Wikipédia

„Hidrogén” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:4C4E:16D2:C100:D5CF:FFD8:414F:3902 (vita) szerkesztéséről Crimea szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
Kisebb javítások és zöld linkek kékítése. A régies elnevezések manapság teljesen jelentőségüket vesztették, ezért félkövér helyett dőlttel formáztam őket.
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
1. sor:
{{egyért2|a kémiai elemről|hidrogéngazdaság}}
{{Hidrogén/Táblázat}}
A '''hidrogén''' (régies, magyarosított elnevezése '''köneny''' vagy '''gyulany''',<ref>{{cite journal | quotes = | author = Bán Gergely | coauthors = Bán András | year = 1997 | month = március | title = "Ómagyar" | journal = [[Természet Világa]] | volume = 128 | issue = 3 | pages = 116–117 | id = ISSN 0040-3717 | url = http://www.termeszetvilaga.hu/tv9703/omagyar.html | accessdate = 2013-06-22 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20120114121727/http://www.termeszetvilaga.hu/tv9703/omagyar.html | archivedate = 2012-01-14 }}</ref> [[latin nyelv|latinul]]: ''hydrogenium)'' a [[Kémiai elemek periódusos rendszere|periódusos rendszer]] első [[kémiai elem]]e. Vegyjele '''H''', [[rendszám (kémia)|rendszáma]] 1. A hidrogén a legkönnyebb elem, atomtömege[[relatív atomtömeg]]e 1,00784–1,00811&nbsp;[[atomi tömegegység|u]], egyatomos formájában (H<sub>1</sub>) a leggyakoribb elem, a [[világegyetem]] [[barion]]-tömegének mintegy 75%-a.<ref>{{cite web|last=Palmer|first=D.|title=Hydrogen in the Universe|url=http://imagine.gsfc.nasa.gov/docs/ask_astro/answers/971113i.html|publisher=[[NASA]]|date=1997-09-3|accessdate=2008-02-05|archiveurl=https://web.archive.org/web/20141029152908/http://imagine.gsfc.nasa.gov/docs/ask_astro/answers/971113i.html|archivedate=2014-10-29}}</ref><ref group="megj.">Megjegyzendő, hogy az univerzum tömegének legnagyobb része nem [[barion]]ok vagy [[kémiai elem]]ek formájában található (lásd [[sötét anyag]] és [[sötét energia]]).</ref> A fősorozatbeli [[csillag]]ok nagyrészt [[plazma]] halmazállapotú hidrogénből állnak, amit apránként [[hélium]]má alakítanak át -– atommagfúziós[[magfúzió]]s folyamatok segítségével. A többi kozmikus testre általánosan igaz, hogy minél nagyobb, annál több benne a hidrogén: mivel a kisebb [[égitest]]ek gravitációs mezeje az igen könnyű hidrogéngázt nem képes [[légkör]]ében huzamosan megtartani.
 
[[szabványos nyomás és hőmérséklet|Szabványos nyomáson és hőmérsékleten]] színtelen, szagtalan, íztelen, nem mérgező, [[nemfémek|nem fémes]], egy [[vegyérték]]ű, igen gyúlékony kétatomos [[gáz]], [[kémiai képlet]]e H<sub>2</sub>. A világűrben előforduló, atomos hidrogén a Földön ritka, mert a hidrogén a legtöbb elemmel könnyen képez [[kovalens kötés|kovalens]] vegyületeket; ekként jelen van a [[víz]]molekulában és a legtöbb [[szerves vegyület]]ben is. Különösen fontos szerepet játszik a sav-bázis reakciókban, az oldható molekulák közötti [[proton]]-átadásban.
 
[[Ion]]os vegyületeiben lehet negatív töltésű (a [[hidrogén anion]] másik neve [[hidridek|hidrid]], jele H<sup>−</sup>), vagy lehet pozitív töltésű H<sup>+</sup>. Ez utóbbi [[kation]] elméletben csak egy csupasz proton, ám a valóságban az ionos vegyületekben a hidrogén kationok komplexeket alkotnak.
61. sor:
:<math>\mathrm{2\ H_2\left( g \right)\ +\ O_2\left( g \right)\ \xrightarrow {-572\ kJ}\ 2\ H_2 O\left( f \right)}</math><ref group="megj.">-286&nbsp;kJ energia az éghető anyag (hidrogén) egy móljára nézve azaz itt:<br /><math>\begin{smallmatrix}-286\cdot 2=-572\\ \end{smallmatrix}</math></ref>
 
A hidrogéngáz és oxigéngáz keverékét durranógáznak nevezik, mert kémcsőben meggyújtva durranó hang kíséretében felrobban. A tiszta hidrogén csendesen ég. A hidrogéngáz a levegővel 4–74%-os koncentrációban, [[klór]]ral 5–95%-os koncentrációban robbanóelegyet képez. Ezen gázelegyek szikra, hő vagy napfény hatására felrobbanhatnak. A hidrogén [[öngyulladási hőmérséklet]]e (az a hőmérséklet, melyen levegőben spontán meggyullad) {{szám|500|[[Celsius-skála|°C]]}}.<ref>{{cite book |url=https://books.google.com/?id=-CRRJBVv5d0C&pg=PA402|page=402 |title=A comprehensive guide to the hazardous properties of chemical substances |publisher=Wiley-Interscience|isbn=0-471-71458-5 |year=2007 |author=Patnaik, P}}</ref> A tiszta hidrogén-oxigén lángok [[Ibolyántúli sugárzás|ultraibolya fényt]] bocsátanak ki, és szabad szemmel szinte láthatatlanok, ahogy azt a bal oldali ábra is illusztrálja. Az égő hidrogén-szivárgások nagyon veszélyesek lehetnek, észlelésük [[lángdetektor]]ral történhet. A [[Hindenburg (LZ 129 Hindenburg)|Hindenburg léghajó]] megsemmisülése hírhedt példája a hidrogén égésének, habár a baleset oka máig vitatott. A hidrogén más körülmények között a szénhidrogénekre emlékeztető kékes lánggal ég,<ref>{{Cite web |url=http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0010218009000170 |title=hydrogen flame visibility |accessdate=2020-01-25 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160415094138/http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0010218009000170 |archivedate=2016-04-15 }}</ref> a balesetről készült képeken látható narancssárga lángokat a hajótestet alkotó szénvegyületek, illetve az oxigén és hidrogén elegyének égése okozta.<ref>{{cite web |last=Dziadecki |first=J. |title=Hindenburg Hydrogen Fire |url=http://spot.colorado.edu/~dziadeck/zf/LZ129fire.htm |year=2005 |accessdate=2007-01-16 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070221062654/http://spot.colorado.edu/~dziadeck/zf/LZ129fire.htm |archivedate=2007-02-21 }}</ref> Mivel a hidrogén könnyebb a levegőnél, a hidrogénlángok általában gyorsan emelkednek és kevesebb kárt okoznak, mint a [[Szénhidrogének|szénhidrogén]] tüzek. A Hindenburg léghajó utasainak kétharmada túlélte a balesetet, számos haláleset a tűz helyett a zuhanás illetve az égő dízel üzemanyag miatt következett be.<ref>{{cite web |last=Kelly |first=M. |title=The Hindenburg Disaster |url=http://americanhistory.about.com/od/hindenburg/a/hindenburg.htm |publisher=About.com:American history |accessdate=2009-08-08 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090202041131/http://americanhistory.about.com/od/hindenburg/a/hindenburg.htm |archivedate=2009-02-02 }}</ref>
 
A H<sub>2</sub> minden oxidálószerrel reagál. Szobahőmérsékleten a hidrogén spontán és hevesen reagálhat a klórral és a [[fluor]]ral a megfelelő hidrogén-halogenid – [[hidrogén-klorid]] és a [[hidrogén-fluorid]] – keletkezése közben, amelyek egyben potenciálisan veszélyes [[sav]]ak.<ref>{{cite book |last=Clayton|first=D.D. |title=Handbook of Isotopes in the Cosmos: Hydrogen to Gallium |year=2003 |publisher=Cambridge University Press |isbn=0-521-82381-1}}</ref>
146. sor:
Számos fém – például a [[cirkónium]] – termel hidrogént hasonló vízzel való reakció során.
 
1800-ban [[William Nicholson|Nicholson]] és [[Anthony Carlisle|Carlisle]] a vizet elektromos árammal hidrogénre és oxigénre bontotta.<ref>{{CitLib |aut=N. N. Greenwood |aut2=A. Earnshaw |tit=Az elemek kémiája |edi=1. kiad. |loc=Budapest |red=Nemzeti Tankönyvkiadó |ann=1999 |pag=44 |isbn=963-18-9144-5}}</ref> A hidrogént [[James Dewar]] cseppfolyósította az első alkalommal 1898-ban, [[regeneratív hűtés]] és saját találmánya, a [[termosz]] segítségével.<ref name="nbb" /> Következő évben szilárd hidrogént készített.<ref name="nbb" /> A [[deutérium]]ot 1931-ben [[Harold C. Urey|Harold Urey]] amerikai kémikus fedezte fel. 1934-ben pedig [[Ernest Rutherford]], [[Mark Oliphant]] és [[Paul Harteck]] [[trícium]]ot készített.<ref name="Nostrand" /> A nehézvizet, melyben a rendes hidrogén helyén deutérium található, Urey csapata fedezte fel 1932-ben.<ref name="nbb" /> François Isaac de Rivaz építette meg az első hidrogén és oxigén keverékével működő belső égésű motort 1806-ban. [[Edward Daniel Clarke]] 1819-ben feltalálta a hidrogéngáz fúvócsövet. A [[Döbereiner lámpa|Döbereiner lámpát]] és a [[Kalciumfény|rivaldafényt]] 1823-ban találták fel.<ref name="nbb" />
 
Az első hidrogénnel töltött [[léggömb]]öt [[Jacques Charles]] találta fel 1783-ban.<ref name="nbb" /> A hidrogén biztosította az első megbízható légi jármű, az 1852-es [[Henri Giffard]]-féle léghajó felhajtóerejét.<ref name="nbb" /> [[Ferdinand von Zeppelin]] német báró hidrogénnel feltöltött merev léghajók ötletét vetette fel; később ezek lettek a [[zeppelin (léghajó)|zeppelinek]], első repülésükre 1900-ban került sor.<ref name="nbb" /> A menetrendszerű közlekedés 1910-ben kezdődött, és az [[első világháború]] 1914. augusztusi kitöréséig {{szám|35000}} ember utazott rajtuk súlyosabb incidensek nélkül. A háború alatt a hidrogénnel töltött léghajókat megfigyelő platformokként és bombázásra használták.
 
Az első non-stop transzatlanti átkelésre a brit ''R34'' léghajóval, 1919-ben került sor. A rendszeres személyszállítási szolgáltatás az 1920-as években folytatódott, és bár az Egyesült Államok [[hélium]]tartalékainak felfedezése a biztonság megnövekedését ígérte, az amerikai kormány nem volt hajlandó a gázt erre a célra eladni. Következésképpen H<sub>2</sub>-t használtak a [[Hindenburg (LZ 129 Hindenburg)|Hindenburg]] zeppelinben]] is, amely 1937. május 6-án [[New Jersey]] felett a levegőben kigyulladt és elpusztult.<ref name="nbb" /> Az incidenst élőben közvetítette a rádió, és filmre is vették. Széles körben elterjedt, hogy a tüzet a szivárgó hidrogén öngyulladása okozta, de a későbbi vizsgálatok rámutattak, hogy azt az [[alumínium]]-szövet borítás és a [[Elektrosztatika|statikus elektromosság]] idézte elő. Mindenesetre a hidrogén hírneve a léghajózás terén teljesen odalett.
 
Ugyanebben az évben szolgálatba léptek az első hidrogén-hűtésű [[turbógenerátor]]ok az [[Ohio (állam)|Ohio]] állambeli [[Dayton (Ohio)|Daytonban]] a ''Dayton Power & Light Co.'' vállalatnál, melyek gáz halmazállapotú hidrogént használtak [[hűtőközeg]]ként a forgórészben és az állórészben. A generátorban hűtés céljára sokkal előnyösebb levegő helyett a hidrogén alkalmazása, mert az jobban (gyorsabban) [[Hővezetés|vezeti el a hőt]] a generátortól; csökkenti a zajt; és kisebb súrlódást okoz; ezáltal csökkenti a gép veszteségét.<ref>{{CitLib |tit=A chronological history of electrical development from 600 B.C. |loc=New York |red=National Electric Manufacturers Association |ann=1946 |pag=102 |url=https://www.archive.org/stream/chronologicalhis00natirich/ |accd=2017-03-25 |aurl=https://web.archive.org/web/20170326135402/https://www.archive.org/stream/chronologicalhis00natirich/ |archd=2017-03-26 }}</ref>
 
Első ízben 1977-ben használtak [[nikkel-hidrogén akkumulátor]]okat az [[Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete|Egyesült Államok Haditengerészetének]] navigációs műholdján (NTS-2).<ref>{{cite web|url=http://www.aiaa.org/content.cfm?pageid=406&gTable=japaperimportPre97&gID=57704|title=NTS-2 Nickel-Hydrogen Battery Performance 31|publisher=Aiaa.org|accessdate=2009-04-06|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090810200734/http://www.aiaa.org/content.cfm?pageid=406&gTable=japaperimportPre97&gID=57704|archivedate=2009-08-10}}</ref> Ilyen akkumulátorokkal van ellátva például az [[Nemzetközi Űrállomás|ISS]],<ref>{{CitPer |tit=Validation of international space station electrical performance model via on-orbit telemetry |per=IECEC '02. 2002 37th Intersociety Energy Conversion Engineering Conference, 2002 |aut=A. G. Jannette |aut2=J. S. Hojnicki |aut3=D. B. McKissock |aut4=J. Fincannon |aut5=T. W. Kerlslake |aut6=C. D. Rodriguez |pag=45–50 |ann=2004 |doi=10.1109/IECEC.2002.1391972 |isbn=0-7803-7296-4 |url=https://ntrs.nasa.gov/archive/nasa/casi.ntrs.nasa.gov/20020070612.pdf |accd=2017-03-25 |aurl=https://web.archive.org/web/20170314082148/https://ntrs.nasa.gov/archive/nasa/casi.ntrs.nasa.gov/20020070612.pdf |archd=2017-03-14 }}</ref> a [[Mars Odyssey]],><ref>{{CitLib |aut=P. M. Anderson |aut2=J. W. Coyne |tit=A lightweight, high reliability, single battery power system for interplanetary spacecraft |ann=2002 |edi=5|isbn=0-7803-7231-X |egyéb={{doi|10.1109/AERO.2002.1035418}}|pag=5–2433}}</ref> és a [[Mars Global Surveyor]] is.<ref>{{cite web |url=http://www.astronautix.com/m/marsglobalsurveyor.html |title=Mars Global Surveyor |publisher=Astronautix.com |accessdate=2017-03-25 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170609221556/http://astronautix.com/m/marsglobalsurveyor.html |archivedate=2017-06-09 }}</ref> Pályájának sötét részén a [[Hubble űrtávcső|Hubble űrtávcsövet]] szintén nikkel-hidrogén akkumulátorok látták el árammal; ezeket végül 2009 májusában több mint 19 évvel a start után, 13 évvel a tervezett élettartam felett lecserélték.
166. sor:
A hidrogén – atomos formájában – a világegyetem [[Természetes előfordulás|leggyakoribb]] [[kémiai elem]]e, a [[Barion|normál anyag]] tömegének 75%-át, az atomok számának 90%-át alkotja (az univerzum tömegének legnagyobb része ugyanakkor nem kémiai elem típusú anyag, feltételezések szerint a tömeg még nem észlelhető formájában – mint [[sötét anyag]] és [[sötét energia]] – van jelen).<ref>{{cite web |first=Steve |last=Gagnon |url=http://education.jlab.org/itselemental/ele001.html |title=Hydrogen |publisher=Jefferson Lab |accessdate=2008-02-05 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080410102154/http://education.jlab.org/itselemental/ele001.html |archivedate=2008-04-10 }}</ref> Ez az elem nagy mennyiségben található meg a csillagokban és a [[Óriásbolygó|gázóriásokban]]. A {{chem|H|2}} molekulafelhők a [[csillagkeletkezés]]sel hozhatók összefüggésbe. A hidrogén létfontosságú szerepet játszik a [[csillag]]ok energiaellátásában a [[proton-proton ciklus]] és [[CNO-ciklus]] [[magfúzió]]ja révén.<ref>{{cite web |last=Haubold |first=Hans |coauthors=Mathai, A. M. |date=November 15, 2007 |url=http://liveweb.archive.org/http://neutrino.aquaphoenix.com/un-esa/sun/sun-chapter4.html |title=Solar Thermonuclear Energy Generation |publisher=Columbia University |accessdate=2008-02-12 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120522094350/http://liveweb.archive.org/http://neutrino.aquaphoenix.com/un-esa/sun/sun-chapter4.html |archivedate=2012-05-22 }}</ref>
 
Az egész világegyetemben a hidrogén többnyire [[atom]]os és [[plazma]] állapotban található meg, amelyek tulajdonságai meglehetősen eltérnek a molekuláris hidrogénétől. Plazma állapotban a hidrogén elektronja és protonja nem kapcsolódik össze, ez igen magas elektromos vezetőképességet és magas emissziót (ez adja a Nap és más csillagok fényét) eredményez. A töltött részecskéket a mágneses és elektromos mezők erősen befolyásolják. Például a [[napszél]]ben kölcsönhatásba lépnek a Föld [[magnetoszféra|magnetoszférájával]], előidézve a [[Birkeland-áramok]]at és a [[sarki fény]]t. A hidrogén semleges atomi állapotban található meg a [[csillagközi anyag]]ban. A csillapított Lyman-alfa rendszerekben található nagy mennyiségű semleges hidrogénről feltételezik, hogy uralja az [[Világegyetem|univerzum]] kozmológiai barion sűrűségét, egészen ''z''=4 [[vöröseltolódás]]ig.<ref>{{cite journal|last=Storrie-Lombardi|first=Lisa J.|coauthors=Wolfe, Arthur M.|title=Surveys for z > 3 Damped Lyman-alpha Absorption Systems: the Evolution of Neutral Gas|journal=Astrophysical Journal|year=2000|volume=543|pages=552–576|arxiv=astro-ph/0006044|doi=10.1086/317138|bibcode=2000ApJ...543..552S|issue=2}}</ref>
 
Szokásos körülmények között az elemi hidrogén a Földön kétatomos gázként fordul elő. Azonban kis tömege miatt – ami lehetővé teszi, hogy könnyebben elszökjön a földi gravitációból, mint a nehezebb gázok – a hidrogéngáz nagyon ritka a Föld légkörében (1&nbsp;[[Ezreléknél kisebb részek|ppm]]). A hidrogén mindemellett a harmadik leggyakoribb elem a Föld felszínén;<ref name="ArgonneBasic">{{cite web |author=Dresselhaus, Mildred et al. |date=May 15, 2003 |url=http://www.sc.doe.gov/bes/hydrogen.pdf |format=PDF |title=Basic Research Needs for the Hydrogen Economy |publisher=Argonne National Laboratory, U.S. Department of Energy, Office of Science Laboratory |accessdate=2008-02-05 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080213144956/http://www.sc.doe.gov/bes/hydrogen.pdf |archivedate=2008-02-13 }}</ref> többnyire vegyületeiben fordul elő, mint például a [[szénhidrogének]] és a [[víz]].<ref name="Miessler">{{cite book|first=Gary L. |last=Miessler |coauthors=Tarr, Donald A. |year=2003 |title=Inorganic Chemistry |edition=3rd |publisher=Prentice Hall |isbn=0-13-035471-6}}</ref> Bizonyos baktériumok és [[Alga|algák]] is termelnek hidrogéngázt, illetve a bélgáz természetes összetevője, akárcsak a [[metán]], amely maga is egyre növekvő jelentőségű hidrogénforrás.<ref>{{cite web |first=Wolfgang H. |last=Berger |date=November 15, 2007 |url=http://earthguide.ucsd.edu/virtualmuseum/climatechange2/11_3.shtml |title=The Future of Methane |publisher=University of California, San Diego |accessdate=2008-02-12 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080424152613/http://earthguide.ucsd.edu/virtualmuseum/climatechange2/11_3.shtml |archivedate=2008-04-24 }}</ref>
210. sor:
:<math>\mathrm{C\ +\ H_2 O\ \rightarrow\ CO\ +\ H_2}</math>
 
A hidrogént néha ugyanabban az ipari folyamatban állítják elő és használják fel anélkül, hogy elkülönítenék. Az [[ammónia|ammóniát]] előállító [[Haber–Bosch-eljárás]]ban a hidrogén földgázból keletkezik.<ref>{{cite web| last=Funderburg| first=Eddie| title=Why Are Nitrogen Prices So High?| publisher=The Samuel Roberts Noble Foundation| year=2008| url=http://www.noble.org/Ag/Soils/NitrogenPrices/Index.htm| accessdate=2008-03-11| archiveurl=https://web.archive.org/web/20010509065844/http://www.noble.org/ag/Soils/NitrogenPrices/Index.htm| archivedate=2001-05-09}}</ref> [[Telített sósvíz]] [[klór]]termelő [[elektrolízis]]ének mellékterméke is hidrogén.<ref>{{cite web| last=Lees| first=Andrew| title=Chemicals from salt| publisher=BBC|year=2007|url=http://www.bbc.co.uk/schools/gcsebitesize/chemistry/usefulproductsrocks/chemicals_saltrev3.shtml|accessdate=2008-03-11|archiveurl = https://web.archive.org/web/20071026052022/http://www.bbc.co.uk/schools/gcsebitesize/chemistry/usefulproductsrocks/chemicals_saltrev3.shtml |archivedate = October 26, 2007|deadurl=yes}}</ref>
 
=== Termokémiailag ===
Több mint kétszáz termokémiai ciklus létezik, amely [[vízbontás]]ra használható; és körülbelül egy tucat ilyen ciklus – például a [[vas-oxid ciklus]]; [[cink cink-oxid ciklus]]; [[cérium(IV)-oxid cérium(III)-oxid ciklus]]; [[kén-jód ciklus]], [[réz-klór ciklus]] és a [[hibrid kén cikluskénciklus]] – áll kutatás és tesztelés alatt, hogy vízből és hőből elektromosság nélkül állítson elő hidrogént és oxigént.<ref>{{cite web|url=http://www.hydrogen.energy.gov/pdfs/review05/pd28_weimer.pdf|title=Development of solar-powered thermochemical production of hydrogen from water|format=PDF|accessdate=2013-02-11|archiveurl=https://web.archive.org/web/20070417134156/http://www.hydrogen.energy.gov/pdfs/review05/pd28_weimer.pdf|archivedate=2007-04-17}}</ref> Számos laboratórium (többek között Franciaországban, Németországban, Görögországban, Japánban, valamint az Egyesült Államokban) fejleszt termokémiai módszereket a hidrogén előállítására, napenergia és víz felhasználásával.<ref>{{cite web|url=http://www.hydrogen.energy.gov/pdfs/progress07/ii_f_1_perret.pdf|title=Development of Solar-Powered Thermochemical Production of Hydrogen from Water, DOE Hydrogen Program, 2007|author=Perret, Robert|accessdate=2008-05-17|format=PDF|archiveurl=https://web.archive.org/web/20100527212241/http://www.hydrogen.energy.gov/pdfs/progress07/ii_f_1_perret.pdf|archivedate=2010-05-27}}</ref>
 
=== Anaerob korrózió révén ===
254. sor:
=== Energiahordozó ===
{{bővebben|Hidrogéngazdaság}}
A hidrogén nem energiaforrás;<ref name="sustain">{{cite web|last=McCarthy|first=John|title=Hydrogen|publisher=[[Stanford Egyetem|Stanford University]]|date=1995-12-31|url=http://www-formal.stanford.edu/jmc/progress/hydrogen.html|accessdate=2008-03-14|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080314043136/http://www-formal.stanford.edu/jmc/progress/hydrogen.html|archivedate=2008-03-14}}</ref> eltekintve a [[deutérium]]mal vagy [[trícium]]mal működő kereskedelmi [[magfúzió]]s erőművektől, amelyek technológiája jelenleg is fejlesztés alatt áll.<ref>{{cite web |title=Nuclear Fusion Power |publisher=World Nuclear Association |month=May |year=2007 |url=http://www.world-nuclear.org/info/inf66.html |accessdate=2008-03-16 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080310022109/http://world-nuclear.org/info/inf66.html |archivedate=2008-03-10 }}</ref> A [[Nap]] energiája is a hidrogén fúziójából származik, de ezen folyamat szabályozható megvalósítása földi körülmények között nehéz feladat.<ref>{{cite web |title=Chapter 13: Nuclear Energy&nbsp;— Fission and Fusion |work=Energy Story |publisher=California Energy Commission |year=2006 |url=http://www.energyquest.ca.gov/story/chapter13.html |accessdate=2008-03-14 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080302193129/http://energyquest.ca.gov/story/chapter13.html |archivedate=2008-03-02 }}</ref> A szoláris, biológiai, vagy elektromos forrásból származó elemi hidrogén előállítása több energiát igényel, mint amennyi az elégetésével nyerhető, így ezekben az esetekben a hidrogén [[energiatárolás|energiatárolóként]] funkcionál; akárcsak egy akkumulátor. A hidrogén fosszilis forrásokból (mint például a metán) is előállítható lehet, de ezek a források nem fenntarthatók.<ref name="sustain" />
 
A folyékony hidrogén és a sűrített hidrogéngáz ''egységnyi térfogatra'' vett energiasűrűsége bármely megvalósítható nyomáson lényegesen kisebb, mint a hagyományos üzemanyagforrásoké; jóllehet az ''egységnyi tömegre'' vett energiasűrűsége jóval nagyobb.<ref name="sustain" /> Mindazonáltal, az elemi hidrogént már széles körben tárgyalják, mint egy gazdaság-szintű, lehetséges jövőbeli energiahordozó.<ref>{{cite press release |title=DOE Seeks Applicants for Solicitation on the Employment Effects of a Transition to a Hydrogen Economy |work=Hydrogen Program |publisher=US Department of Energy |date=2006-03-22 |url=https://web.archive.org/web/20110719105413/http://www.hydrogen.energy.gov/news_transition.html |accessdate=2008-03-16}}</ref> Például a CO<sub>2</sub>-megkötés, amelyet a [[szén-dioxid-leválasztás és -tárolás]] követ, elvégezhető lenne azon a ponton, amikor a H<sub>2</sub> előállítható fosszilis tüzelőanyagokból.<ref name="GATech" /> A közlekedésben használt hidrogén elégése viszonylag tiszta; némi NO<sub>x</sub>-kibocsátással,<ref>{{cite journal |last=Heffel| first=James W.|title=NOx emission and performance data for a hydrogen fueled internal combustion engine at 1500&nbsp;rpm using exhaust gas recirculation|journal=International Journal of Hydrogen Energy |volume=28 |issue=8 |pages=901–908 |year=2002|doi=10.1016/S0360-3199(02)00157-X}}</ref> de szén-dioxid-kibocsátás nélkül megy végbe.<ref name="GATech">{{cite press release |title=Carbon Capture Strategy Could Lead to Emission-Free Cars |publisher=Georgia Tech |date=2008-02-11 |url=http://www.gatech.edu/newsroom/release.html?id=1707 |accessdate=2008-03-16 }} {{Wayback|url=http://www.gatech.edu/newsroom/release.html?id=1707 |date=20080328050807 }}</ref> Az infrastruktúra hidrogénalapú gazdaságra való teljes átalakításának költsége azonban jelentős.<ref>{{cite book|first=Joseph J. |last=Romm |year=2004 |title=The Hype About Hydrogen: Fact And Fiction In The Race To Save The Climate |edition=1st |publisher=Island Press |isbn=1-55963-703-X}}</ref>
 
=== Félvezetőipar ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hidrogén”