„Ágis tragédiája” változatai közötti eltérés

Az 1. felvonásban Ágisztrat, Demókares és a névtelenek kivételével mindenki színre lép. A konfliktus lényege, hogy ellenlábasai szerint Leónidás, a király nem a régi törvényt követi, igazságtalan kormányzása az ország romlását okozza. Ágézilaus biztatja Ágist, hogy lázítsák fel a népet. Ágis úgy látja, hogy a nép Kleombrotest szeretné a lázadás élén látni. A nép lázad. Leónidás panaszkodik Ámfaresnek arról, hogy sérül királysága, mert a legfelsőbb tanács a régi törvényt

 

helyezte vissza jogaiba: az „ostoba község”. Ámfares szerint bár a köznép ostoba, és az újságot lesi, de nem hibás. Ugyanis Ágis a lázító, a nép vezető nélkül nem csinálna semmit. Szükséges a nép alávetése, különben felfordulás van. A nemesek uralma sem jobb, mert az még nagyobb rabságra juttatja a népet. Leónidás meglepődik azon, hogy mennyire elfajult a helyzet Spártában, majd általános érvénnyel az uralkodás nehézségeiről beszél: a kegyes fejedelmet senki sem érti meg. Arra utasítja Ámfarest, vegyen a tanácsban szavazatot. Ámfares szerint erre nincs szükség, mert a tanács ráébred, hogy kisemmizik őket a régi/új törvények, és csak Ágis szítja az elégedetlenséget, mivel valójában zsarnokságra tör, de el is nyeri majd jutalmát. Leónidás talán pont ezért titkos vallomást tesz Ámfaresnek arról, hogy a király önmagában semmi, kell neki egy igaz barát.

 

 

== Megjelenés ==

 

A dráma [[1772]]. [[december 4.|december 4]]-e után jelent meg, de a címlap alapján még ebben az évben. 1772. december 4-i dátumot a [[Bessenyei György]]öt támogató [[Grass Frigyesné]] [[Kollár Ádám]]hoz írott levele alapján állapítja meg Bíró Ferenc,<ref>Bessenyei György összes művei. Színművek. S.a.r. Bíró Ferenc, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990: 46.</ref> amelyben a udvarhölgy beszámol arról, hogy Bessenyei bemutatta Mária Teréziának drámáját.