„Gerentsér László” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Egyesületi tevékenysége: MVE tagja |
a →Egyesületi tevékenysége: Leszák |
||
44. sor:
=== Egyesületi tevékenysége ===
[[Fájl:Gerentser_Quarte.jpg|bélyegkép|jobb|220px|<center>Vívómester</center>]]
Egyetemi vívómesterként aktívan részt vett a magyar vívómester-egyesületek munkájában. A szakképesítés megszerzése (1903) után belépett az 1897-ben alapított Magyar Vívómesterek Egyesületébe.{{jegyzet*|A Kolozsvári katolikus főgimnázium 1905. évi értesítője.}} A szerveződés ismertebb tagjai közé tartozott Halász Zsiga, Rákossi (Rákossy) Gyula (1865–1936), lovag Arlow Gusztáv, Leszák Károly,{{jegyzet*|Leszák Károly ''Útmutatás a kardvívás
1929-ben hathetes tanulmányúton volt Párizsban, hogy megfigyelhesse a francia tőriskola rendszerét és tanítási módszerét, illetve tanulmányozza a francia párbajtőrvívást (korabeli szóhasználattal ''épéevívás''). Az útra a Vallás- és Közművelődésügyi Minisztérium tanulmányi segélye által került sor, amihez az Országos Testnevelési Tanács pártoló javaslata alapján jutott Gerentsér. A külföldi tartózkodása során főleg az Automobile Club de France, a Golfer's Club és a Cercle d'Escrime Hoche vívótermeit látogatta. A párizsi út eredményeként született meg ''Az épéevívás'' (1930) című könyve.{{refhely|Gerentsér 1930| 12-16. o.}} „Dr. Gerentsér László ezzel a munkájával nagy lendületet adott hazai tőr- és párbajtőrvívás elterjedésének. Irodalmi munkássága mellett mint mester számos bemutatót is tartott tehetséges tanítványaival. Munkájának és nagy akarásának meglett a gyümölcs. Fiatal tehetségekből sikerült néhány olyan versenyzőt nevelni, akik már megállták a helyüket az akkori nemzetközi versenyeken is. Ezt fémjelzi dr. Bay Béla olimpiai szereplése, valamint többi tanítványainak eredménye (dr. Gözsi, Ritvai, [[Rerrich Béla (vívó)|Rerrich]], [[Berzsenyi Barnabás|Berzsenyi]]).”{{refhely|Kun 1969| 97. o.}}
|