„Nisida Kitaró” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
{{korr}}
{{filozófus infobox}}
'''Nisida Kitaró''' (西田 幾多郎 ''Nishida Kitarō'', [[1870]]. [[május 19.]] – [[1945]]. [[június 7.]]) japán filozófus, a Kiotói[[kiotói Filozófiaiiskola|kiotói Iskolafilozófiai iskola]] megalapítója.
 
Diplomáját a Tokiói Egyetemen szerezte meg 1984-ben filozófia szakirányon. Későbbiekben a Kiotói egyetem filozófia professzora lett, végül 1927-ben visszavonult. 1940-ben elnyerte a Kulturális Rendet (文化勲章, ''bunka kunsó''). Az 1940-es évektől kezdve részt vett a Csibai Technológiai Intézet (千葉工業大学) létrehozásában.
34. sor:
Mivel a [[Meidzsi-kor]] harmadik évében született, Nisida egy új, egyedülálló lehetőséget kapott: az évszázados keleti filozófiai problémákat a nyugati filozófia módszereivel vizsgálhatta. Nisida eredeti és kreatív filozófiája a [[zen]] és a nyugati filozófia ötleteit tartalmazza, s célja Kelet és a Nyugat közelebb hozása.
 
Nishida élete folyamán számos könyvet és esszét tett közzé, köztük ''A jó kutatása'' és ''A semmi helyének logikája és a vallásos világnézet''. ÖsszességébenA Nisida[[kiotói életműveiskola]] voltNisida aéletművén filozófiai alapja a Kiotói Iskola számáraalapult, és tanítványait az ő tanítványai gondolatainak inspirációjagondolatai voltinspirálták. A leghíresebb tézise a ''Baso logikája'' egy nem dualista konkrét logika, melynek célja a szubjektum-objektum megkülönböztetésének elégtelensége Arisztotelész szubjektumlogikája és Immanuel Kant predikátumlogikája, az általa „teljesen ellentmondásos önazonosságnak” nevezi az ellentétek dinamikus feszültségét, mely Georg Wilhelm Friedrich Hegel dialektikus logikájához képest nem old meg semmilyen szintézist. Inkább meghatározza a megfelelő témát, fenntartva a megerősítés és a negáció közti feszültséget ellentétes oszlopokként vagy perspektívákként.
 
Amikor [[David A. Dilworth]] Nisida munkájáról írt, nem említette a debütáló könyvét a hasznos könyvek osztályozásában. ''A jó kutatása'' c. könyvében Nisida a tapasztalatról, a valóságról, a jóról és a vallásról is írt. Azt állította, hogy egyetlen valós formája a tapasztalatnak a tiszta tapasztalat.