„Vidkun Quisling” változatai közötti eltérés

309 bájt hozzáadva ,  1 hónappal ezelőtt
 
 
Johan Galtung szociológus szerint Quisling egyfajta nárcisztikus személyiségzavarban szenvedett, amely egy mitikus, traumatikus komplexussal és megalo-paranoiával párosult. Sokban hasonlított személyisége Hitlerhez, de a legnagyobb különbség kettejük között, hogy Hitler képes volt a szereplésre. Quisling a nyilvánosság előtt nem remekelt és nem volt képes tömegeket meggyőzni, inkább volt egy politikai bohóc, akinek legfeljebb szimbolikus szerepekre futotta és folyton perifériára szorult. Hozzánemértését kompenzálni igyekezett mások (így az NSDAP) imitálásával, vagy az oly sokat emlegetett feltétel nélküli együttműködésével a megszállókkal.
 
Noha a második világháború utáni perekkel kapcsolatban a mai napig jogi aggályok merülnek fel, Quisling elítélésének és kivégzésének jogosságát soha nem kérdőjelezték meg. Norvégia népet már életében megvetette a ''Fører''-t és a mai napig ugyanilyen megvetéssel emlékeznek rá.
 
Quisling természetes tanult ember volt, széleskörű műveltséggel. Hivatali munkái során mindig korán kellt, hogy alaposan felkészüljön a napi teendőkre és alaposan tanulmányozta a hivatalos dokumentumokat. Mindamellett szeretett mindenbe beleavatkozni és eltúlozni a kitűzött terveket. A megszállás évei alatt alapos és aprókélos eljárásokat folytatott a munkában, így próbálván mutatni, hogy Norvégia továbbra is méltóságteljes, független és civilizált.