„Szerkesztő:Mucsi Márton/Siklóernyőzés” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
187. sor:
== Siklóernyős felszerelés ==
 
=== Az ernyő részei ===
 
Siklóernyő legfontosabb része a kupola. Ez a levegővel kitöltött flexibilis szárny. A kupolákupola főbb részei: felső kupola, belépőél, belépőnyílások, cellák-cellafalak, kilépőél, stablap.
* Felső kupola: Ezen a részen alakul ki a felhajtóerő. Az áramlás megfelelő kialakulásának szempontjából nagyon fontos az egyenletes felület. Ez az ernyő legsérülékenyebb része, ezért általában ez a rész készül a legerősebb anyagból.
==== Felső kupola ====
* Alsó kupola: A felhajtóerő kialakulása szempontjából csekély szerepe van ritkán éri fizikai behatás, általában könnyebb és gyengébb anyagból készül, bizonyos ernyőknél teljesen lehagyják.
Ezen a részen alakul ki a felhajtóerő 2/3 része, nagyon fontos az
* Belépőél: az ernyő kimerevített első része, elsősorban aerodinamikai fogalom, az áramlás itt lép rá szárnyprofilra.
egyenletes felület, a legsérülékenyebb része az ernyő, általában a legerősebb
* Belépőnyílások: azok a nyílások, ahol a levegő az ernyőbe tud áramlani, és feltölteni. A cellafalak merevítése tartja nyitva a nyílásokat, régebben keményebb anyaggal, az új típusokon műanyag pálcikákkal merevítve oldható meg a merevítés.
anyag itt van alsó kupola: a felhajtóerőben nincs akkora szerepe, és nem is éri annyi fizikai
* Cellák-cellafalak: általában 25-80 cella között ernyőtípustól függően, a kupola alaktartásáért felelősek, a rajtuk lévő lyukakon oldalról is tud töltődni, a szomszédos cellákból.
behatás, általában könnyebb (gyengébb) anyagból csinálják
* belépőélKilépőél: az ernyő kimerevített elsőhátsó része, elsősorbannem megy ki belőle itt a levegő, a fékek vannak ide rögzítve, szintén aerodinamikai fogalom: az áramlás itt lép le a profilról.
* Stablap: az ernyő oldalsó része, régen valóban lap volt, mostanra már ezek is levegővel töltött cellák, oldalról töltődnek, a feladatuk az ernyő stabilitásának növelés, illetve oldalirányba húzza szét a cellákat és az indukált ellenállást is csökkentik.
az áramlás itt lép rá a profilra
* Zsinórzat: a zsinórbekötési pontok számától függően, 4-3-2 sor zsinór, általában minden második cellafaltól indulnak lefelé a galéria zsinórok. Egyes ernyőkön vannak középzsinórok, amik végül a főzsinórban egyesülnek.
 belépőnyílások: azok a nyílások, ahol a levegő az ernyőbe tud áramolni, és
feltölteni, a cellafalak merevítése tartja nyitva a nyílásokat, régebben
keményebb anyaggal, az új típusokon műanyag pálcikákkal merevítve
(könnyebb és stabilabb)
 cellák-cellafalak: általában 25-80 cella között ernyőtípustól függően, a kupola
alaktartásáért felelősek, a rajtuk lévő lyukakon oldalról is tud töltődni, a
szomszédos cellákból
 kilépőél: az ernyő hátsó része, nem megy ki belőle itt a levegő, a fékek vannak
ide rögzítve, szintén aerodinamikai fogalom: az áramlás itt lép le a profilról
 stablap: az ernyő oldalsó része, régen valóban lap volt, mostanra már ezek is
levegővel töltött cellák, oldalról töltődnek, a feladatuk az ernyő stabilitásának
növelés, illetve oldalirányba húzza szét a cellákat és az indukált ellenállást is
csökkentik
- zsinórzat: a zsinórbekötési pontok számától függően, 4-3-2 sor zsinór, általában
minden 2. cellafeltól (ma már van 3-4 cellánkénti is) indulnak lefelé a galéria zsinórok,
egyes ernyőkön vannak középzsinórok, amik végül a főzsinórban egyesülnek.
Fontos megjegyezni a stablap zsinórt, ami a stabilizáló laptól induló külön zsinór, csak
szálátcsapódásnál, befűződésnél használjuk, általában külön színnel jelölve a B v. C
heveder külső zsinórja
A zsinórok mindig varrva és nem csomózva vannak.
- hevederek: a több sor zsinórzat és a beülő bekötési pontja közötti csatlakozást segíti,
részletesebb leírás, rajzzal a 7. kérdésnél
- beülő: pilóta, sisakkal, bővebben a beülő részeinél
 
=== A beülők típusai ===