„Sesvetski Kraljevec” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
új lap
 
45. sor:
 
==Története==
Sesvetski Kraljevec első írásos említése [[1275]]-ben történt, amikor [[IV. László magyar király|László király]] a környező falvakkal (Cerje, Dumovec és Kobiljak) együtt elvette a nemesektől, és a zágrábi polgároknak, a Gradecnek adta. Kraljevec a Gradec birtoka maradt [[1434]]-ig., amikor [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] a környező falvakkal együtt a zágrábi püspöknek, azaz a Kaptolnak adta. Így több, mint ötszáz évig Kraljevec a zágráb Kaptol kanonokjainak uralma alatt maradt. A Kaptolhoz tartozó falvak elsősorban Zágrábtól keletre és a Száva folyó mentén húzódtak. Egy stibrariusnak, illetve decanusnak nevezett kanonok igazgatta és adóztatta őket. Az ő elbevezése után az általa igazgatott összes régi birtokot idővel „štibrenski selima”nak (a stibrarius falvainak) nevezték, a rajtuk lévő jobbágyokat pedig „stibrenses”nek nevezték.
 
A [[16. század|16.]] és a [[17. század]]ban Štibren falvait sesvetska, nartska, kraljevečka és kosnićka néven falu jellegű községekre, illetve igazgatási egységekre osztották fel. A legtöbb jobbágyháztartás Sesvete és Kraljevo községek voltak. A török betörések és a környező területeken zajlott fosztogatások miatt a 16. század második felében Kaptol két községben is kisebb várakat épített. Ezek belső udvarán a jobbágyok menedékre leltek, amikor hír jött a szomszédos falvak és várak elleni török támadásokról. Az [[1591]]-es nagy török betörés során a törökök áthatoltak a Monoszlótól Ivanicsig és Kőrös környékéig húzódó horvát védelmi rendszeren, egészen Božjakovina és Kraljevec környékéig. Eközben 26 erődítményt és mintegy száz falut elfoglaltak és felelégettek. A božjakoveci kastélyt is bevették és felégették, de Kraljevec megvédte magát. Ezen érdemekért, valamint Sziszek védelme érdekében a Kaptol számos előnyt nyújtott a kraljevoi jobbágyoknak.