„Buziásfürdő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: {{Wd}} sablonhívás törlése a cikk létrehozása következtében |
a 0 |
||
82. sor:
A 20. század elejéig a németek relatív többségben voltak, a magyar lakosok aránya pedig fokozatosan nőtt, rövid ideig meg is haladva a románok számát. 1910-ben 3538 lakosából 1043 volt német (29,5%), 912 magyar (25,8%) és 900 román (25,4%) anyanyelvű; 1713 római katolikus és 953 ortodox vallású. 56%-uk tudott írni-olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 28%-a beszélt magyarul.<ref>{{cite book |title=A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása |page=354–355 |year=1913 |publisher=Athenaeum |location=Budapest |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/NEDA_1910_01/?pg=421}}</ref>
Az első világháború után a németek és a magyarok száma hanyatlani kezdett; a románok az 1930-as években relatív, az 1950-es években már abszolút többségben voltak. 2011-ben Buziásnak 4746 lakosa volt (beosztott falvakkal együtt 7023), közülük 3876 román, 187 cigány, 176 magyar, és 91 német nemzetiségű.<ref name=varga/> A 2010-es években a lakosságot az elöregedés és a kivándorlás
A város népességének alakulása (a beosztott falvakat is számítva):<ref name=varga/>
146. sor:
===Hanyatlása és jelene===
[[Kép:RO TM Buzias colonnade 7.jpg|bélyegkép|József-forrás, platánok, a felújított fedett sétány]]
Bár a kommunizmus első évtizedeiben Buziásfürdő még élettel teli, fejlődő fürdőváros volt, arisztokratikus légköre már szertefoszlott: szürke tömbháznegyedek épültek, az újonnan felhúzott, nagy befogadóképességű szállodák ingyenes kezelésre beutalt munkások és nyugdíjasok hadát fogadták. A szembetűnő hanyatlást az 1980-as évek gazdasági megszorításai váltották ki: a villák tönkrementek a karbantartás hiánya miatt, a szállodákban hideg volt, az ellátás és a kezelés is kívánnivalókat hagyott maga után. A kommunizmus 1989-es bukása sem hozott előrelépést: a rendezetlen tulajdonjogi viszonyok, elhúzódó pereskedések, nemtörődömség, rosszul sikerült privatizáció megakadályozta a fejlődést. A vendégek száma a rendszerváltást követő néhány évtizedben 60%-kal csökkent.<ref name=hg/>{{refhely|Jancsó}}
Bár továbbra is folyt kezelés és új kezelőépületek is létesültek (például a Cristian Șerban gyermekszanatórium), a legtöbb régi létesítmény, villa az enyészeté lett, az ivókutak eldugultak, a romos épületekkel teli park gondozatlan, visszatetsző kinézetet öltött.{{refhely|azonos=G5}}{{refhely|Iovescu|61–63. o.}}
161. sor:
A város [[mezőgazdaság]]i földterülete közel tízezer hektár; ezen főleg [[Kukorica (növényfaj)|kukoricát]], [[Búza|búzát]] és [[Napraforgó (növényfaj)|napraforgót]] termesztenek. A Szilasi-dombvidéken [[Bortermő szőlő|szőlősök]] és [[gyümölcs]]ösök vannak.{{refhely|azonos=S14}} Szőlőültetvényeit már 1825-ben említik, de a bortermesztés és a bor minősége csak a 19. század második felében lendült fel, miután a bakóvári svábok kezdték művelni a szőlősöket. Jelentős volt [[méhészet]]e is, 1873-ban itt alakult meg a ''Délmagyarországi Méhészegylet''.<ref>{{cite web |url=http://www.winesofa.eu/articles/banat |title=Banat |date=20180411 |accessdate=20191004 |author=Ercsey Dániel |publisher=Wine Sofa |language=román}}</ref>
A 20. század második felében a kommunizmusra jellemző erőltetett iparosítás folyt; ekkor épültek fel az Electromotor, Modern, TCMT, Garofița stb. gyárak.{{refhely|azonos=S21}} A rendszerváltás után a legtöbb gyár sikertelen privatizáció után megszűnt; mi több, az 1989 után létesített cégek több, mint 80%-a 2015-re csődbe ment. A 2010-es években a magas temesvári telekáraknak köszönhetően egyre több ipari vállalat
==Közlekedés==
| |||