„2014-es jégtörés” változatai közötti eltérés

Definíció szerint bolygatásnak'''bolygatás'''nak azokat a jelenséget nevezzük, amelyek időben relatíve elkülönült események, megbontják az ökoszisztéma, közösség vagy populáció szerkezetét, és megváltoztatják a források elérhetőségét, vagy a fizikai környezetét.<ref>{{Cite book |last=Pickett S. T. A., White P. S. |title=The Ecology of Natural Distrubance and Patch Dynamics.}}</ref>. Természetes bolygatások a Föld minden erdejében jelen vannak, csak különböző mértékben, sőt tájegységenként változhat az intenzitása, gyakorisága. 1950 és 2000 között Európában 35 millió m³³ faanyagra becsülik a természetes bolygatások által okozott károk mértékét.<ref name=":4">{{Cite journal|title=Natural disturbances in the European forests in the 19th and 20th centuries|author=Schelhaas M.-J., Nabuurs G.J., and Schuck A.}}</ref>. Néhány évente ismétlődő jelenségekről van szó, akár azonos területeken. Az egyre gyakrabban ismétlődő és egyre nagyobb volumenű ilyen jellegű károknak a hátterében a globális felmelegedés okozta klímaváltozás is jelentős szereppel bírhat. Történeti szempontból nézve pedig az is egy érzékenyítő tényező lehet, hogy a világháborúk idejére eső intenzív fahasználatok után ültetett állományok idősödnek, ráadásul ezen erdők döntő többsége ültetvényszerűen lett kialakítva, nem olyan élőhelyeken, ahol természetes körülmények között előfordulnának (pl. lomberdők termőhelyére ültetett lucfenyvesek).

''Erdőtüzek<ref name=":4" />.'' Leginkább a mediterráneumra és a boreális erdőkre jellemző jelenség, mely fontos része a természetes erdődinamikának (egyes nyitvatermők életciklusához elengedhetetlen). Az általukáltalunk Közép- Pannon-régiónak nevezett területeken (Romániától Lengyelországig terjedő vonalban) is relatíve az erdők nagy százaléka (13%) érintett. Habár igyekszünk az erdőtüzek kialakulását meggátolni (ami nem előnyös dolog, ha a természetes folyamatokat tartjuk szem előtt), összességében növekvő tendenciát mutat az erdőtüzek száma és kiterjedése.

''Biotikus károk<ref name=":4" />.'' Különböző kártevők által okozott nagymértékű károsodás. Példának lehet hozni a [[betűzőszú]]<nowiki/>t (''Ips typographus''), ami a faszerkezet károsításával csökkenti a megtámadott fák vihar elleni rezisztenciáját; vagy a [[gyapjaslepke]] fajokat (''Lymantria'' spp.), vagy akár a [[Keleti szürkemókus|szürkemókus]]<nowiki/>t (''Sciurus carolinensis''), ami – Nagy-Britanniából Olaszországba telepítve – pár évtizeden belül akár a magyarországi bükkösöket is veszélyeztetni fogja.

''Viharkárok<ref name=":4" />.'' Atlantikus-, Alpesi-, és Közép- Pannon-régiókra jellemző, leginkább a hegyvidéki területekre. Északabbi részeken az ilyen viharok kevesebb kárt okoznak, mint Közép-Európában. Szintén egyre növekvő tendenciát mutat az előfordulásuk: az elmúlt 60 évben ugrásszerűen megnövekedett. Ebbe a kategóriába tartoznak a hazánkban domináns abiotikus természetes bolygatások: a ''széldöntés'' és a ''jégtörés''.

A 2014. november utolsó napjaiban keletről érkező hideg levegő és a magasabb légtömegekben lévő nyugatról érkező páratelt meleg levegő keveredése miatt a 400 méternél magasabban fekvő területeken intenzív zúzmaraképződés zajlott.<ref name=":0">{{Cite web |url=http://erdeszetilapok.oszk.hu/01809/pdf/EPA01192_erdeszeti_lapok_2015-12.pdf |title=Erdészeti lapok 150. évf. 12. sz. (2015. december) |accessdate=2020}}</ref>. DecemberA december 1-énjén érkező mediterrán ciklon hatására ónos szitálás, majd [[ónos eső]] kezdett hullani, amely a már meglévő zúzmarás réteggel alkotott összecementálódott jégösszletet, így az eleve 4-5 cm vastagságú zúzmarás rétegre további 3-5 cm jég rakódott.<ref name=":0" />. A kb. 2 napig tartó [[ónos eső]] 20-50 mm csapadékot jelentett. Ennek során az elmúlt 50 év legnagyobb mértékű, intenzitású, legnagyobb kiterjedésű jégtörése történt.<ref>{{Cite journal|title=A 2014. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint 2015-ben várható károsítások|author=Hirka A. (szerk.)}}</ref>. Jégtörésről akkor beszélhetünk, ha az [[ónos eső]] rárakódik a fákra, aminek következtében fák ágai eltörhetnek (lombkoronatörés) vagy akár gyökerestől kifordulhatnak a talajból.<br />

A leginkább érintett területek az alábbiak voltak: Vértes, Gerecse, Visegrádi-hegység, Karancs-Medves vidék, Börzsöny, Gödöllői-dombság, Pilis-Budai-hegység, Mátra és Bükk.<ref name=":1">{{Cite web |url=http://www.erdtudkoz.hu/cikkek/2017-002.pdf |title=A 2014. DECEMBERI JÉGKÁR OKAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI A PILISI PARKERDŐ ZRT. ÁLTAL KEZELT ERDŐÁLLOMÁNYOKRA |accessdate=2020}}</ref>. Az első felmérések során készített becsléseket összegezve lehet látni a táblázatban, az erdőgazdálkodási vállalatok fennhatósága alá tartozó területek szerint. Nehéz pontos becsléseket adni, hiszen több helyről is beszámoltak utándőlésekről,<ref name=":2">{{Cite web |url=http://erdeszetilapok.oszk.hu/01799/pdf/EPA01192_erdeszeti_lapok_2015-01.pdf |title=Erdészeti Lapok 150. évf. 1. sz. (2015. január) |accessdate=2020}}</ref>, illetve 2015-ben is történt közepes intenzitású jégtörés,<ref>{{Cite journal|title=A 2015. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint 2016-ben várható károsítások|author=Hirka A. (szerk.)}}</ref>, néhol átfedve a 2014-es területekkel.

|+A 2014-es jégtörés kvatitatívkvantitatív adatai

!becsült kár (ezer m³³)

A jégtörés hatalmas gazdasági károkat okozott: az őszi esőzések után felázott talajból könnyen gyökerestül kifordultak a fák, egész hegyoldalakat letarolva a dominó-effektusnakdominóeffektusnak köszönhetően. Az erdészeteknek többletköltséget jelent: az elpusztult fák növekedéséből adódó hátrány, az erdőben maradó hasznosítható faanyag értéke, az egészségügyi termelés és az ebből adódó faanyag értékvesztése, az utak járhatóvá tételének költsége, az erdei infrastruktúrákban keletkezett károk, az erdőfelújítási kötelezettség.<ref name=":2" />. Erdőfelújítási kötelezettségek teljesítése a jégtöréstől számított minimum 10 évbe fog telni és a mértéke még nőhet, hiszen a károsodott állományok regenerálódása kétséges<ref name=":2" />.

A Pilisi Parkerdő területén történt vizsgálatok'''<ref name=":1" />'''<ref name=":3" /> bebizonyították, hogy az egykorú elegyetlen állományok fogékonyabbak voltak a jégtörésre, mint a többkorú elegyes állományok. Ezen tényezők közül a többkorúság bizonyult meghatározóbbnak. A döntően fiatal és középkorú állományok károsodását a koronaterpeszességgel (faegyed törzsvastagsága és az elfoglalt növőtér viszonya) magyarázták: idősebb egyedeknél ez a mérőszám kedvezőbb.

A jégtörés az [[Erdőrezervátum|Erdőrezervátumainkaterdőrezervátum]]ainkat is érintette. A [Pilis-oldal ER,<ref>https://www.erdorezervatum.hu/Pilis-oldal Pilis-oldal ER],</ref> [[Kis-Szénás|Kis-szénásSzénás ER]], [Nagy Istrázsa-hegy ER<ref>https://www.erdorezervatum.hu/Nagy_Istrazsa-hegy</ref> Nagyés IstrázsaCsörgő-hegyvölgy ER] és [-ok<ref>https://www.erdorezervatum.hu/Csorgo-volgy Csörgő-völgy ER]-ok</ref> területén általában néhány fa kidőlése és koronatörés volt jellemző (volt, ahol az eredetileg ott lévő holtfa mennyisége megduplázódott). A [Száz-völgy ER<ref>https://www.erdorezervatum.hu/Gerecse_Szaz-volgy Száz-völgy ER],</ref> és a [Kékes ER<ref>https://www.erdorezervatum.hu/Kekes Kékes ER]</ref> területeit nem érintette a jégtörés. Sajnos a [Prédikálószék ER<ref>https://www.erdorezervatum.hu/Predikaloszek Prédikálószék ER],</ref> és a [Pogány-Rózsás ER-ok<ref>https://www.erdorezervatum.hu/Pogany-Rozsas Pogány-Rózsás ER]-ok</ref> területén nem tudták elvégezni a felméréseiket, mert ezekben állománydőlést is okozott a jégtörés. Egyes eredmények publikusan elérhetők a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park|DINPI]] Cincér Füzetek különszámában.<ref>{{Cite web |url=https://www.dunaipoly.hu/uploads/2017-04/20170421101659-cincer-kulonszam-2015-erdorezervatumok-t3l985uw.pdf |title=Erdőrezervátumok a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén |accessdate=2020}}</ref>.

A börzsönyi jégtörés közvetlen hatásainak elemzése<ref>{{Cite web |url=http://real.mtak.hu/105935/1/let_fajl_megnyitas.phpi_faj_azo1954 |title=A 2014-es jégtörés tulajdonságai és az azt követő erdészeti fakitermelés hatásai a Börzsöny erdeiben |accessdate=2020}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://greenfo.hu/szakdolgozatok/a-2014-es-jegtores-es-az-azt-koveto-kitermeles-hatasai-a-borzsony-erdeiben/ |title=A 2014-es jégtörés és az azt követő kitermelés hatásai a Börzsöny erdeiben |accessdate=2020}}</ref> alapján megállapítható, hogy az első két vegetációperiódusban a jégkár okozta lombkoronavesztés legmarkánsabban a nitrofil lágyszárúak tömeges felszaporodását, illetve az alacsony (< 50 cm) újulat borításának növekedését váltotta ki. Összetételben és korban homogén, magas bükk elegyarányú, kedvezőtlen állékonysági mutatókkal rendelkező gazdasági művelés alatt álló állományok a legérzékenyebbek a jégtörésekre. A jégtörés utáni kitermelés ismételt, antropogén bolygatást jelent, és további módosító hatásai vannak. E változások mértékét befolyásolhatja, hogy milyen technikával végezték a kitermelést. Az erdészeti gépek által okozott talajbolygatás jobban károsítja az újulatot, és nagyobb nitrofil lágyszárú borítást eredményez, mint a tradicionális közelítési technikák (lovas, kézi). Az erdőgazdálkodás alól több évtizede kivont [Pogány-Rózsás Erdőrezervátum<ref>https://www.erdorezervatum.hu/Pogany-Rozsas Pogány-Rózsás Erdőrezervátum]</ref> területén az erdők a gazdaságiakhoz képest valamivel kevésbé károsodtak: mind a dőlés/koronatörés arányban, mind a nitrofil lágyszárúak borításának és az újulat mennyiségének növekedésében.