„Alsózsolca” változatai közötti eltérés

Kiegészítés, pontosítás, nyelvhelyesség, helyesírás
(→‎További információk: +Nemzetközi katalógusok)
(Kiegészítés, pontosítás, nyelvhelyesség, helyesírás)
 
== Fekvése ==
A [[Sajó (folyó)|Sajó]] bal partján, [[Miskolc]]tól 10 kilométerre kelet-délkeletre fekszik. Gyakorlatilag már egybeépült a tőle északra elterülő [[Felsőzsolca]] várossal, ahova Miskolcról helyi autóbusszal is el lehet jutni. Elérhető vasúton is: a {{vvr|90}}on és a {{vvr|100}}on lévő [[Felsőzsolca vasútállomás]] a két kisváros között van.
[[Miskolc]]tól 10 kilométerre kelet-délkeletre, a [[Sajó (folyó)|Sajó]] bal partján található.
 
Szomszédos település még [[Sajólád]] 4 km-re dél-délkeletre.
A kb. 100 méterre a településtől lévő [[Felsőzsolca vasútállomás]] megközelíthető vonattal a {{vvr|90}}on és a {{vvr|100}}on.
 
=== Környező települések ===
[[Sajólád]] 4 km-re dél-délkeletre, [[Felsőzsolca]] 5 km-re északnyugatra.
 
== Története ==
A terület az [[őskor]] óta lakott. A [[község]] helyén már a [[10. század|10]]–[[11. század]]tól kezdve itt éltek elődeinkmagyarok. Annyi vehetőAz biztosrabiztos, hogy a [[tatárjárás]] után már itt állt a település A településtnevét említő legrégibb írásos emlék [[1281]]-benből említikmaradt előszörfenn. IttAz álltitt egylévő fahíd, mely az egyetlen átkelő volt [[Miskolc]] felé. [[1296]]-tól a [[Bánfalvi Bárius]] családé volt a település, majd a [[Vay család]]é. Mindkét család [[templom]]okat építtetett a faluban. A település lakói nagyrészt gazdálkodásból éltek.
 
[[1296]]-tól a [[Bánfalvi Bárius]] családé, majd a [[Vay család]]é volt a falu, ahol mindkét család [[templom|templomot]] építtetett. A település lakói nagyrészt gazdálkodásból éltek.
 
Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharc]] idején a község mellett is folyt ütközet, a magyarok megfutamították az orosz sereget. [[Görgey Artúr]]nak két napig a faluban volt a főhadiszállása.
[[Jókai Mór]] írásaiban ír a [[Sajó (folyó)|Sajó]] folyó alsózsolcai szakasza mentén zajló összetűzésekről. Itt [[Gózon Lajos]]t ''„zsolcai hős”''-ként örökíti meg.
''„Gózon Lajos pesti ügyvéd, aki mint őrnagy harcolt a szabadságharcért, [[1849]]. [[július 26.|július 26-án]] a [[Sajó (folyó)|Sajó]] vizén egy század önként jelentkező honvéddel átgázolt a [[Sajó (folyó)|Sajó]] jobb oldalára, s ott meglepte az erősen tüzelő orosz üteget, mely megriadva visszavonult.”''
 
A település [[2007]]-ben kapott városi címet kapott.
 
==Közélete==
 
== Népesség ==
A település népességének változásaalakulása:
{{népességdiagram}}
 
 
== Nevezetességei ==
* '''Műemlék''' '''református templom''', épült 1792-ben [[copf stílus]]ban. 1795-ben szentelték, Báró Vay Miklós építtette. A Vay-ak neve egybeforrt a település történelméveltörténetével, mivel a család évszázadokon keresztül sokat tett a település gazdasági és szellemi fejlődéséért.
* '''A Vay család kriptája, (mai neve: Vay -kripta ) halottasház''': Az 1800-as években épült műemlék a család sok tagjának nyughelye, a halottasház mára is megtartotta eredeti funkcióját. A halottasházat 1974-ben a család egyik leszármazottja a község használatába adta.
* '''Haller-kastély''': A háború után a község iskolájaként működött, majd később a Gyermek- és Ifjúsági Nevelőotthon kapott benne helyet. Ma az épület üresen áll, hasznosításra várvavár.
 
== Oktatási Intézmények ==