|
A gyomnövény fogalmának létezik egy [[ökológia]]i megközelítése is: eszerint a gyomok a talaj „bolygatásához” (vagyis műveléséhez) legjobban alkalmazkodó növények. A növénytermesztés során a vegetációs idő alatt többször is bolygatják a talajt, így azok a növényfajok, melyek a háborítatlan talajt igénylik, nem tudnak megélni, viszont olyan növények szaporodnak el, amelyek rövidebb tenyészidejűek, gyors fejlődésűek, vagy olyan évelő fajok, melyek mélyen ülő gyökerei a feldarabolást nem sínylik meg, sőt vegetatív szaporodásukat segíti. Ily módon a gyomnövények a másodlagos [[szukcesszió]] pionír fajainak tekinthetők.<ref>[https://szie.hu/file/tti/archivum/Dorner_Zita_ertekezes.pdf Az ökológiai gazdálkodás gyomviszonyai… PhD. értekezés]</ref>
== Jellemzői ==
A kívánatosság hiányának lehet több oka is. Lehet, hogy a növény egyszerűen csúnya. Az is lehet, hogy tolakodó magatartásával, árnyékával elnyomja a kívánatosabb, hasznosabb, vagy szebb növényeket, vagy azoktól elvonja az öntözővizet, illetve tápanyagokat, de dudvák hasznos növények kórokozóit is rejthetik; tüskéiknek, illetve nedvüknek lehet irritáló vagy mérgező hatásuk; leveleik, magházuk az öltözethez ragadva, vagy környezetünkbe behatolva azokat csúfíthatják. Gyomok idegesítő tulajdonsága az is, hogy ott is megjelennek (kövezett úton, épületek mellett stb.) ahol semmiféle növényre nem lenne szükség.
A gazok túléltét a környezet egyensúlyának folytonos felborítása biztosítja (vihar, erdőtűz, termőföld ugaroltatása, házbontás stb.).
Az angol nyelvű Wikipédia idéz egy különös meghatározást, amely szerint (Richard C Lewontin harwardi professzor) a gyom olyan növény, amely környezetét szaporodása korlátozásának irányába módosítja; példája: a fenyő, aminek árnyékában a magja sem tud kicsírázni.<ref>Ez a példa kissé sántít, mert a fenyőt általában nem tekintik gyomnak</ref>
Az tehát, hogy milyen növényt tekintünk gaznak, relatív, mert minden a helyzettől függ (lásd lejjebb).
== Előfordulás ==
Gyomnövények általában olyan növénytanilag és a talaj szempontjából megzavart, más növényzet számára alkalmatlanabbá tett területen gyarapodnak, amelyen az emberi beavatkozás hiánya miatt zavartalanul elburjánozhatnak. Ilyenek a homokdomb, tó- vagy folyópart és folyódelta, valamint a talaj mozgására kedvező szélfútta vagy áradásra hajlamos vidék, valamint a tűzvész okozta kietlen pusztaság. Itt a termesztett növényformákkal szemben a dudvának előnye van, mert a gyökereinek és magjainak nagyobb általános időjárási és környezeti toleranciája miatt a gondozott növényeknél gyorsabban szaporodik, amihez egyesek az [[Allelopátia|allelopátiának]] egyik fajtájára vonatkozó [[Antibiózis|antibiotikus]] képessége<ref>Az a tulajdonság amely kémiai úton megakadályozza környezetükben más növények kicsirázását, illetve növekedését</ref> külön is segítséget nyújthat.
== A gyomok irtása ==
A dudva elleni védekezés egyik vegyszermentes módja a mulcsozás. Ez a földfelszín takarása valamilyen szerves, elbomló anyaggal, pl. falevél kaszált fű stb. Ha a borítás elég vastag, akkor az alatta levő növények nem tudnak áttörni rajta. Ha nagyon gazos területen alkalmazzuk, néha szükséges két rétegben mulcsolni, vagyis a második réteget akkor felvinni, amikor az első rétegen átnőtt a dudva és már elérte a 10–15 cm-t. A következő évre az évelő gyomok is eltűnnek, a föld szabadon bevethető.<ref>[http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/3379558 Baji Béla: Permakultúra és önellátó biogazdálkodás] 112. o.</ref>
== A gyomok társadalmunkban ==
A gazt az emberiség a földművelés elejétől kezdve átkosnak tekintette, amire akad több feljegyzés még az [[Biblia|Ótestamentum]]ban is. A gyommagok gyakran a termésmagokkal együtt kerülnek a következő év vetőmagjai közé és így, akaratlanul is, a kultúrnövények közé furakodhatnak. Az ember számos gazt telepített át így egy-egy új környezetbe, emiatt a gyomokat az [[inváziós faj]]ok közé sorolják. Az azonban nyilvánvaló már a definícióból is, hogy a gazok társadalmunkra való hatása, amit a földművelés- és kertészet termelékenységére és produktumai minőségére valamint háziállataink egészségére való befolyásukkal gyakorolnak, az egyedi gyomnövénytől függ, vagyis általános mérték nincsen.
[[Fájl:Cattle poison.jpg|thumb|left|250px|A kép azt a helyet mutatja, ahol egyetlen éjszaka leforgása alatt egy mérgező gyom 700 marha halálát okozta<ref>{{cite book | editor-last = Coupe | editor-first = Sheena | title = Frontier country: Australia's outback heritage | volume = Vol. 1 | page = 298 | publisher = Weldon Russell | location = Willougby | year = 1989 | accessdate = February 15, 2009}}</ref>]]
A civilizáció számos tevékenysége jó talajt teremtett a gyomok terjedéséhez és új földrajzi területeken való meghonosodásukhoz. Másrészt az a mezőgazdasági gyakorlat, ami az év egy részében a földet vetetlenül hagyja, elősegíti a gazok elburjánzását. Mindez azt mutatná, hogy az emberi civilizáció hibáztatható a gyomok terjedésével.
Egyes gyomok, mint a szamóca, vadspárga, bojtorján, gyermekláncfű táplálékként, de akár gyógynövényként is szolgálhatnak. Ez utóbbinak a [[Francia nyelv|francia]] ''pissenlit'', vagyis ’ágyba vizelő’ neve a vizelési problémákra való gyógyhatására céloz; továbbá a gyermekláncfű salátába, a bojtorján pedig levesbe tehető. Van olyan gyom is, amelynek [[rovarirtó]] hatása van. Más, gyomnak tekintett növények gyógyhatását a civilizált ember már el is felejthette, megint másokat, pl. az [[esőerdő]]k változatos növényvilágából, az emberiség még fel sem ismerte. A [[pipacs]] gyomnak számít, de termesztett formában a nemzetségébe tartozó [[kerti mák]] sok országban eledelként használatos. A mákból nemcsak orvosi célokra hasznos [[drog]] is nyerhető. A [[Selyemkóró (növényfaj)|selyemkóró]] virága illatos is, szép is, nektárjából pedig a [[selyemfűméz]]et állítják elő a méhek.
Egyesek az angol köznyelven ''weed'', vagyis gyomnak nevezett [[kender]] füstjének használatát pártolják, annak [[fájdalomcsillapító]] hatására hivatkozva.
A gyomoknak lehet ipari felhasználásuk is. Az [[Encyclopædia Britannica]] Student edition szerint több mint 200, sokszor gyomnak tekintett növényből [[latex]], vagyis ''gumitej'' nyerhető, aminek feldolgozott termékét főleg a trópusokon honos [[Gumifa|gumifából]] nyert gumi pótanyagaként lehet használni. Ilyen növények közé tartoznak a [[gyermekláncfű]], a [[Selyemkóró (növényfaj)|selyemkóró]], valamint az [[őszirózsafélék]]- és a [[mákfélék]] családjába tartozó növények.
== Legfontosabb magyarországi gyomnövények ==
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Fordítás==
A bevezetés és vázlat az angol nyelvű Wikipédiából.
== Források ==
|
