„Vidkun Quisling” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
44. sor:
Quislinget [[1945]]. [[október 24.|október 24]]-én hajnali háromnegyed három előtt öt percel kivégzőosztag lőtte agyon az Akershurs udvarán. Utolsó szavai ezek voltak: ''„Igazságtalanul ítéltek el, ártatlanul halok meg!”''
== Személyisége ==
Az őt személyes ismerő emberek szerint Quisling sose volt fegyelmezett, határozott egyéniség. A viták során hiányzott belőle a megfelelő képesség az érvelésre, igaza elérése érdekében gyakorta volt fenyegető és heveskedő is, noha a kritikára nyitottnak mutatkozott. A nyomásra nem tudott jól reagálni, hivatalos eseményeken is inkább a háttérbe húzódozott. Hajlamos volt rá, hogy összeesküvést feltételezzen. Sokat rontott a megítélésén a nyilvánvaló hataloméhsége, ami már a háború előtt is jellemezte.
Johan Galtung szociológus szerint Quisling egyfajta nárcisztikus személyiségzavarban szenvedett, amely egy mitikus, traumatikus komplexussal és megalo-paranoiával párosult. Sokban hasonlított személyisége Hitlerhez, de a legnagyobb különbség kettejük között, hogy Hitler képes volt a szereplésre. Quisling a nyilvánosság előtt nem remekelt és nem volt képes tömegeket meggyőzni, inkább volt egy politikai bohóc, akinek legfeljebb szimbolikus szerepekre futotta és folyton perifériára szorult. Hozzánemértését kompenzálni igyekezett mások (így az NSDAP) imitálásával, vagy az oly sokat emlegetett feltétel nélküli együttműködésével a megszállókkal.
Quisling természetes tanult ember volt, széleskörű műveltséggel. Hivatali munkái során mindig korán kellt, hogy alaposan felkészüljön a napi teendőkre és alaposan tanulmányozta a hivatalos dokumentumokat. Mindamellett szeretett mindenbe beleavatkozni és eltúlozni a kitűzött terveket. A megszállás évei alatt alapos és aprókélos eljárásokat folytatott a munkában, így próbálván mutatni, hogy Norvégia továbbra is méltóságteljes, független és civilizált.
[[Szálasi Ferenc]]hez hasonlóan nem hitt a német faji felsőbbrendűségben. Úgy tartotta, hogy Észak-Európa és az egész germánság legősibb népe a norvég, ezért az tekintendő felsőbbrendűnek, míg Szálasi a ''turáni fajt'' a nácik által hirdetett ''árja fajjal'' egyenrangú felsőbbrendűséggel ruházta fel.
Quisling elutasította a személyi kultuszt és soha nem viselkedett, vagy öltözködött kihívóan és látványosan.
Quisling komolyan érdeklődött a metafizika, a filozófia és a keleti vallások iránt és hitt a reinkarnációban. Terjedelmes könyvtárral bírt, ahol Spinoza, Kant, Hegel és Schopenhauer munkáit gyűjtötte. Számos, terjedelmes írása keletkezett ilyen témákban, amelyben részben [[kína]]i hatásra egy univerzalista vallást, filozófiát és tudományt magába foglaló képet alakított, amely életelméletül szolgált és az általa irányított Norvégia vallásává kívánta tenni. Elmélkedése és hittételeinek kidolgozása megszakadt, amikor a norvég kollaboráns kormányt vezette, majd fogsága és tárgyalása során ismét visszatért az univerzalizmushoz. Ekkor a háború eseményeit már úgy látta, mint Isten földi királysága felé tett lépéseket és védőbeszédeiben is ezzel próbálta igazolni tetteit.
Bár mindkét felesége orosz volt az ortodox kereszténység tanításait azonban elutasította.
== Jegyzetek ==
| |||