Hazánkban az első filmhíradók [[1896]]-ban készültek a [[1896-os millenniumi ünnepségek|Millenniumi Ünnepség]]eken. [[1913]]-tól vetítettek rendszeresen híradókat a mozikban, s [[1931]] szeptemberétől lett a filmhíradó [[A film története|hangosfilm]]. [[1949]] után már csak egyetlen állami vállalat készíthetett hivatalos filmhíradót kifejezetten propaganda célra. A [[MagyarA Televízió|magyar televíziózás története|televízió]] kísérleti adásai [[1957]]-től indultak el, állandó műsorai sem csökkentették a filmhíradó fontosságát. A filmek vetítése előtt lehetett rendszeresen látni a - hét fontos politikai eseményeiről beszámoló, 10 perces - filmhíradót a mozikban. 1987-től kezdve forgattak színes filmre. 1988-ban alakult meg a [[MAFILM]]-ből kivált [[Movi]] és az általuk készített krónikák már az új, modern főcímmel, teljesen színesben kezdődtek, amelyek. elejénElejükön az 1957-1987 között futott [[Hector Berlioz]] által meghangszerelt [[II. Rákóczi Ferenc|Rákóczi-induló]]t felváltó [[Lerch István]] szerezte modern főcímzene szólt.<ref>https://www.youtube.com/watch?v=otUIOvkHOkU</ref> (Ezt átvette az 1989-2009 között futott [[Nap TV|Nap-kelte]] című reggeli közéleti televízióműsor.) Ezek a hírműsorok a szervilis propaganda helyett már rendszerkritikus hangvételűek, kevésbé cenzúrázottak voltak. Ekkor a napi három adással is jelentkező Híradó a történelmi [[Magyar Televízió]]ban azonban már átvette a filmhíradó nézettségét. Végül [[1991]]-ben megszűnt, helyét azóta [[reklám]]okkal és filmelőzetesekkel töltik ki.
:(A klasszikus magyar filmhíradók főcímzenéjének választott Rákóczi-induló tréfás diák átiratát, a ''vak pali, vak pali mindent lát'' kezdetű versikét generációk énekelték.)
