„Kis Sándor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
7. sor:
Kis Ferencz szabómester és Barta Julianna fia. A gimnázium I-III. osztályát [[Kiskunfélegyháza|Félegyházán]], a IV-VI. osztályt [[Kolozsvár]]t végezte; innen lépett 1871. szeptember 8-án a kegyes tanítórendbe; az újonc év után a VII. és VIII. osztályt [[Kecskemét]]en járta. A rend kormánya a [[veszprém]]i nagygimnáziumba helyezte próbaéves tanárnak azon utasítással, hogy a hittudományokból magánúton készüljön vizsgálatokra. Itt négy évig tanított s a hittudományokból levizsgázott, majd 1878-ban áldozópappá szenteltetett; a következő tanévben pedig a nyitrai gimnáziumba rendelték tanrának. 1879-ben a rend kormánya [[Budapest]]re helyezte át tanárnak és egyetemi hallgatónak. 1884. június 4-én tanárvizsgálatot tett a magyar nyelv- és irodalomból, és a bölcseletből. 1885-ben [[Nagykanizsa|Nagykanizsára]], 1886-ban Kolozsvárra helyezték; itt 1888. december 16-án bölcseleti szigorlatot tett. 1889-től a [[nagybecskerek]]i főgimnáziumban tanított.
Költeménye a kolozsvári Hajnalban (1871.); elbeszélései, cikkei a Kecskemétben (Zrinyi Ilona, Zrinyi a költő, tört. elb.); a Veszprémben (mint a lap munkatársa irodalmi tárczákat: Toldy Ferencz, elbeszéléseket és költeményeket, és apróbb alkalmi cikkeket írt); a kegyestanítórendiek budapesti főgymnasium Tudósítványában (1882. A magyar Horacról), a Mindszentben (1888. Petőfi bölcselete), a Mindszent-Szegvár és Vidékében (az alkalmi egyházi beszédek); a kolozsvári Ellenzékben (költemények); a Torontálban (1891. 21., 44. sz. költ.) Költeményei jórészt hazafias, ünnepi alkalmi ódák, ismertebbek: Föl a zászlót!, Mária-ének, A magyar ifjúsághoz, A pásztorokhoz, Az utolsó bujdosó. Kossuth Lajos nevenapján, Márczius idusán, Az engesztelődés ünnepén, Felköszöntés, Király-köszöntő, Ezer év, Hymnus, A nagy napon. Nagy-Becskereken több irodalmi
==Munkái==
| |||