km-re északkeletre. A szomszédos települések Szikszón kívül [[Homrogd]] 6 km-re északra és [[Aszaló]] 8 km-re délkeletre. (Alsóvadász és Jánosd környékének 1317-es leírásában még Dicháza (Dydych) is szerepel szomszédos településként.)
== Története ==
A terület az [[őskor]] óta lakott. Ezt bizonyítja a [[1970-es évek|70-es évek]]ben megtalált kőbalta, amely jelenleg a [[Miskolc|miskolci]] [[Herman Ottó Múzeum]]ban tekinthető meg.
Alsóvadászt [[1317]]-ben említik először Vadaz néven, amely foglalkozást jelöl, ugyanis a település lakói az [[Árpád-kor|Árpád-korban]] királyi vadászok voltak. [[1329]]-ben Miklósfalva néven említik az oklevelek (Wadaz alio nomine Michlosfalwa), melynek az oka, hogy a király Lőrinc fia Miklós zólyomi ispánnak adta a területet. [[1403]]-ban [[Zsigmond magyar király|Zsigmod király]] a [[Perényi család]] tagjának, Péternek adományozta Vadászt és Jánosdot. [[1427]]-ben összeírást tartottak. Az összeírás során 64 portát jegyeztek fel. Egy - egy portán három - négy családfő (homines) lakott. Alsóvadász [[Szikszó]] után a környék második legnépesebb települése volt.▼
Jánosd (Janustelky) első fennmaradt említése [[1280]]-ból való. Neve valószínűleg tulajdonosának nevéből ered. A falu [[1280]]-ban elnéptelenedett, de hamarosan ismét benépesült, amit egy dézsmáról szóló [[1317]]-es feljegyzés bizonyít.
[[1588]]-ban török csapatok büntetőportyát tartottak [[Szikszó]] ellen. A Szikszóiak a fallal megerősített templomba menekültek, de az ágyúkkal felfegyverzett török ellen nem sokáig tudták volna magukat tartani. [[Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem|Rákóczi Zsigmond]] jelentést kapott a támadásról és intézkedett Szikszó felmentése érdekében. A felmentő csapatok Alsóvadászon találkoztak. A hosszas csatában kb 2000 török esett el. A [[Törökök|török]] katonákat az Alsóvadász felé vezető út és a Vadász-patak közé temették. A néphit szerint az itt emelkedő mesterséges domb az elesett török harcosokból épült fel. Erről neve is tanúskodik: Törökhalom. A környező megyék sorra behódoltak a töröknek, mikor [[Abaúj-Torna vármegye|Abaúj]] is sorra került, több helységben elbujdostak a behódolás helyett, Alsóvadász lakói pedig az egri töröknek adóztak.▼
Alsóvadászt [[1317]]-ben említik először Vadaz, azaz vadász néven, aminek az a magyarázata, hogy a település lakói az [[Árpád-kor|Árpád-korban]] királyi vadászok voltak.
[[1329]]-ben Miklósfalva néven is említik az oklevelek (Wadaz alio nomine Michlosfalwa), aminek az az oka, hogy a király Lőrinc fia Miklós zólyomi ispánnak adta a területet.
Fogarasi János jog- és nyelvtudós (Fogarasi-Czuczor: A magyar nyelv szótára) az 1820-as évek elején házitanítóskodott a Fáy családnál. ▼
▲
Tompa Mihály költő 1847. szeptember 25-én érkezett Alsóvadászra és 26-án a templomban szentelték lelkipásztorrá.▼
▲[[1588]]-ban török csapatok büntetőportyát tartottak [[Szikszó]] ellen. A Szikszóiak a fallal megerősített templomba menekültek
A török hódoltság után a község hamar megújult. A [[Sherédy]], majd a [[Békény]] család után a 16. században a [[Rákóczi-család|Rákócziak]] birtoka lett.
A [[Rákóczi-szabadságharc]] során Alsóvadász elpusztult, [[1720]]-ban a Csáky család telepítette újra. Később a fáji Fáy család lett a település ura.
A [[19. század]] reformeszméi Alsóvadászra is eljutottak a [[Kálvinizmus|református egyház]]on keresztül. A egyház óvoda építéséhez kezdett és emelte iskolájának színvonalát.
▲Fogarasi János jog- és nyelvtudós (Fogarasi-Czuczor: A magyar nyelv szótára) az 1820-as évek elején
▲Tompa Mihály költő 1847. szeptember 25-én érkezett Alsóvadászra, és
Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es szabadságharc]] idején Alsóvadászról Fáy Ferenc vezetésével nemzetőrök és honvédek álltak be [[Kossuth Lajos]] seregébe.
A [[19. század]]ban a falu lakossága folyamatosan gyarapodott. [[1851]]-ben 1153 református, 80 [[Római katolikus egyház|római katolikus]], 220 [[Keleti katolikus egyházak|görögkatolikus]] és 42 [[Zsidó vallás|zsidó]],
Alsóvadász és Jánosd községek [[1906]]-ban egyesültek, megalkotva a mai Alsóvadász községet. Ekkoriban - a XIX. sz. közepétől - már fáji Fáy Árpád (sánta) volt a település leggazdagabb birtokosa. Fáy Árpádnak két malma is volt, egy Alsóvadászon , egy pedig Szikszó határában. Árpád kétszer házasodott, nagyobbik fia - Frideczky Jozefától - fáji Fáy Elemér előbb a közeli Monajon, később Irotán lett birtokos. A faluban mindenki jóindulatú, a munkásaival emberségesen bánó gazdaként ismerte a családot. (A család sírboltja a régi temetőben volt. Teljesen elpusztult, de 2010 körül a Fáy család jelzésértékűen helyreállította.)
A két világháborúnak itt is sok áldozata volt. Az [[első világháború]]ban 27, a [[második világháború]]ban 24 alsóvadászi katona esett el.
Az [[1956-os forradalom]] idején erőszakos cselekmény nem volt a településen.
55 ⟶ 73 sor:
== Népesség ==
A település népességének
{{népességdiagram}}
64 ⟶ 82 sor:
== Nevezetességek ==
===Közösség háza===
A közösség háza több funkciót szolgál a településen. Többek között kiállításoknak ad otthont, és a község könyvtára is itt található. 2004 óta
=== Református templom ===
A templom mai formáját kalandos élete során kapta
Kőfallal övezett, keletelt templom. Hajója nyújtott téglalap alapú, szentélye egyenes záródású. A déli hajófalon a bejárati toldalék fölött egy [[román kor]]i ablak és egy apró, karéjos körablak látható, a szentélyen mérműves, csúcsíves ablakot tártak fel.
A templom a [[19. század|19. században]] nagy felújításon esett át, a hajót kazettás, klasszicizáló festésű mennyezettel fedték, és a templom mai berendezése is
A hajó nyugati végében három íven nyugvó, falazott
=== Református lelkészlak ===
A parókiaépület [[1773]]-ban épült. [[1830]]-ban nagyobb átépítésen esett át. A vályogfalazatú, deszkafödémes épületet kontyolt nyeregtető fedi. Az épület dísze az északkeleti oldalon végighúzódó boltívsoros, mellvédes tornác. Az utcai homlokzatot lizénák és a három ablak szalagkerete tagolja, és profilos párkányzat zárja le. 2010-ben
=== Katolikus templom ===
82 ⟶ 100 sor:
=== Világháborús emlékmű ===
A
=== fáji Fáy udvarház, kúria ===▼
A falun átvezető út nagy kanyarjában, a falu északi részén áll a Fáy udvarház, kúria és gazdasági épületei .Ezen épületegyüttest a kommunizmus során államosították a szomszédos ehhez tartozó legénylakkal egyetemben. A legénylakot az épület ura fáji Fáy Árpád fiainak Árpádnak és Lászlónak építtette, hogy ifjonti mulatozásaikkal idős szüleiket ne zavarják. Sokáig a kúria, kastély és melléképületei továbbá a később épült hangárok, épületek a helyi Béke termelőszövetkezet irodái , gépállomása voltak. Rendszerváltozás után privatizálták. A legénylakot a volt tulajdonosok kárpótlás során visszaszerezték, jelenleg is a Fáy-család tulajdonában áll. A Kúria elfogadható állapotban van, vidéki klasszicista stílusát megőrizte, bár halványzöld színe vélhetőleg a szocialista idők terméke. Az épületegyüttest műszaki értelemben nagyon leromlott állapotban a fáji Fáy családnak 2018-ban sikerült visszavásárolnia, törekszenek az ingatlan hajdanvolt szépségének fokozatos helyreállítására, a családi jelmondatának szellemében.▼
▲=== fáji Fáy udvarház, -kúria ===
▲A falun átvezető út nagy kanyarjában, a falu északi részén áll a Fáy udvarház, -kúria és gazdasági épületei
== Jegyzetek ==
|