„Ezüst-hegyi 2. sz. barlang” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
18. sor:
== Leírás ==
[[Pilisborosjenő]] külterületén, az Ezüst-hegy délkeleti részén lévő, felhagyott, nagy kőfejtőnek a felső, északi részén található a barlang bejárata. A bánya sziklafalának tövében, 374,8 méter [[tengerszint feletti magasság]]ban nyílik tág, öt méter széles, három méter magas, délkeletre néző, vízszintes tengelyirányú, mesterséges jellegű, szögletes, szabálytalan alakú bejárata.
Az Ezüst-hegyi 2. sz. barlangnak helyet adó kőfejtőben még két barlangról van sok információ, az [[Ezüst-hegyi 1. sz. barlang]]ról, amely megsemmisült és az Ezüst-hegyi 3. sz. barlangról, amely a [[Papp Ferenc-barlang]]. Felfelé haladva a kőfejtőben a sziklafal felé, először az Ezüst-hegyi 2. sz. barlang bejáratát lehet észrevenni, amely nagyobb, mint a tőle körülbelül 20 méterre nyugat–északnyugatra, a kőbánya északnyugati sarkában, két méterrel magasabban található Papp Ferenc-barlang bejárat.
Töredezett hárshegyi homokkőben jött létre tektonikus repedések mentén a 12,5 méter vízszintes kiterjedésű,
Előfordul irodalmában ''Ezüsthegyi II. sz. barlang'' (Kordos 1971), ''Ezüsthegyi II.sz.barlang'' (Bertalan 1976), ''Ezüsthegyi felső barlangok'' (Leél-Őssy 1958), ''Szofoklész-barlang'' (Eszterhás 2005), ''Szofoklész barlang'' (Kordos 1971) és ''Szophoklész-barlang'' (Kárpát 1989) néven is. Az ''Ezüst-hegyi 2. sz. barlang'' név 1981-ben bukkant fel irodalmában.
38. sor:
1989 őszén az Acheron Barlangkutató Szakosztály tagjai mérték fel és a felmérés alapján Kárpát József egy vetített hossz-szelvény barlangtérképet, valamint egy alaprajzi barlangtérképet szerkesztett. Utóbbi 1:100 méretarányban lett rajzolva. A felmérés alapján 30 méter hosszú és 12 méter mély. Az 1989. évi jelentésükben az olvasható, hogy a homokkőben lévő, omladékos, viszonylag tág üregrendszerben nincsenek képződmények. Alaposabb kutatásával lehet, hogy a szomszédos Papp Ferenc-barlanghoz hasonló, a homokkő alatti mészkőben elhelyezkedő barlang lenne feltárható, de a terület kutatásával nem foglalkozik senki. A képződménymentes barlangra a töredezett, omlott homokkőfelületek jellemzők. Lényegében két tág, omladékos teremből áll, amelyeket egy négy méteres, könnyű mászással járható, függőleges akna köt össze. Oldalágai kicsik és néhány méter után törmelékkel zárulnak. Teljesen száraz az üregrendszer. A kézirathoz mellékelve lett a két barlangtérkép.
Az 1990. évi Karszt és Barlangban közölve lett, hogy a felmérés szerint 30 méter hosszú. Az 1991-ben napvilágot látott, „A Pilis és a Visegrádi-hegység” című útikalauzban meg van ismételve az 1974-es könyv barlangleírása. A 2002-ben készült állapotfelvételi törzslapja alapján a részletesen felmért barlang 30 méter hosszú, 12 méter függőleges kiterjedésű, 3 méter magas, 9 méter mély és 12,5 méter vízszintes kiterjedésű. További feltárása nagy munka lenne. Nem indokolt megkülönböztetett védelme. A 2005. évi Karsztfejlődésben említve van a magyarországi felszakadásos homokkőbarlangok között. [[Eszterhás István]] szerint jól látható a felharapódzás a barlangban. 2006-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint.
== Irodalom ==
|