„Daniel Day-Lewis” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
HG (vitalap | szerkesztései) |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
22. sor:
| más díjak =
}}
'''Sir Daniel Michael Blake Day-Lewis''' ([[London]], [[1957]]. [[április 29.]] –) háromszoros [[Oscar-díj]]as [[brit]]
== Fiatalkora ==
Day-Lewis [[London]]ban született, Jill Balcon színésznő és a [[kormány]]zat megrendelésére alkotó Cecil Day-Lewis
A greenwichi környezetben a zsidó származású és „piperkőc” Day-Lewis gyakran vált elszenvedőjévé a kemény dél-londoni kölykök zaklatásának.<ref>[http://www.dd-l.net/LINKS/LIB/time.html Daniel nagy napja] {{Wayback|url=http://www.dd-l.net/LINKS/LIB/time.html |date=20080201191123 }} Time</ref> Így hamar elsajátította a helyi [[akcentus]]t és modort, amit első meggyőző alakításaként tart számon. Élete későbbi szakaszában úgy beszélt gyermekkori önmagáról, mint féktelen fiatalról, aki többször követett el bolti lopást és más hasonló, kisebb [[bűncselekmény]]eket.<ref name="cím2">Garry Jenkins: ''Daniel Day-Lewis: The Fire Within'', St. Martin's Press, 1994</ref><ref name="cím3">[http://www.tiscali.co.uk/entertainment/film/biographies/daniel_day-lewis_biog.html Daniel Day-Lewis részletes életrajza] {{Wayback|url=http://www.tiscali.co.uk/entertainment/film/biographies/daniel_day-lewis_biog.html |date=20080410102714 }} Tiscali</ref>
[[1968]]-ban szülei úgy döntöttek, hogy „túlzottan vad” természetű fiukat a [[kent]]i Sevenoaks bentlakásos iskolába küldik.<ref name="cím3"/> Noha ki nem állhatta a helyet, Daniel megismert két olyan dolgot, amiben kedvét lelte: a famunkát és a színészetet. Miközben az iskola iránti megvetése csak nőtt, 14 éves korában sor került filmes debütálására a ''[[Vasárnap, átkozott vasárnap]]'' című alkotásban, ahol egy vandált alakított, igaz, a stáblistán még nem kapott helyet a neve. Az élményt a „mennyország” szóval jellemezte, mivel 2 [[angol font|fontot]] kapott azért, hogy a helyi templom előtt parkoló drága autókat megrongálja.<ref name="cím4"/> A Sevenoaksban eltöltött két év után a petersfieldi Bedales Schoolba került.<ref name="cím3"/> Onnét [[1975]]-ben távozott, amikorra engedetlen attitűdje már elhalványult, s elérkezett a pályaválasztás ideje. Annak ellenére, hogy kiválóan szerepelt a National Youth Theatre
== Karrierje ==
=== A
Tizenegy évvel első szerepe után Day-Lewis folytatta színészi karrierjét egy kisebb epizódszereppel a ''[[Gandhi (film)|Gandhi]]''ban ([[1982 a filmművészetben|1982]]), majd [[1984 a filmművészetben|1984]]-ben a vívódó, ám végül hű elsőtisztet játszotta ''[[A Bounty]]''ban. Ezt követően csatlakozott a [[Royal Shakespeare Company]]hez, ahol Rómeóként lépett színpadra a ''[[Rómeó és Júlia (színmű)|Rómeó és Júliá]]''ban. Következő szerepe a világot jelentő deszkákon a ''The Count''ban volt, a [[Drakula]]-történet adaptációjában, ahol szőkére festett hajjal jelent meg. Később megnövesztette haját, hogy amolyan „punkos külsőt” kölcsönözzön ''[[Az én szép kis mosodám]]'' ([[1985 a filmművészetben|1985]]) meleg karakterének. Day-Lewis komoly figyelmet kapott, mikor a film a ''[[Szoba kilátással]]''lal ([[1986 a filmművészetben|1986]]) egy időben a mozikba került. Utóbbiban teljesen más személyiséget játszott: [[Helena Bonham Carter]] felsőosztálybeli vőlegényét. [[1987 a filmművészetben|1987]]-ben már abszolút főszereplőként állhatott a kamerák elé [[Milan Kundera]] ''[[A lét elviselhetetlen könnyűsége]]'' című művének filmváltozatában, [[Lena Olin]] és [[Juliette Binoche]] társaságában. A nyolc hónapos forgatás ideje alatt megtanult [[cseh nyelv|csehül]] (szerepe szerint cseh orvos), s először maradt szerepében a szünetekben is.<ref name="cím3"/>
A saját „method acting” változatát az [[1989 a filmművészetben|1989]]-es ''[[A bal lábam]]'' című filmben mutatta be először teljes egészében [[Christy Brown]] eljátszásakor. Szerepformálásával számos díjat nyert, köztük a legjobb színésznek járó [[Oscar-díj]]at is. Újfent az egész forgatási idő alatt megmaradt annak, akit alakított: mivel Brown súlyos mozgássérült a filmben, Day-Lewist [[
=== A
[[1992 a filmművészetben|1992]]-ben, két évvel az [[Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia|Akadémia]] díjának elnyerése után került a mozikba ''[[Az utolsó mohikán (film, 1992)|Az utolsó mohikán]]''. Day-Lewis szereptanulmányozását a sajtó is figyelemmel kísérte; értesülések szerint kemény testedzést folytatott, kiismerte a vadonban élés fortélyait, így a sátorozást, a [[vadászat]]ot és a [[halászat]]ot. A forgatás alatt egy Kentucky puskával az oldalán járt-kelt, s megtanulta azt is, hogyan kell állatot nyúzni. ''A bal lábam'' után újfent [[Jim Sheridan]] rendezővel dolgozott együtt az ''[[Apám nevében]]'' című filmen, melyben Gerry Conlont alakította, egyikét azon négy embernek, akiket ártatlanul ítéltek el egy az [[IRA]] által végrehajtott bombarobbantásért. Day-Lewis jelentősen lefogyott a szerep kedvéért, északír akcentusát használta a forgatás teljes ideje alatt, s sok időt töltött börtöncellában. Ragaszkodott hozzá, hogy a stábtagok hideg vízzel fröcsköljék és verbálisan bántalmazzák. Alakítása meghozta számára második Oscar-, harmadik BAFTA- és második Golden Globe-jelölését. [[1996 a filmművészetben|1996]]-ban az [[Arthur Miller]] színművéből készült ''[[A salemi boszorkányok (film)|A salemi boszorkányok]]''ban szerepelt [[Winona Ryder]] partnereként. A következő évben harmadik együttműködésére került sor Sheridannel ''[[A bunyós]]'' című film révén, melyben egy [[
=== A 2000-es évek ===
236. sor:
==Fontosabb díjak és jelölések==
Day-Lewis a [[2010-es évek]] végéig az egyetlen férfiszínész, aki három alkalommal tudott [[Oscar-díj]]at nyerni [[Oscar-díj a legjobb férfi főszereplőnek|legjobb férfi főszereplő]]
A fentiek mellett – szintén legjobb férfi főszereplőként – négy [[British Academy of Film and Television Arts|BAFTA]]-, két [[Golden Globe-díj|Golden Globe]]- és három [[Screen Actors Guild-díj]]at is magáénak tudhat.
|