[[Fájl:Green Park and St. James's Park London from 1833 Schmollinger map.jpg|bélyegkép|balra|160px|A Green Park és a [[St. James’s Park]] 1833 körül]]
Állítólag a park a kezdetekben a közeli St. James’s kórházban elhunyt [[lepra|leprások]] [[mocsár|mocsaras]] [[temető]]je volt. Először [[VIII. Henrik angol király|VIII. Henrik]] záratta be, mikor a 16. században a [[Poulteney család]] birtokának lett a része. A család [[1668]]-ban a bírtokbirtok egy részéről lemondott a család, mely ezt követően [[I. Károly angol király|I. Károly]] birtokába került, s ezt követően ennek a területnek a nagyobbik részén létrehozta a parkot.<ref>'The Bailiwick of St. James', Survey of London: volumes 29 and 30: St James Westminster, Part 1 (1960), pp. 21-28. URL: http://www.british-history.ac.uk/report.aspx?compid=40542. Date accessed: 29 January 2008.</ref> Ő alakította ki a park sétányait és építtetett egy jégházat, ahonnét nyáron hozták az italokhoz a jeget. Akkoriban a park [[London]] szélén volt, s még a 18. század közepén is az útonállók és tolvajok kincsesbányája volt. Többek között [[Horace Walpole]]-t is itt rabolták ki.<ref>"Green Park". ''The Encyclopedia of London'', eds. Ben Weinreb, Christopher Hibbert. Macmillan, 1992.</ref> A 18.–1918–19. század folyamán a ballonosok kedvelt helye volt, és gyakran rendeztek itt tűzijátékokat. [[Georg Friedrich Händel|Händel]] ''Tűzijáték-zene'' (''Fireworks Music'') című darabját kifejezetten egy 1749-ben itt megrendezett [[tűzijáték]] alkalmából írta.<ref>"Fireworks Music" The Concise Oxford Dictionary of Music. Michael Kennedy. Oxford University Press, 2007.</ref> Szintén is mertismert volt a helyszín az itt megrendezett párbajokról. Az egyik legemlékezetesebbre 1730-ban került sor, mikor [[William Pulteney]] és [[John Hervey]] csapott össze.<ref>''London: what to see, and how to see it'', p. 61. H.G. Clarke, 1862.</ref>
