„Nukleon” változatai közötti eltérés

 

== Proton ==

{{bővebben|Proton}}

 

[[Spin]]je és [[paritás (fizika)|paritása]] 1/2⁺, töltése +1, tömege 938 [[MeV]]. A proton a [[hidrogén]] [[atommag]]ja. [[Mágneses momentum]]a 2,79 [[magmagneton]]. [[Elektromos dipól momentum]]a nullával konzisztens, felső határa 0.,4{{e|−23}} e-cm. A töltéssugarát – ami 0.870 fm – főleg rugalmas [[elektron]]-proton szórással szokás mérni.

 

 

=== Protonszórás ===

A protonszórással kapcsolatos kutatások a nagy energiájú fizikai átalakulások egyik központi témája lett az utóbb időkben. Nem csupán az egyes jelenségek jobb megértéséhez vezethetnek, hanem a természeti erők alapvető tulajdonságainak mélyebb megismerésének alapját képezhetik. A protonok és neutronok barionszáma 1, elvileg a természetben ez számít a legkisebb egységnek. A proton – mivel valamivel könnyebb mint a neutron (a tömegkülönbség mindösszesen 0,14 %-a a proton tömegének, amely megakadályozza a proton bomlását. Ezen jelenség járul hozzá a világegyetem jelenlegi működésének fenntartásához. Egyéb esetben a hidrogén stabilitása felborulna, vagy pedig a proton befogná az elektront és neutronná alakulna át.

 

A barion szám ugyanakkor csak egy a standard modell egy véletlenszerűen megállapított szimmetria. Mivel nem fundamentális jellegű, a modell bármely kiterjesztése során sérülhet. Ha a barionszám konzervatív jellege sérülne, a proton számos módon bomlást szenvedhetne, például a

 

 

== Neutron ==