„Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
10 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1
10. sor:
[[Fájl:Palais Wenckheim Kronprinzenwerk 12 115.jpg|250px|bélyeg|Az egykori Wenckheim-palota 1893-ban]]
[[File:WenckheimFotoThalerTamas.jpg|bélyeg|250px|A palota tető-homlokzata]]
A Fővárosi Könyvtár létrehozását [[1903]]. január 21-én fogadta el a főváros közgyűlése.<ref name="katsanyi">[{{Cite web |url=http://www.ki.oszk.hu/3k/19972006/valcikkek/valcikkek0404/katsanyi.html |title=Katsányi Sándor: Látomás és indulat: a fővárosi könyvtár történetében] |accessdate=2010-07-14 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130729221130/http://ki.oszk.hu/3k/19972006/valcikkek/valcikkek0404/katsanyi.html |archivedate=2013-07-29 }}</ref> A [[könyvtár]] [[1904]]-ben kezdte meg működését.<ref name="katsanyi2">[http://epa.oszk.hu/01300/01367/00119/katsany.html Katsányi Sándor: Mikor alapították a fővárosi könyvtárat?]</ref> Alapításakor a [[Kőrösy József]] által felajánlott törzsanyag, a Városi Statisztikai Hivatal könyvtárától átvett 33 000 kötet alapvetően társadalomtudományi – demográfiai, statisztikai, közigazgatási, szociológiai – munkákat foglalt magában. [[Szabó Ervin (könyvtárigazgató)|Szabó Ervin]] társadalomtudós a [[Galilei Kör]] tagja, a [[magyarországi Tanácsköztársaság]] könyvtárügyének gyökeres átszervezője,<ref>[http://mek.niif.hu/03100/03159/html/csapod20.htm A Tanácsköztársaság könyvtárügye (1919)]</ref> a könyvtár egyik első munkatársa, aki maga is fontos szerepet játszott a hazai szociológia kialakulásában, ezt az örökölt könyvanyagot következetesen korszerű társadalomtudományi, szociológiai gyűjteménnyé fejlesztette tovább. Irányításával [[1910]]-től megkezdődött a Fővárosi Könyvtár átszervezése ún. public library jellegű ''nyilvános könyvtár''rá. Tervei között szerepelt egy méltó épület – könyvtárpalota – felépítése, a városi könyvtár központosított hálózati fiókrendszerének kialakítása, gyermekkönyvtárak létrehozása, közművelődési feladatok ellátása. A tervek – elsősorban az [[első világháború|I. világháború]] kitörése miatt – csak részben valósultak meg; öt fiókkönyvtár létesült, de a könyvtárpalota nem épülhetett fel. [[1912]]-től az elődintézményektől örökölt helytörténeti anyag, a [https://web.archive.org/web/20061216173033/http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/budapest_gyujtemeny Budapest Gyűjtemény] kezelése és gyarapítása külön részleg feladata lett.
 
[[1925]]-ben megváltoztatták a könyvtár szervezeti és működési szabályzatát, s a gyűjtőkör arányainak átrendezésével általános gyűjtőkörű könyvtárrá vált.<ref name="katsanyi2"/>
20. sor:
[[1955]]-től a hálózaton belül a legmagasabb szintű közművelődési könyvtárnak minősítették a központot, ugyanakkor a társadalomtudomány és az újkori történelem országos jellegű szakkönyvtára is lett.
 
[[1964]]-ben létrehozták a [https://web.archive.org/web/20061108152330/http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/zenei_gyujtemeny zenei gyűjtemény] t,<ref>[{{Cite web |url=http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/zenei_gyujtemeny/?article_hid=23901 |title=Kodály- kiállítás] |accessdate=2010-07-14 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080212235403/http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/zenei_gyujtemeny/?article_hid=23901 |archivedate=2008-02-12 }}</ref> [[1968]]-tól pedig a szociológia országos szakkönyvtárává minősült a könyvtár. Ez a legnagyobb [https://web.archive.org/web/20070224223935/http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/szociologiai_gyujtemeny szociológiai gyűjtemény] az országban; a szakkönyvtári ellátásban, szolgáltatásokban országos hatókörű; szisztematikus szakirodalmi feltárást végez a hazai szociológia területén.
 
A könyvtár az utóbbi fél évszázadban a tájékoztató szolgáltatások gazdag választékát építette ki: analitikus és ajánló bibliográfiák készültek. Az igényes kiadványokat képviselte a [https://web.archive.org/web/20070224022927/http://www.fszek.hu/adatbazisok/sajat_adatbazisok/budapest_tortenetenek_bibliografiaja Budapest Történeti Bibliográfia] hét kötete, amelynek folytatása napjainkban számítógépen készül. [[1964]]-ben indult az irodalmi folyóiratok és tanulmánykötetek analitikus katalógusa, amely ma már – a Szociológiai Információval együtt – [[CD-ROM]]-on is hozzáférhető számos fővárosi és vidéki könyvtárban.
[[Fájl:Fszek bejarat.jpg|bélyegkép|A Központi Könyvtár bejárata]]
Az 1931 óta a Wenckheim-palotában működő központi könyvtár igénybevétele [[1952]]-től ugrásszerűen megnőtt. A használók zöme értelmiségi, többségük egyetemista, főiskolás lett. Hiába növelték belső átalakításokkal az olvasótermi férőhelyek számát, az igényeket egyre nehezebben lehetett kielégíteni. Az igazi megoldást a régi épületek bővítéssel egybekötött rekonstrukciója jelentette, amelyre a főváros anyagi forrásaiból és nagyarányú kormánytámogatással [[1998]] és [[2001]] között került sor. A végeredmény egy impozáns, világszínvonalú könyvtárépület lett, ehhez illő szolgáltatásokkal és igénybevétellel. Az épületegyüttesben a [https://web.archive.org/web/20180620094240/http://www.fszek.hu/?tPath=/gyerekeknek/gyerekkonyvtarak__reszlegek/sarkanyos_gyerekkonyvtar%2Fgyerekeknek%2Fgyerekkonyvtarak__reszlegek%2Fsarkanyos_gyerekkonyvtar Sárkányos gyerekkönyvtár] is helyet kapott.
 
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a főváros legnagyobb közművelődési intézményeként – a lakosság több mint 12%-ának közvetlen szolgáltatója, jelentős kulturális értékek őrzője és közvetítője – feladatának és felelősségének tekinti, hogy a kor kihívásaira fejlesztési stratégiájának kidolgozásával, szolgáltatási feladatainak újrafogalmazásával válaszoljon.<ref name="bemutatkozas"/>
 
== Állománya, gyűjteményei ==
Az [[1904]]-ben alapított '''Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár''' tagkönyvtárai együttesen biztosítják Budapest területén a közkönyvtári ellátást. A [http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar Központi Könyvtár] ellátja a nagyvárosi nyilvános közkönyvtár feladatait, országos szakkönyvtárként részt vesz a tudományos és szakkönyvtári ellátásban, I. osztályú tudományos szakkönyvtárként támogatja a kutatómunkát és az oktatást. Korhatárra és érdeklődési körre való tekintet nélkül segíti az önképzést és a szervezett oktatást. Szolgáltatásaiban széleskörűen felhasználja az információtechnológiát.<ref name="bemutatkozas">[{{Cite web |url=http://www.fszek.hu/rolunk/?article_hid=1676 |title=Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Bemutatkozás] |accessdate=2011-09-13 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20111215160929/http://www.fszek.hu/rolunk/?article_hid=1676 |archivedate=2011-12-15 }}</ref>
 
A [https://web.archive.org/web/20061108152635/http://www.fszek.hu/konyvtaraink kerületi tagkönyvtárak] a főváros nyilvános közkönyvtári ellátásának alapintézményei. Állományukat a kategóriájukra vonatkozó gyűjtőköri szabályzat alapján fejlesztik. Több kerület tagkönyvtárainak közös irányítás alatt álló – részlegesen önállóan gazdálkodó, szakmai feladatait összehangoltan, részben központosítottan ellátó – szervezeti egysége a ''régió''.<ref name="bemutatkozas"/>
 
== A régiók elnevezése és beosztása ==
61. sor:
* [http://www.fszek.hu Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár]
* [http://saman.fszek.hu/ A könyvtár online katalógusa]
* [https://web.archive.org/web/20071129235025/http://fszekeu.pbwiki.com/ A FSZEK EU Gyűjteménye]
* [https://web.archive.org/web/20120309103247/http://360x180fok.blogspot.com/2011/09/budapest-fovarosi-szabo-ervin-konyvtar.html Gömbpanoráma képek a könyvtár termeiről]
 
== Kapcsolódó szócikkek ==