„Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság” változatai közötti eltérés

Az 1930-as évek elején a moszkvai kormány szigorúan ellenőrizte a területet. A Szovjetunió Kommunista Pártjának nemzetiségi politikája elősegítette a türkmén politikai elit hatalmának kiépítését és támogatta az eloroszosítást. A szlávok mind Moszkvában, mind Türkmenisztánban szorosan felügyelték a kormányzati tisztviselők és bürokraták nemzeti káderét; általában a türkmén vezetés határozottan támogatta a szovjet politikát. Moszkva szinte minden politikai tevékenységet uralma alatt tartott a köztársaságban, - az 1980-as évek közepén kirobbant korrupciós botrány kivételével, amely Muhammetnazar Gapurow főtitkár hosszú ideig tartó uralmának vetett véget,- Türkmenisztán átlagos szovjet köztársaság volt. A külföldiek és szovjet állampolgárok többsége nem látogathatta meg az országot, emellett a türkmén állampolgárok többsége sem hagyhatta el lakóhelyét.<ref>name=http://www.globalsecurity.org/military/world/centralasia/turkmen-history-3.htm.</ref> [[Mihail Gorbacsov]] reformpolitikája nem gyakorolt jelentős hatást Türkmenisztánra, mivel a helyi politikusok és a Szovjetunió miniszterei ritkán találkoztak egymással és soha nem jutottak megegyezésre. A köztársaságot felkészületlenül érte a Szovjetunió felbomlására és az 1991-es függetlenedés.<ref name="indep">Curtis (1996). "[http://lcweb2.loc.gov/cgi-bin/query/r?frd/cstdy:@field(DOCID+tm0017) Turkmenistan: Sovereignty and Independence]".</ref>

 

 

== Politika ==