A középkori Terpenye említése a boszniai káptalan [[1329]]. szeptember 18-án kelt oklevelében ''„Terpune”'' alakban személynév részeként történik először, melyben a boszniai káptalan előtt Terpenyei Milota fia Beriszló és Palagári Tamás fiai egymás közt kibékülnek és birtokviszonyaikat rendezik.<ref>[https://library.hungaricana.hu/hu/view/KozMagyOkmanytarak_anjou_02/?pg=440&layout=s Anjou-kori okmánytár II. kötet 431.]</ref> A települést [[1339]]-ben ''„Terpena”'', [[1377]]-ben ''„Terpenye”'', [[1417]]-ben ''„Terpine”'', [[1435]]-ben ''„Naghterpenye”'' néven említik a korabeli források. Részben a ma Ant határában található Hermánvárhoz tartozott, részben köznemesi birtok volt.<ref> Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.</ref> A település [[1526]]-ban Valkóvár eleste után került török kézre és több, mint 150 évi török uralom után [[1687]]-ben szabadult fel.
Ezután kamarai birtok, majd a vukovári uradalom része lett. Rövid ideig a Kuffstein, majd [[1736]]-tól az Eltz család volt a birtokosa. Egy 1732-es népszámlálás szerint a faluban 109 [[Szerbek|szerb]] család élt. Az [[szerb ortodox egyház|ortodox]] templom 1750–1755 között épült. Az első iskola [[1776]]-ban nyitotta meg kapuit. Nagy Lajos [[1829]]-ben kiadott művében ''„Terpinya”'' néven 217 házzal, 33 katolikus és 1551 ortodox vallású lakossal találjuk.<ref>[https://archive.org/details/bub_gb_MrgAAAAAcAAJ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 36. o.] </ref> 1882-ben a falu lakossága 1800 fő volt, túlnyomó részük ortodox, 2-3 család pedig [[római katolikus]] vallású volt. A településenektelepülésnek 1857-ben 1561, 1910-ben 2190 lakosa volt. [[Szerém vármegye]] Vukovári járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 93%-a szerb, 2%-a német, 1%-a horvát anyanyelvű volt. Az [[első világháború]] után auaz új [[Jugoszlávia|délszláv államhoz]] került. A [[második világháború]] alatt a [[Független Horvát Állam]]hoz tartozott. A falu lakói részt vettek az [[antifasizmus|antifasiszta]] ellenállásban. Az 1991–95-ös [[horvátországi háború]]ban a [[Krajinai Szerb Köztársaság]] részeként komoly harcok dúltak itt.
== Népessége ==
75. sor:
== Kultúra ==
A KUD „Mladost” Trpinja kulturális és művészeti egyesületet 1995-ben alpítottákalapították. Célja a helyi hagyományok őrzése és bemutatása. Az egyesület folklór, énekkari, tambura és színjátszó csoportokkal működik.
== Oktatás ==
A település első iskoláját 1776-ban alapították, amikor egy Ilija nevű pap szervezett itt iskolát. Az első iskolaépületet 1784-ben a terpenyei emberek építették. Az akkori iskolába járó gyermekek számáról nincs adat. A második világháborúig az átlagos tanulói létszám 200-250200–250 fő volt. Ez a szám az utóbbi évtizedekben előbb 170 körülire csökkent, de mára az iskola nyolc osztályában már csak mintegy 100 tanuló jár. Az iskola minden évben kiad egy „Naš list” elnevezésű iskolai folyóiratot, amelyet 1999/2000-es tanév alatt indítottak. Az újság szerkesztésében az iskola minden tanulója és tanára aktívan vesz részt.
