„Andreánszky Sándor” változatai közötti eltérés

|születési hely=[[RomhányLiptószentmiklós]]

|halál helye= [[Kétbodony]]

Régi felvidéki, mégpedig [[Liptó vármegye|Liptó vármegyéből]] származó nemesi családba született [[Andreánszky Jób]] gyermekeként a [[Nógrád vármegyeLiptószentmiklós]] területén találhatóon [[Romhányhttps://opac-nevter.pim.hu/ro/record/-/record/display/manifestation/PIM40939/4829d7e8-6fcc-4ff4-b797-ca971376400e/solr/0/24/0/11/authorOrder/ASC]] község Felsőbodony nevezetű településrészében. Iskolái befejezte után kevéssel jogi tanácsadó lett [[Selmecbánya|Selmecbányán]]. [[1844]]-ben az új bányászati törvény megalkotásában is közreműködött. [[1849]] és [[1853]] között [[Bars vármegye|Bars]], [[Nógrád vármegye|Nógrád]], [[Hont vármegye|Hont]] és [[Besztercebánya]] császári és királyi biztosa. [[1853]]-tól [[Nagyvárad]] főispánja. Ezt követően a [[pozsony]]i táblabíróság elnöke. [[1862]]-től 2 éven át [[Hont vármegye]] jegyzője volt és valóságos belső titkos tanácsos. A [[Bach-korszak]]ban magas rangú tisztviselő volt a [[felvidék]]en, s mint ilyen és mint [[Besztercebánya]] főbiztosa arra törekedett, hogy [[Magyarország]]on nyelvi egyenlőség legyen magyarok és nemzetiségek között. Az [[1848]]-[[1849]]-es események alatt egyik vezető személyisége volt a szlovák nemzeti mozgalomnak, és harcolt a forradalomban való részvételéért elítélt [[Rudnyánszky József (püspök)|Rudnyánszky József]] besztercebányai püspök kegyelméért.