„Alekszandr Mihajlovics Vaszilevszkij” változatai közötti eltérés

Katonai pályája [[1937]]-től kezdett emelkedni, amikor a vezérkar tagja lett. [[1942]]-től [[1945]]-ig vezérkari főnök és a honvédelmi népbiztos (Sztálin) helyettese volt. Jelentős szerepet vitt a [[Volgográd|sztálingrádi]] ellentámadás megtervezésében, a hadműveleteket [[Voronov]]val és [[Georgij Konsztantyinovics Zsukov|Zsukovval]] dolgozták ki. Másik nagy feladata a [[Kurszki csata|kurszki ütközet]] előkészítése volt, melynek során legfontosabb döntése az volt, hogy meg kell várni, amíg a németek támadnak, csak azután kell ellencsapást indítani. Sokszor látogatott ki az első vonalakba, [[Szevasztopol]]nál meg is sebesült. [[1945]]-ben [[Csernyahovszkij]] halála után a [[3. Belorusz Front]] parancsnoka lett, majd a [[Távol-Kelet]]re vezényelték. [[Mandzsúria|Mandzsúriában]] és [[Korea (történelmi)|Koreában]] a [[Japán Birodalom]] elleni hadműveleteket irányította. [[1949]]–[[1953]] között a Szovjetunió honvédelmi minisztere volt. Élete utolsó éveit szolgálati teendőitől visszavonulva, emlékiratai megírásának szentelte. ''„A vezérkar élén” (Дело всей жизни)'' című visszaemlékezését a Zrínyi–Kossuth kiadó jelentette meg [[1975]]-ben.

 

*''A vezérkar élén''; ford. Auer Kálmán; Zrínyi–Kossuth, Bp., 1975