„Apostag” változatai közötti eltérés

Nevét feltehetően azonrégi, 1805-ig álló görög feliratos, 12 karéjú, s az apostolok képét feltüntető templomáról kapta, amelyamelyben 1805-iga álltfalfestmények a 12 fennapostolt (M.Sion.1865.442)ábrázolták.

Már a vaskorban is lakott hely volt,; erről tanúskodnak a település területén végzett ásatások során előkerült leletek.

Első fennamaradt okleveles említése [[1217]]-ből származikvaló.

[[1283]]. július 1-jén [[IV. László magyar király|IV. László]] király itt adott ki egy oklevelet.

Templomában döntöttek – [[1318]]-ban – a kalocsai érsek és tartományi püspökei az apostagi templomban határozták meg, hogy milyen magatartást tanúsítsanak a [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] által összehívott [[Rákos-mező|rákosmezei országgyűlésen]] követendő magatartásukról.

AAz egykor határában álló [[avarok|avar]] kori Várhátat az [[1892]]-es gáterősítéskor hordták el, a védőtöltés építése miatt.

A mintegy 6000 évvel ezelőtt itt élőélt emberek települése sok tekintetben hasonlíthatott a későbbi korok falusias településeihez. A cölöpszerkezetű, fából épült házakat vesszőből font belső falakkal választottákosztották szétfel szobákra, míg a hideg ellen pedig a teljes épületet [[patics|paticcsal]] fedték be. A lelőhelyen a mindennapi élet eszközei, maradványai kerültek elő: edénytöredékek, ételmaradványok. Az ételmaradványok arra utalnak, hogy a háziállatként tartott jószágok mellett kagylóval, s hallal egészítették ki az étrendjüket az itt lakók.

A talált edénytörmelékek arra utaltakutalnak, hogy a mai Apostag belterülete már jóval a magyar [[honfoglalás]] előtt lakott volt. Az első lakosok a Duna mellett, az őskor korai időszakában, az újkőkorban (vagy ahogy a latinos tudományos szakirodalom nevezi ezt az időszakot: a [[neolitikum]]ban) a Duna mellé települt első lakosok az úgynevezett [[zselízi kultúra]] népességenépességéhez volttartoztak. Az ilyen közvetett elnevezés oka az, hogy írásos emlékek hiányában nem tudjuk, hogy az itt lakók miként nevezték magukat, mely népcsoporthoz sorolták közösségüket, sem azt, hogy milyen nyelven beszéltek. A zselízi kultúra jellegzetes edényeit használó, s a más zselízi lelőhelyek lakásaihoz hasonló lakóhelyet építő őskori "apostagiak" tehát az újkőkor középső szakaszának az utolsó fázisában éltek ezen a területen

A kerámiamaradványok még beszédesebbek a hozzáértők számára. A régészek sokszor az edénytöredékek alapján tudják megmondani egy-egy lelőhely korát, s az ott lakó emberek kultúráját. A lelőhelyen számos vastag falú őskori tárolóedény maradványmaradványa mellett vonalas díszítésekkel ékesített díszkerámia- töredékettöredékek is elő kerültekelőkerültek, amelyek jól mutatják a korabeli fazekasok ügyességét, s hozzáértését.

A településen évente rendeznek nemzetközi enduró motoros bajnokságot, mozgáskorlátozottak fotó- és [[diafilm]]-kiállítását, Nagy Lajos-emléknapokat, valamints 15 éveév óta itt rendezik meg az Országos Keresztény Könnyűzenei Fesztivált is, közismert nevén a [[LADIK Fesztivál]]t.

A település népességének változásaalakulása:

[[2001]]-ben a település lakosságának 99,3%-a [[Magyarok|magyar]] volt. Ami a felekezeti megoszlást illeti, a lakosok 48,9%-a volt [[római katolikus]], 27,4%-a [[református]], 12,4%-a evangélikus. Más egyházhoz tartozott 0,9%, a lakosság 2,6%-ának világnézete ismeretlen. 7,8% nem volt vallásos.

* A község híres szülötte [[Nagy Lajos (író)|Nagy Lajos]], [[Kossuth-díj]]as író. A község melletti Tabántelek nevű pusztán született [[1883]]. [[február 5.|február 5-én]]. [[1889]]-ig, hatéves koráig nevelkedett itt, tanyasi béres szüleinél. Gyermekkoráról ''A lázadó ember'' című kötetében írt.

* Az Urunk Mennybemenetele római katolikus templom, az [[1770-es évek]]ben készült,épült [[barokk]] stílusban.

* BarokkA stílusban,zsinagóga [[1768]]-ban építettépült, zsinagógaszintén barokk stílusban.

* Barokk stílusban épült [[1715]]-bőlben származó barokkaz evangélikus templom is.

Az alábbi külterületek tartoznak a községhez,; ezek összlakossága [[2001]]-ben 14 fő volt.