„Gombák” változatai közötti eltérés

Sokáig 460 millió éves gombaleletek tartották a legrégebbi gombák rekordját, ám 2019-ben kutatók azonosítottak egy 1010–890 millió év közé tehető leletet. Ez egyúttal azt is eredményezheti a tudományos világban, hogy az [[eukarióták]] megjelenésének, elterjedésének időzítéséről szóló elméleteket meg kell majd változtatnia a tudósoknak.<ref>[https://www.nature.com/articles/s41586-019-1217-0 Nature]: Early fungi from the Proterozoic era in Arctic Canada, 2019. május 22.</ref>

 

Legfontosabb a lebontó szerepük, mely a [[szaprofita]] gombák feladata. Ezek lebontják a szerves – elsősorban növényi – anyagokat. A szerves anyagok teljes lebontását viszont csak a baktériumok tudják elvégezni – de ha csak a baktériumok végeznék, a folyamat sokkal lassúbb lenne. A nagy molekulákat ugyanis a gombák aprózzák fel és készítik elő a baktériumoknak. A gombák jelentősek a körforgásban, mert a szerves anyagok lebontása a [[talaj]] keletkezésének egy fontos feltétele. A magasabb rendű növényeknek közvetlen hasznuk is van a gombákból, sok gomba ugyanis szimbiózisban él a gyökerekkel, elsősorban a fás növények gyökerével. A lebontó gombák ugyanakkor óriási károkat is okoznak az élelmiszerek lebontásával. Az élősködő gombák is nagy jelentőségűek: nagy szerepük van a [[Természetes szelekció|természetes kiválasztódás]]ban, szabályozzák a bizonyos szempontból káros szervezetek túlszaporodását a természetben.<ref>Nada Šerban, Mirko Cvijan, Radiša Jančić - Biológia gimnáziumok és a mezőgazdasági középiskolák I. osztálya számára</ref>