„Frankhamisítási botrány” változatai közötti eltérés

==Következmények==

A frankhamisítási botrány komoly presztízsveszteséget okozott Magyarországnak. A háború utáni bethleni konszolidáció jó nemzetközi kapcsolatok kialakítására törekedett, amit a botrány kellemetlenül érintett. Ekkor érkezett például Magyarországra követ Franciaországból a francia–magyar kereskedelmi kapcsolatok szerződésének tárgyalására. [[1926]] elején nagy vita zajlott a nemzetgyűlésben; [[Farkas Tibor (politikus)|boldogfai Farkas Tibor]] zalai nemzetgyűlési képviselő erősen elítélte a botrányban részt vevőket. Indítványt terjesztette elő, amely a parlamenti vizsgálóbizottságnak hatósági jogkörrel való felruházását javasolta, azzal, hogy a jogilag ekként felfegyverzett bizottság folytassa munkáját, és a frankügy minden szereplőjét eskü alatt hallgassa ki, azokat pedig, akik eddig nem óhajtottak megjelenni a bizottság előtt, vagy megjelenésük dacára sem akartak bizonyos kérdésekre felvilágosítást adni, a törvény kényszerítő eszközeivel kötelezhesse tanúságtételre. A március 24-én tartott szavazás eredménye az volt, hogy a nemzetgyűlés nagy többsége elvetette Farkas indítványát.<ref>Világ, 1926. március (17. évfolyam, 42-66. szám)1926-03-24 / 61. szám</ref>

 

== Jegyzetek ==