Szerkesztő:Mucsi Márton/Siklóernyőzés

A siklóernyőzés a légi közlekedés egyik fajtája, egy természetközeli szabadidős sport, tanulást és gyakorlást igénylő sporttevékenység. A siklóernyőzéshez használt siklóernyő hajtómű és merev szárnyak nélküli repülőeszköz. A szövet szárny alatt a pilóta zsinórokon felfüggesztett úgynevezett beülőben ül. A szárny feltöltődéséért a szárny elülső nyílásán beáramló levegő nyomása felel és a kívülről áramló levegő aerodinamikai erői tartják fenn. Annak ellenére, hogy a siklóernyősök nem használnak hajtóművet, mégis egy-egy repülés akár órákig is tarthat és több száz kilométeres távokat is repülnek. Ha a siklóernyős pilóta kiaknázza a termikek felhajtóerejében rejlő lehetőségeket, akár pár ezer méteres magasságot is elérhet.

A siklóernyőzés történeteSzerkesztés

Nemzetközi áttekintésSzerkesztés

  • 1952-ben az amerikai Domina Jalbert /1904-1991/ megalkotta a fejlettebb légcellás ejtőernyőt. Ez még egy körkupolás típus volt, ahol a kupolán kamrákat alakítottak ki, amik az áramló levegő segítségével felfúvódtak, és az azon kialakított szabályozható rések segítségével irányíthatóvá vált az ernyő.
  • 1954-ben Walter Neumark előre megálmodott (egy cikkében a Flight magazinban) egy olyan korszakot, amikor a vitorlázó pilóta "szikláról, vagy lejtőről startol... sziklamászóként, vagy síelőként".
  • 1961-ben, a francia mérnök Pierre Lemoigne olyan terveket készített, ami alapján megalkothatták, a Para-Commander-t. A "PC", irányítható volt a kereszt- és a hossztengelyén keresztül. Ez lehetővé tette, hogy vontathassák a levegőben, miközben kormányozható is. Vízfelületről startolt vízisí segítségével /parascending/.
  • 1961-ben a NASA-nak szükségessé vált egy, az űrből visszatérítő rendszer létrehozása /az Apollo, majd később a Gemini programjához/, mellyel a Holdról visszatérő legénység a Föld légkörébe lépve, irányíthatóan tud a megfelelő helyen landolni.
  • 1963-ban Domina Jalbert szabadalmi kérelmet nyújtott be az USA-ban a „Parafoil” telálmányára, amely cellákra felosztott, méhsejtszerkezetre emlékeztető szárnyszelvény.
  • 1965-ben tesztelték David Barish találmányát a Sail Wing-et /egyfelületű szárny/. Ezt szintén a NASA-nak fejlesztették ki, hogy az űrsikló ezzel az új szárnnyal térjen vissza és landoljon. Ekkor kötötték össze először a „siklás”-szót az „ernyővel” /para-gliding/.
  • 1978 - A Manual magazinban, egy ejtőernyőzéssel foglalkozó szaklapban megjelent egy cikk, „lejtőn szárnyalás” címmel, Dan Poynter-től. Ez a cikk ihlette meg azt a három jó barátot, név szerint; Jean-Claude Bétemps, André Bohn és Gérard Bosson, akik végül 1978 júniusában a Mieussy-beli Pertruiset-hegyen történelmet írtak /Franciaországban/. Méghozzá siklóernyős történelmet, habár akkor ezt még Parapente-nek (a francia „pente” sző, magyarul meredek) hívták, csak később lett az angol „paragliding” az általánosan elfogadott. Bétemps startolt először, egy 24 m2-es Stratocloud-al, majd André Bohn követte, Végül Gérard Bossom. 100 m-t repültek, de ez is elég volt, hogy a ram-air konstrukció bebizonyítsa; képes repülni.
  • 1980 - Bossom idővel iskolát alapított és a starttechnika is sokat fejlődött. Az iskolába egyre több hegymászó is jelentkezett, akik sokszor híres hegyekről startoltak, miután megmászták azt. Ezzel egyre többször megtöltötték a hegyi sporttal, valamint a repüléssel foglalkozó magazinok oldalait. Ezzel elég komolyan népszerűsödött az új sport.
  • 1985-ben a Pertruiset-hegyen Richard Trinquier 5 órát és 20 percet lejtőzött amivel új rekordot állított fel.
  • 1985 - Özönlöttek az új sport iránt érdeklődők. Közöttük volt Laurent de Kalbermatten is, akinek igencsak megtetszett a siklóernyőzés, de hamar megtapasztalta, hogy az akkori ernyők még komoly gyermekbetegségekkel küzdenek. Ilyen volt a nehéz start, meg a gyenge teljesítmény. Viszont mindezek ellenére méregdrágák voltak, így komoly üzleti lehetőséget látott bennük. Összeállt a morges-i Gautier gyárral, ahol elkezdtek kikísérletezni egy könnyebben startolható, jobb teljesítményű ernyőt. Az új ernyő nagyon sikeres lett, mi több többen is megirigyelték a sikert és mások is belevágtak a siklóernyő-fejlesztésbe/gyártásba. Egyre nyíltak az újabb iskolák is.
  • 1989-ben megtartották az első világbajnokságot az osztrák Kössen-ben.

Az első magyar szárnypróbálgatásokSzerkesztés

  • 1987 Végh István (Kódis) egy Takácsy Gézától kölcsönkapott Saleva típusú siklóernyővel végrehajtotta Magyarország első siklóernyős startját.
  • 1988 Szabó Péter több társával (Berkes Zsolt, Kiszel István, Gyurcsó Attila, Gyimóthy Zsolt, Farda István, Szabó Tamás, Katona Péter, Berzéki Marcell, Konczér János) együtt autós, fix köteles vontatással próbálkozott leselejtezett ejtőernyővel a magasba emelkedni - két év alatt több mint 300 startot végeztek, különböző ernyőket kipróbálva, a körkupolás ernyőtől, a körkupolásból átalakított Rogallo-ernyőn át a légcellás ernyőig.
  • 1989 április 30-án az isaszegi 30 méteres dombról erős szélben, majd 1989 szeptember 2-án a galyatetői sípályáról történt az első klasszikus hegyi magas-start egy Cloud-ernyővel. Ezt követte Fót, Dobogókő, Csővár, a Kékestetői sípálya.
  • 1989 május 1-én első start Szársomlyóról.
  • 1990 az első magyarországi tandem repülés.
  • 1990 az első start Óbudáról - Dr. Bocsák Béla.
  • 1992 november 29-én Apcon, Szabó Péter és Katona Péterrel első tandemrepülése.
  • 1993 a BHG Repülő Klub (később RAIR Aero Club) megkezdi az első repüléseket egy Nova CXC típusú siklóernyővel.
  • 1993 március első magyar időrekordok: Szabó Péter 3 óra 20 perceset lejtőzés.
  • 1993 szeptember új rekord: 4 óra 30 perc (Szabó Péter).
  • 1993-ban megalakul az EMSEGYAKA (Első Magyar SiklóErnyős GYAlogKAkukkok) egyesület.
  • 1994 megalakul a RAIR Aero Club légisport egyesület keretein belül a siklóernyős szakosztály.
  • 1995 megrendezésre kerül az első hazai siklóernyős oktató tábort.
  • 1996 megrendezésre kerül az első Eged-kupa.
  • 1999-ben alakult meg Budapesten az ASE (Amatőr Siklóernyős Egyesület).

Jelenlegi helyzet MagyarországonSzerkesztés

Jelenleg Magyarországon 70 siklóernyős egyesület működik, az ország számos pontján.

Magyar siklóernyős egyesületek listája
Aero Club Hajdúszoboszló
Airborne SE
Amatőr SE
Apolló Repülő SE
ASE Aerománia
ASE aunAIR
ASE Bréko
ASE CB
ASE Debrecen
ASE Delta
ASE Enairgy
ASE fAIRplay
ASE Fedémes
ASE Interfly
ASE Kalocsa
ASE Nyíregyháza
ASE Óbuda
ASE Pannon Sky
ASE Páva
ASE Pécs
ASE Pillangó
ASE sárkány Borsod
ASE sárkány Budapest
ASE sárkány Félegyháza
ASE sárkány Nyugat
ASE SiVaBu
ASE Skyman Park
ASE Solaris
ASE Tököl
ASE UFO
ASE Wingchair
Békéscsabai SK
Blue Sky SE
Budai SE
Cumulus SE
Easy Fly
Eged Eagles SE
Fabulon SC
Felhőalap SE
Felhőút SE
Fly Air SE
Fly Away SE
Free Air SE
Gedeon Ferenc SRK
Gödöllői SK
Griff SC
Gyöngyös Városi SRK
Gyöngyösi SSK
HFFA Virtuális Klub
Kamikaze SE
Kecskeméti SE
KEMRSE
Kettő SE
Mátra Extrém SK
Miskolci SRK
Műegyetemi SE Sárkányrepülő
Műegyetemi SE Siklóernyő
Nagykanizsa SE
Őcsényi RK
Pannónia Solaris RE
Pécsi SRK
Pilisi SE
Q Tai FLY
SiReSz
Sirius SE
Sky Club Győr
Sky Escort SE
Soproni SE
Tokaj Fly SE
Turul SE

Siklóernyős felszerelésSzerkesztés

Az ernyő részeiSzerkesztés

 
A siklóernyő részeit ábrázoló keresztmetszet:
1) felső kupola
2) alsó kupola
3) cellafalak
4) zsinórbekötési pontok
5) galéria zsinórok
6) középzsinórok
7) főzsinórzat
8) hevederek

Siklóernyő legfontosabb része a kupola. Ez a levegővel kitöltött flexibilis szárny. A kupola főbb részei: felső kupola, belépőél, belépőnyílások, cellák-cellafalak, kilépőél, stablap.

  • Felső kupola: Ezen a részen alakul ki a felhajtóerő. Az áramlás megfelelő kialakulásának szempontjából nagyon fontos az egyenletes felület. Ez az ernyő legsérülékenyebb része, ezért általában ez a rész készül a legerősebb anyagból.
  • Alsó kupola: A felhajtóerő kialakulása szempontjából csekély szerepe van ritkán éri fizikai behatás, általában könnyebb és gyengébb anyagból készül, bizonyos ernyőknél teljesen lehagyják.
  • Belépőél: az ernyő kimerevített első része, elsősorban aerodinamikai fogalom, az áramlás itt lép rá szárnyprofilra.
  • Belépőnyílások: azok a nyílások, ahol a levegő az ernyőbe tud áramlani, és feltölteni. A cellafalak merevítése tartja nyitva a nyílásokat, régebben keményebb anyaggal, az új típusokon műanyag pálcikákkal merevítve oldható meg a merevítés.
  • Cellák-cellafalak: általában 25-80 cella között ernyőtípustól függően, a kupola alaktartásáért felelősek, a rajtuk lévő lyukakon oldalról is tud töltődni, a szomszédos cellákból.
  • Kilépőél: az ernyő hátsó része, nem megy ki belőle itt a levegő, a fékek vannak ide rögzítve, szintén aerodinamikai fogalom: az áramlás itt lép le a profilról.
  • Stablap: az ernyő oldalsó része, régen valóban lap volt, mostanra már ezek is levegővel töltött cellák, oldalról töltődnek, a feladatuk az ernyő stabilitásának növelés, illetve oldalirányba húzza szét a cellákat és az indukált ellenállást is csökkentik.
  • Zsinórzat: a zsinórbekötési pontok számától függően, 4-3-2 sor zsinór, általában minden második cellafaltól indulnak lefelé a galéria zsinórok. Egyes ernyőkön vannak középzsinórok, amik végül a főzsinórban egyesülnek.

A beülőkSzerkesztés

A beülők részeiSzerkesztés

  • Fő tartóheveder: Ez a heveder tartja a pilóta súlyának nagy részét. Az egyik bekötési ponttól fut a másik bekötési pontig, az ülőlapon keresztül.
  • Ülőlap: Az a keményített rész, amin repülés alatt a pilóta ül. Általában egy fa deszkalap, de az újabb beülőknél már kevlár lapok, amik súlyra könnyebbek. A tandem, illetve speedride beülőknek osztott ülőlapja van, a szabadabb mozgás érdekében. Egyre gyakoribb az ülőlap nélküli megoldás is a verseny és a hegyi beülőkön. Az ülőlap nélküli beülők visszajelzése eltér az ülőlapos beülők visszajelzésétől.
  • Ülőlap hosszabbító: Egyes beülőkön kihajtható ülőlap hosszabbítót is találunk, amely alátámasztja a comb elülső részét is.
  • Lábheveder: A lábheveder az egyik olyan csat, amit minden beülő felvételkor be kell csatolni. Ez a heveder a kicsúszás ellen védi a pilótát.
  • Mell- vagy derékheveder: Ez a heveder a karabinerek egymástól való távolságát befolyásolja. Modern beülőkön egy köztes elem becsatolásával lehet csak zárni ezt a hevedert, ami meggátolja a pilóta kiesését, bekapcsolatlan lábhevederek esetén is.
  • Vállheveder: Az ülőlap magasságának beállításához szükséges.
  • Körheveder: A mell- vagy derékheveder meghosszabbítása, a csattal együtt ténylegesen egy egész kört alkot, ezekkel a hevederekkel lehet beállítani a beülő dőlését, hogy mennyire legyen ülős-fekvős.
  • Bekötési pont: Az a fül, ahová a karabiner van beakasztva.
  • Karabiner: anyaga acél vagy alumínium, siklóernyőzéshez tervezett karabinerek, biztonsági zárral. Az alumínium karabiner könnyebb, de sérülékenyebb. Az acél karabiner nehezebb, de nem törik, inkább csak deformálódik. Ahol még könnyebb megoldásra van szükség (például hegyi beülők), ott használnak csavaros acél maillonokat, vagy heveder gyűrűket.
  • Mentőernyő konténer/fogantyú: Különböző helyekre szokták elhelyezni a beülőkön mentőernyő konténert. A fenék alá, hátra, fej mögé, oldalra vagy frontkonténerbe. A mentőernyő a felszakadó hevederrel van a beülőhöz kapcsolva.
  • Felszakadó heveder: Általában tépőzár alá van rejtve, és a mentőernyő konténertől a vállig van vezetve. A mentőernyő kinyílása esetén a felnyíló tépőzárból kiszabadul a heveder és a vállhevedernél fogva lógatva tartja a pilótát.
  • Protektor: A protektor leggyakrabban egy 17 cm vastagságú szivacs, ami véd olyankor védi a pilótát, amikor az a hátára esik. Egyes beülőkön oldalsó protektorok is vannak, ami féloldalas esésnél is védenek.
  • Airbag: Egyes beülőkön protektort airbag helyettesíti vagy egészíti ki. Az airbag egy beömlőnyíláson keresztül töltődik fel, mint a siklóernyő, és gyakorlatilag légzsákként funkciónál a beülő alatt. Feltöltött állapotban a protektorhoz hasonlóan védi a pilótát.
  • Gyorsító bekötés: A csigák a gyorsító zsinórjának a bekötéséhez.
  • Gyorsító-visszarántó szerkezet: A legtöbb beülő rendelkezik valamilyen gyorsító-visszarántó szerkezettel, ami mentőernyő nyitásnál visszarántja a gyorsítót.
  • Gyorsító tartó: Szintén rendelkezik a legtöbb beülő gyorsító tartóval, ami használaton kívül rögzíti a gyorsítót, ami így nem akad bele a pilóta lába például a startnál.
  • Lábtartó: Egyes beülőkhöz tartozik lábtartó is, ez a kényelem illetve a stabilitás szempontjából fontos - elsősorban a fekvő beülőkre jellemző.
  • Tárhely és zseb: Ezek a beülő komfortját szolgálják.

A beülők típusaiSzerkesztés

  • Verseny vagy pondrós beülő: A cél a lehető legkisebb légellenállás, a jobb teljesítmény elérése érdekében. A pilóta helyzete félfekvő, vagy fekvő, és a lábát a pondróba rejti, a nagyobb áramvonalasság érdekében (ami ráadásul melegen is tartja). Nagyon fontos a beülő végének a kiképzése is, sokszor levegővel felfújódó zsákot lehet ráilleszteni, ami szintén nagymértékben befolyásolhatja a teljesítményt. Általában beépített műszertartó panellel, ballaszttartállyal rendelkeznek a versenyzők igényeihez mérten. Elsősorban versenyzéshez, vagy haladó távrepüléshez ajánlott, mert a teljesítmény többlet akár 0,5-1 siklószám is lehet, egy kezdő beülőhöz képest, viszont a nagy vízszintes kiterjedés miatt, az esetleges vészhelyzeteknél (csukás, átesések) könnyebben összecsavarodhat a két heveder.
  • Félfekvő beülő: Általában a második beülő szokott lenni, az olyan pilótáknak, akik komolyabban szeretnének a távrepüléssel foglalkozni, ez a helyzet kicsit nagyobb komfortot biztosít az üléshez képest, valamint a kisebb légellenállás miatt jobb teljesítményt biztosít, egy teljes ülő beülőhöz képest. Általában lábtartóval szerelik a még nagyobb kényelem érdekében.
  • Ülő beülő: Általában első beülőnek szoktak ilyen típusú beülőket választani. A biztonság maximalizált, vastag protektor (gyakran oldalsó is), a beülő visszajelzése csillapított (nem annyira táncol), viszont az ülő helyzet miatt nagy légellenállással bír.
  • Tandem beülő: Tandemrepüléshez használt beülő, van külön tandem utas beülő, ez általában csak a ülés alatti protektorral rendelkezik, hogy a pilótát ne zavarja. Gyakran osztott ülőlappal a könnyebb mozgás és beülés érdekében.
  • Tandempilóta beülő: Általában osztott ülőlap, tehát mindkét lábnak külön kis ülődeszkája van, viszont külön tudnak mozogni, ami segíti a pilótát a startnál, kényelmesebb helyzetet biztosít az utas miatti terpesznél és fokozottabb testsúly-áthelyezést biztosít.
  • Hátizsákos beülő (airbag): Hátizsákká kifordítható beülők, amibe felfelé az ernyőt lehet vinni, lefelé pedig beülőként szolgál. Nagyon könnyű súlyuk miatt népszerűek, de azok a típusok, amiben nem található protektor vagy csak kisebb méretű nagyobb kockázatot jelentenek a kezdő pilóták számára.
  • Hike & Fly beülők: Ultrakönnyű, minimalista megoldás, amikor tényleg csak a súly számít, például paraalpinizmushoz. Amikor a hegymászás után le kell repülni a csúcsról.

A mentőernyők típusaiSzerkesztés

Alapvetően három különböző típust különböztetünk meg:

  • Körkupolás - A körkupolás mentőernyő a legelterjedtebb mentőernyő. Kinézetre megegyezik a régi deszantos ejtőernyőkkel. Előnyei közé tartozik, hogy a mentőernyő kidobását követően, maga mentőernyővel már nem kell foglalkozni, hanem a biztonságos földetérésre koncentrálni. Merülési sebessége 5-6 m/s.
  • Négyzet alakú - A négyzet alakú mentőernyők egy új fejlesztés végeredménye, melynek számos előnye van a körkupolással szemben. Gyorsabb nyílási sebesség, lassabb ereszkedés, mely 5 m/s behintázásra nem hajlamos.
  • Rogalló - Más néven sárkányalakú mentőernyő, előnye az irányíthatóság és a nagyon alacsony ereszkedési sebesség (2,5-3 m/s). Hátránya, hogy ennek a típusnak a helyes alkalmazását gyakorolni kell biztonságos körülmények között. Ennek a mentőernyőnek a használatakor a főernyőt főernyőt le szokták csatolni, hogy ne akadjanak össze.

Repülési műszerekSzerkesztés

RádióSzerkesztés

A rádiót a képzés során az oktató használja a tanulók irányításához és segítéséhez. Az oktatást követően a pilóták is használják az egymással való kommunikációhoz. A rádiók általában különböző frekvenciákon működnek, használatuk szabályzata országonkét eltérő.

MagasságmérőSzerkesztés

A magasságmérő - más néven varió - a légnyomás mérése alapján működik, amint nagy gyakorisággal frissít, ez alapján képest kiszámítani az emelkedést/süllyedést. Ez az eszköz nagy segítséget nyújt a távrepüléshez fontos termikek megtalálásában és elengedhetetlen eszköz a légtérkorlátok betartásában.

GPSSzerkesztés

Távrepülés során a GPS rendszerek használata elengedhetetlen. A pilóta ennek a segítségével tájékozódik arról, hogy merre jár és a helyzete alapján milyen légtér szabályok vonatkoznak rá.

GNSSSzerkesztés

A globális navigációs műholdrendszer (Global Navigational Satellite System – GNSS) a helymeghatározás, a navigáció és az időmeghatározás feladatainak megoldását hivatott szolgálni mesterséges holdak segítségével. Nagy pontosságának köszönhetően leginkább a versenyrepülések gyakori eszköze. A GNSS segítségével rögzített repülési útvonal felhasználható a repülési technika elemzésére valamint megosztható más pilótákkal is.

Szélmérő, sebességmérőSzerkesztés

A szélmérő és sebességmérő a gyakorlatban azonos elven működik: egy propellerrel forgási sebessége alapján számolja a szél sebességét. A sebességmérő egy könnyen leszakadó kábellel van a varióhoz rögzítve, míg a szélmérő külön házzal rendelkezik. A mai GPS-ek mellett a sebességmérők jelentősége csekély, gyakorlati haszna elenyésző. A GPS készülékekhez hasonlítva egyetlen plusz funkciója az lehet, hogy jelezni tud a fullstall határnál. Szélméréshez használható a kanalas szélsebességmérő is. Ez a változat nem érzékeny a helyes szélirányban tartásra, így pontosabb adatokkal szolgál, mint könnyebb társa.

Egyesített műszerekSzerkesztés

Ruházat (bakancs, meleg öltözet)Szerkesztés

Egyéb kiegészítők (pl.: sisak, csörlőkioldó)Szerkesztés

KutyázásSzerkesztés

A kutyázásra alkalmas terület kiválasztásaSzerkesztés

A repülés siklóernyővelSzerkesztés

A felszállás meneteSzerkesztés

nem ugrás, hanem felszállás! :) ötpontos ellenőrzés

Belefutó startSzerkesztés

Fut-fut-fut, csirkepóz, kicsifék!

HátstartSzerkesztés

Alpesi technikaSzerkesztés

Kobra startSzerkesztés

CsörlőzésSzerkesztés

Szárazföldi és vizi-csörlőzés

Magyarországi csörlőpályákSzerkesztés

A landolásSzerkesztés

A leszállás menete (több pilóta együttes lészállásakor leszállási kör, irány)Szerkesztés

Landolási technikákSzerkesztés

A siklóernyő irányításaSzerkesztés

Süllyedési manőverekSzerkesztés

FülcsukásSzerkesztés
B-stallSzerkesztés
SpirálSzerkesztés

LejtőrepülésSzerkesztés

Termikus repülésSzerkesztés

TávrepülésSzerkesztés

Tandem repülésSzerkesztés

Aktív repülésSzerkesztés

Mik okozza a fülcsukást? Hogyan előzhető meg a fülcsukás?

A repülés veszélyeiSzerkesztés

Fára szállás és a mentés meneteSzerkesztés

A repüléshez megfelelő meteorológiai körülményekSzerkesztés

Ne essen. Ne fújjon nagyon, azért egy kicsit fújjon. Süssön a nap. Ne legyen túl sok felhő, de azért legyen egy kevés.

Magyarországi siklóernyős starthelyekSzerkesztés

Nincsenek túl nagy hegyeink, amik vannak, azok is többnyire légterekkel korlátozottak, de egy magyar még a szemétdombról is képes elstartolni és onnan távokat repülni. Meg persze van egy pár csörlő pályánk, ami segít a szűkös helyzeten. Az alábbi táblázatban van egy csomó hely, ami megér egy próbát. A légtérhatárok 2020-ban frissültek, szóval ez most nem annyira aktuális, de egyszer végig fogok menni az összes címen és átírom majd a megfelelő adatokra. Becsszó!

Magyarországi siklóernyős starthelyek (légtérhatár frissítendő!)
STARTHELY Szint É ÉK K DK D DNY NY ÉNY Légtérhatár AMSL
Aggtelek 90 X AGL 300m
Alsóhegy, Tornanádaska 300 X X AGL 300m
Apc 220 X X X nincs
Atkár csp. X X X X nincs
Baj 100 X X AGL 450m
Balaton 30 X nincs
Bekecs 50 X ?
Bélapátfalva, Bélkő 400 X AGL 450m
Belloinannisz 0 nincs
Berceli-hegy, Szanda 250 X nincs
Bérhegy, Várpalota 290 X X X TRA
Buda hegy, Márkháza 200 X X X X AGL 450m
Csákvár 80 X AGL 450m
Csákvár, csörlőpálya csp. X X TMA 2300m
Csatárhegy, Veszprém 100 X X TRA
Csobánc, Díszel 200 X X X X X X X X nincs
Csóka hegy, Mór 240 X X AGL 450m
Csúcs-hegy, Budapest 100 X TMA 750m
Dömörkapu, Pécs 200 X X nincs
Dunakeszi Észak 0 X X X X X X X X TMA 600m
Eged, Eger 240 X X X TRA
Epöl 25 X X X nincs
Farkashegy 120 X TMA 1050m
Galyatető 400 X X X nincs
Gödöllői reptér csp. X X TMA 600m
Hajdúszoboszló csp. X X X X X X X X nincs
Hármashatárhegy, Füles, Sziklás 90 X X X TMA 750m
Hármashatárhegy, Költők padja 170 X TMA 750m
Hármashatárhegy, Mária hegy 140 X X X TMA 750m
Hármashatárhegy, Óbuda 308 X X X TMA 750m
Hármashatárhegy, Újlaki hegy 140 X X X TMA 750m
Havas hegy, Gyöngyöspata 320 X X nincs
Hosszú hegy, Pilisszántó 240 X X TMA 1050m
Jakabhegy, Kővágószőlős 200 X X nincs
Jobbágyi csp. X X nincs
Kalocsa csp. X X TRA
Kaposujlaki reptér, Kaposvár csp. X X nincs
Kartal csp. X X TMA 900m
Kékestető 650 X X X TRA
Kesztölc 80 X X X TMA 1050m
Kétágú hegy, Kesztölc 200 X X TMA 1050m
Kevély, Pilisborosjenő 150 X X TMA 1050m
Kő hegy, Pomáz 150 X TMA 1050m
Kunmadaras csp. X X TRA
Magas hegy, Sátoraljaújhely 270 X X AGL 300m
Máriahalom 80 X X X TMA 1050m
Márkó, Veszprém 140 X X TRA
Mátraverebély 90 X X AGL 450m
Meszes hegy, Perbál 150 X X TMA 1050m
Mikófalva 60 X X nincs
Mókus hegy, Csolnok 100 X X TMA 1350m
Nagy Gete, Gete, Csolnok 100 X X X TMA 1350m
Nagy-Hársas hegy, Jobbágyi 200 X nincs
Nagykanizsa csp. X X TRA
Nagykoncsúr, Szurdokpüspöki 470 X X X X nincs
Nagyréde csp. X X X X nincs
Nagyvillám, Visegrád 180 X X TMA 1050m
Naszály, Vác 170 X X X nincs
Nyikom, Pásztó 240 X X X nincs
Odvas hegy, Budaörs 100 X X TMA 1050m
Pilis 300 X X X X X X TMA 1050m
Pogány, Pécs csp. X X nincs
Recsk 110 X TRA
Sajókáplona 120 X X nincs
Sándorfalva csp. X X X X nincs
Sárhegy, Gyöngyös 220 X X X nincs
Somló, Somlóvásárhely 90 X X X X MTMA 600m
Somlyó, Fót 100 X X X X TMA 600m
Strázsa hegy, Esztergom 60 X TMA 1350m
Szársomlyó, Nagyharsány 320 X X X X X nincs
Szeged Repülőtér csp. X X X X X X X X TIZ
Szekszárd I. 140 X X nincs
Szekszárd II. 120 X nincs
Szentgyörgy hegy, Raposka 200 X X X X X X X X nincs
Tardos 90 X AGL 450m
Tenkes hegy, Siklós 200 X X X X nincs
Tokaj 380 X X nincs
Vácduka 85 X TMA 1050m
Vértesszőlős 200 X X AGL 450m
Veszprém csp. X X TRA
Visegrádi vár 150 X X TMA 1050m
Vöröskővár 30 X X X TMA 750m
Zsíroshegy 150 X X X TMA 1050m

Légterekre vonatkozó szabályokSzerkesztés

Siklóernyős oktatásSzerkesztés

Pilótává válás folyamataSzerkesztés

Magyarországi egyesületekSzerkesztés

Siklóernyőzés és a természetSzerkesztés

BiztonságtechnikaSzerkesztés

Miért van szükség erre?

Biztonságtechnikára alkalmas helyszínekSzerkesztés

Ott jó Biztonságtechnikai tréninget tartani, ahol nagy magasságon lehet kezdeni a manővereket és egy balul elsült manőver után is biztonságban landolhat a pilóta - a legjobb, ha a manővereket víz felett végezzük, ahol egy szakképzett mentőcsapat rajtra készen vár, hogy megkezdje a mentést, ha baj van.

  • Monaco, Monte Carlo, Franciaország
  • Garda tó, Olaszország
  • Bohinj, Szlovénia

Biztonságtechnikai feladatokSzerkesztés

Siklóernyős versenyekSzerkesztés

Nemzetközi versenyekSzerkesztés

Magyarországi versenyekSzerkesztés

XContestSzerkesztés

  • World XContest
  • Magyar Köztársaság Kupa

RekordokSzerkesztés

VilágrekordokSzerkesztés

Magyarországi rekordokSzerkesztés

Siklóernyős szervezetekSzerkesztés

Nemzetközi szervezetekSzerkesztés

Magyarországi szervezetekSzerkesztés

HFFASzerkesztés

A HFFA célja, a légiközlekedés biztonságának fenntartása érdekében a szakszolgálati engedély nélkül vezethetőszabadrepülők nyilvántartásba vétele, légi alkalmasságuk megállapítása, valamint az ehhez kapcsolódó egyéb folyamatok (jogosítások kiadása, biztosítás, repülési területek ellenőrzése és nyilvántartása) területén folytatott tevékenységeinek minőségével maradéktalanul feleljen meg a jogszabályi feltételek betartása mellett a mindenkori üzemeltetők igényeinek.[1] A HFFA tevékenysége:

  • Képzés feltételrendszerének szervezése és a jogosítások kiadása.
  • A siklóernyők és sárkányrepülők alkalmasságának megállapítása.
  • A repülésbiztonsági ügyelet.
  • A siklóernyők és sárkányrepülők nyilvántartása.
  • A szabadrepülő területek nyilvántartása és felügyelete.
  • A siklóernyős és sárkányrepülő szakosztályokban folyó szakmai tevékenység minőségének felügyeleta.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

[[Kategória:Repülősportok]] [[Kategória:Légi közlekedési eszközök]] [[Kategória:Repüléstechnika]]