Szerkesztő:Mucsi Márton/Siklóernyőzés

A siklóernyőzés a légi közlekedés egyik fajtája, egy természetközeli szabadidős sport, tanulást és gyakorlást igénylő sporttevékenység. A siklóernyőzéshez használt siklóernyő hajtómű és merev szárnyak nélküli repülőeszköz. A szövet szárny alatt a pilóta zsinórokon felfüggesztett úgynevezett beülőben ül. A szárny feltöltődéséért a szárny elülső nyílásán beáramló levegő nyomása felel és a kívülről áramló levegő aerodinamikai erői tartják fenn. Annak ellenére, hogy a siklóernyősök nem használnak hajtóművet, mégis egy-egy repülés akár órákig is tarthat és több száz kilométeres távokat is repülnek. Ha a siklóernyős pilóta kiaknázza a termikek felhajtóerejében rejlő lehetőségeket, akár pár ezer méteres magasságot is elérhet.

• Siklóernyőzés szócikk angolul
• Siklóernyőzés szócikk németül

A siklóernyőzés története

Nemzetközi áttekintés

• 1952-ben az amerikai Domina Jalbert /1904-1991/ megalkotta a fejlettebb légcellás ejtőernyőt. Ez még egy körkupolás típus volt, ahol a kupolán kamrákat alakítottak ki, amik az áramló levegő segítségével felfúvódtak, és az azon kialakított szabályozható rések segítségével irányíthatóvá vált az ernyő.
• 1954-ben Walter Neumark előre megálmodott (egy cikkében a Flight magazinban) egy olyan korszakot, amikor a vitorlázó pilóta "szikláról, vagy lejtőről startol... sziklamászóként, vagy síelőként".
• 1961-ben, a francia mérnök Pierre Lemoigne olyan terveket készített, ami alapján megalkothatták, a Para-Commander-t. A "PC", irányítható volt a kereszt- és a hossztengelyén keresztül. Ez lehetővé tette, hogy vontathassák a levegőben, miközben kormányozható is. Vízfelületről startolt vízisí segítségével /parascending/.
• 1961-ben a NASA-nak szükségessé vált egy, az űrből visszatérítő rendszer létrehozása /az Apollo, majd később a Gemini programjához/, mellyel a Holdról visszatérő legénység a Föld légkörébe lépve, irányíthatóan tud a megfelelő helyen landolni.
• 1963-ban Domina Jalbert szabadalmi kérelmet nyújtott be az USA-ban a „Parafoil” telálmányára, amely cellákra felosztott, méhsejtszerkezetre emlékeztető szárnyszelvény.
• 1965-ben tesztelték David Barish találmányát a Sail Wing-et /egyfelületű szárny/. Ezt szintén a NASA-nak fejlesztették ki, hogy az űrsikló ezzel az új szárnnyal térjen vissza és landoljon. Ekkor kötötték össze először a „siklás”-szót az „ernyővel” /para-gliding/.
• 1978 - A Manual magazinban, egy ejtőernyőzéssel foglalkozó szaklapban megjelent egy cikk, „lejtőn szárnyalás” címmel, Dan Poynter-től. Ez a cikk ihlette meg azt a három jó barátot, név szerint; Jean-Claude Bétemps, André Bohn és Gérard Bosson, akik végül 1978 júniusában a Mieussy-beli Pertruiset-hegyen történelmet írtak /Franciaországban/. Méghozzá siklóernyős történelmet, habár akkor ezt még Parapente-nek (a francia „pente” sző, magyarul meredek) hívták, csak később lett az angol „paragliding” az általánosan elfogadott. Bétemps startolt először, egy 24 m2-es Stratocloud-al, majd André Bohn követte, Végül Gérard Bossom. 100 m-t repültek, de ez is elég volt, hogy a ram-air konstrukció bebizonyítsa; képes repülni.
• 1980 - Bossom idővel iskolát alapított és a starttechnika is sokat fejlődött. Az iskolába egyre több hegymászó is jelentkezett, akik sokszor híres hegyekről startoltak, miután megmászták azt. Ezzel egyre többször megtöltötték a hegyi sporttal, valamint a repüléssel foglalkozó magazinok oldalait. Ezzel elég komolyan népszerűsödött az új sport.
• 1985-ben a Pertruiset-hegyen Richard Trinquier 5 órát és 20 percet lejtőzött amivel új rekordot állított fel.
• 1985 - Özönlöttek az új sport iránt érdeklődők. Közöttük volt Laurent de Kalbermatten is, akinek igencsak megtetszett a siklóernyőzés, de hamar megtapasztalta, hogy az akkori ernyők még komoly gyermekbetegségekkel küzdenek. Ilyen volt a nehéz start, meg a gyenge teljesítmény. Viszont mindezek ellenére méregdrágák voltak, így komoly üzleti lehetőséget látott bennük. Összeállt a morges-i Gautier gyárral, ahol elkezdtek kikísérletezni egy könnyebben startolható, jobb teljesítményű ernyőt. Az új ernyő nagyon sikeres lett, mi több többen is megirigyelték a sikert és mások is belevágtak a siklóernyő-fejlesztésbe/gyártásba. Egyre nyíltak az újabb iskolák is.
• 1989-ben megtartották az első világbajnokságot az osztrák Kössen-ben.

Az első magyar szárnypróbálgatások

• 1987 Végh István (Kódis) egy Takácsy Gézától kölcsönkapott Saleva típusú siklóernyővel végrehajtotta Magyarország első siklóernyős startját.
• 1988 Szabó Péter több társával (Berkes Zsolt, Kiszel István, Gyurcsó Attila, Gyimóthy Zsolt, Farda István, Szabó Tamás, Katona Péter, Berzéki Marcell, Konczér János) együtt autós, fix köteles vontatással próbálkozott leselejtezett ejtőernyővel a magasba emelkedni - két év alatt több mint 300 startot végeztek, különböző ernyőket kipróbálva, a körkupolás ernyőtől, a körkupolásból átalakított Rogallo-ernyőn át a légcellás ernyőig.
• 1989 április 30-án az isaszegi 30 méteres dombról erős szélben, majd 1989 szeptember 2-án a galyatetői sípályáról történt az első klasszikus hegyi magas-start egy Cloud-ernyővel. Ezt követte Fót, Dobogókő, Csővár, a Kékestetői sípálya.
• 1989 május 1-én első start Szársomlyóról.
• 1990 az első magyarországi tandem repülés.
• 1990 az első start Óbudáról - Dr. Bocsák Béla.
• 1992 november 29-én Apcon, Szabó Péter és Katona Péterrel első tandemrepülése.
• 1993 a BHG Repülő Klub (később RAIR Aero Club) megkezdi az első repüléseket egy Nova CXC típusú siklóernyővel.
• 1993 március első magyar időrekordok: Szabó Péter 3 óra 20 perceset lejtőzés.
• 1993 szeptember új rekord: 4 óra 30 perc (Szabó Péter).
• 1993-ban megalakul az EMSEGYAKA (Első Magyar SiklóErnyős GYAlogKAkukkok) egyesület.
• 1994 megalakul a RAIR Aero Club légisport egyesület keretein belül a siklóernyős szakosztály.
• 1995 megrendezésre kerül az első hazai siklóernyős oktató tábort.
• 1996 megrendezésre kerül az első Eged-kupa.
• 1999-ben alakult meg Budapesten az ASE (Amatőr Siklóernyős Egyesület).

Jelenlegi helyzet Magyarországon

Jelenleg Magyarországon 70 siklóernyős egyesület működik, az ország számos pontján.

Magyar siklóernyős egyesületek listája

Aero Club Hajdúszoboszló

Airborne SE

Amatőr SE

Apolló Repülő SE

ASE Aerománia

ASE aunAIR

ASE Bréko

ASE CB

ASE Debrecen

ASE Delta

ASE Enairgy

ASE fAIRplay

ASE Fedémes

ASE Interfly

ASE Kalocsa

ASE Nyíregyháza

ASE Óbuda

ASE Pannon Sky

ASE Páva

ASE Pécs

ASE Pillangó

ASE sárkány Borsod

ASE sárkány Budapest

ASE sárkány Félegyháza

ASE sárkány Nyugat

ASE SiVaBu

ASE Skyman Park

ASE Solaris

ASE Tököl

ASE UFO

ASE Wingchair

Békéscsabai SK

Blue Sky SE

Budai SE

Cumulus SE

Easy Fly

Eged Eagles SE

Fabulon SC

Felhőalap SE

Felhőút SE

Fly Air SE

Fly Away SE

Free Air SE

Gedeon Ferenc SRK

Gödöllői SK

Griff SC

Gyöngyös Városi SRK

Gyöngyösi SSK

HFFA Virtuális Klub

Kamikaze SE

Kecskeméti SE

KEMRSE

Kettő SE

Mátra Extrém SK

Miskolci SRK

Műegyetemi SE Sárkányrepülő

Műegyetemi SE Siklóernyő

Nagykanizsa SE

Őcsényi RK

Pannónia Solaris RE

Pécsi SRK

Pilisi SE

Q Tai FLY

SiReSz

Sirius SE

Sky Club Győr

Sky Escort SE

Soproni SE

Tokaj Fly SE

Turul SE

Siklóernyős felszerelés

Az ernyő részei

A siklóernyő részeit ábrázoló keresztmetszet:
1) felső kupola
2) alsó kupola
3) cellafalak
4) zsinórbekötési pontok
5) galéria zsinórok
6) középzsinórok
7) főzsinórzat
8) hevederek

Siklóernyő legfontosabb része a kupola. Ez a levegővel kitöltött flexibilis szárny. A kupola főbb részei: felső kupola, belépőél, belépőnyílások, cellák-cellafalak, kilépőél, stablap.

• Felső kupola: Ezen a részen alakul ki a felhajtóerő. Az áramlás megfelelő kialakulásának szempontjából nagyon fontos az egyenletes felület. Ez az ernyő legsérülékenyebb része, ezért általában ez a rész készül a legerősebb anyagból.
• Alsó kupola: A felhajtóerő kialakulása szempontjából csekély szerepe van ritkán éri fizikai behatás, általában könnyebb és gyengébb anyagból készül, bizonyos ernyőknél teljesen lehagyják.
• Belépőél: az ernyő kimerevített első része, elsősorban aerodinamikai fogalom, az áramlás itt lép rá szárnyprofilra.
• Belépőnyílások: azok a nyílások, ahol a levegő az ernyőbe tud áramlani, és feltölteni. A cellafalak merevítése tartja nyitva a nyílásokat, régebben keményebb anyaggal, az új típusokon műanyag pálcikákkal merevítve oldható meg a merevítés.
• Cellák-cellafalak: általában 25-80 cella között ernyőtípustól függően, a kupola alaktartásáért felelősek, a rajtuk lévő lyukakon oldalról is tud töltődni, a szomszédos cellákból.
• Kilépőél: az ernyő hátsó része, nem megy ki belőle itt a levegő, a fékek vannak ide rögzítve, szintén aerodinamikai fogalom: az áramlás itt lép le a profilról.
• Stablap: az ernyő oldalsó része, régen valóban lap volt, mostanra már ezek is levegővel töltött cellák, oldalról töltődnek, a feladatuk az ernyő stabilitásának növelés, illetve oldalirányba húzza szét a cellákat és az indukált ellenállást is csökkentik.
• Zsinórzat: a zsinórbekötési pontok számától függően, 4-3-2 sor zsinór, általában minden második cellafaltól indulnak lefelé a galéria zsinórok. Egyes ernyőkön vannak középzsinórok, amik végül a főzsinórban egyesülnek.

A beülők

A beülők részei

• Fő tartóheveder: Ez a heveder tartja a pilóta súlyának nagy részét. Az egyik bekötési ponttól fut a másik bekötési pontig, az ülőlapon keresztül.
• Ülőlap: Az a keményített rész, amin repülés alatt a pilóta ül. Általában egy fa deszkalap, de az újabb beülőknél már kevlár lapok, amik súlyra könnyebbek. A tandem, illetve speedride beülőknek osztott ülőlapja van, a szabadabb mozgás érdekében. Egyre gyakoribb az ülőlap nélküli megoldás is a verseny és a hegyi beülőkön. Az ülőlap nélküli beülők visszajelzése eltér az ülőlapos beülők visszajelzésétől.
• Ülőlap hosszabbító: Egyes beülőkön kihajtható ülőlap hosszabbítót is találunk, amely alátámasztja a comb elülső részét is.
• Lábheveder: A lábheveder az egyik olyan csat, amit minden beülő felvételkor be kell csatolni. Ez a heveder a kicsúszás ellen védi a pilótát.
• Mell- vagy derékheveder: Ez a heveder a karabinerek egymástól való távolságát befolyásolja. Modern beülőkön egy köztes elem becsatolásával lehet csak zárni ezt a hevedert, ami meggátolja a pilóta kiesését, bekapcsolatlan lábhevederek esetén is.
• Vállheveder: Az ülőlap magasságának beállításához szükséges.
• Körheveder: A mell- vagy derékheveder meghosszabbítása, a csattal együtt ténylegesen egy egész kört alkot, ezekkel a hevederekkel lehet beállítani a beülő dőlését, hogy mennyire legyen ülős-fekvős.
• Bekötési pont: Az a fül, ahová a karabiner van beakasztva.
• Karabiner: anyaga acél vagy alumínium, siklóernyőzéshez tervezett karabinerek, biztonsági zárral. Az alumínium karabiner könnyebb, de sérülékenyebb. Az acél karabiner nehezebb, de nem törik, inkább csak deformálódik. Ahol még könnyebb megoldásra van szükség (például hegyi beülők), ott használnak csavaros acél maillonokat, vagy heveder gyűrűket.
• Mentőernyő konténer/fogantyú: Különböző helyekre szokták elhelyezni a beülőkön mentőernyő konténert. A fenék alá, hátra, fej mögé, oldalra vagy frontkonténerbe. A mentőernyő a felszakadó hevederrel van a beülőhöz kapcsolva.
• Felszakadó heveder: Általában tépőzár alá van rejtve, és a mentőernyő konténertől a vállig van vezetve. A mentőernyő kinyílása esetén a felnyíló tépőzárból kiszabadul a heveder és a vállhevedernél fogva lógatva tartja a pilótát.
• Protektor: A protektor leggyakrabban egy 17 cm vastagságú szivacs, ami véd olyankor védi a pilótát, amikor az a hátára esik. Egyes beülőkön oldalsó protektorok is vannak, ami féloldalas esésnél is védenek.
• Airbag: Egyes beülőkön protektort airbag helyettesíti vagy egészíti ki. Az airbag egy beömlőnyíláson keresztül töltődik fel, mint a siklóernyő, és gyakorlatilag légzsákként funkciónál a beülő alatt. Feltöltött állapotban a protektorhoz hasonlóan védi a pilótát.
• Gyorsító bekötés: A csigák a gyorsító zsinórjának a bekötéséhez.
• Gyorsító-visszarántó szerkezet: A legtöbb beülő rendelkezik valamilyen gyorsító-visszarántó szerkezettel, ami mentőernyő nyitásnál visszarántja a gyorsítót.
• Gyorsító tartó: Szintén rendelkezik a legtöbb beülő gyorsító tartóval, ami használaton kívül rögzíti a gyorsítót, ami így nem akad bele a pilóta lába például a startnál.
• Lábtartó: Egyes beülőkhöz tartozik lábtartó is, ez a kényelem illetve a stabilitás szempontjából fontos - elsősorban a fekvő beülőkre jellemző.
• Tárhely és zseb: Ezek a beülő komfortját szolgálják.

A beülők típusai

• Verseny vagy pondrós beülő: A cél a lehető legkisebb légellenállás, a jobb teljesítmény elérése érdekében. A pilóta helyzete félfekvő, vagy fekvő, és a lábát a pondróba rejti, a nagyobb áramvonalasság érdekében (ami ráadásul melegen is tartja). Nagyon fontos a beülő végének a kiképzése is, sokszor levegővel felfújódó zsákot lehet ráilleszteni, ami szintén nagymértékben befolyásolhatja a teljesítményt. Általában beépített műszertartó panellel, ballaszttartállyal rendelkeznek a versenyzők igényeihez mérten. Elsősorban versenyzéshez, vagy haladó távrepüléshez ajánlott, mert a teljesítmény többlet akár 0,5-1 siklószám is lehet, egy kezdő beülőhöz képest, viszont a nagy vízszintes kiterjedés miatt, az esetleges vészhelyzeteknél (csukás, átesések) könnyebben összecsavarodhat a két heveder.
• Félfekvő beülő: Általában a második beülő szokott lenni, az olyan pilótáknak, akik komolyabban szeretnének a távrepüléssel foglalkozni, ez a helyzet kicsit nagyobb komfortot biztosít az üléshez képest, valamint a kisebb légellenállás miatt jobb teljesítményt biztosít, egy teljes ülő beülőhöz képest. Általában lábtartóval szerelik a még nagyobb kényelem érdekében.
• Ülő beülő: Általában első beülőnek szoktak ilyen típusú beülőket választani. A biztonság maximalizált, vastag protektor (gyakran oldalsó is), a beülő visszajelzése csillapított (nem annyira táncol), viszont az ülő helyzet miatt nagy légellenállással bír.
• Tandem beülő: Tandemrepüléshez használt beülő, van külön tandem utas beülő, ez általában csak a ülés alatti protektorral rendelkezik, hogy a pilótát ne zavarja. Gyakran osztott ülőlappal a könnyebb mozgás és beülés érdekében.
• Tandempilóta beülő: Általában osztott ülőlap, tehát mindkét lábnak külön kis ülődeszkája van, viszont külön tudnak mozogni, ami segíti a pilótát a startnál, kényelmesebb helyzetet biztosít az utas miatti terpesznél és fokozottabb testsúly-áthelyezést biztosít.
• Hátizsákos beülő (airbag): Hátizsákká kifordítható beülők, amibe felfelé az ernyőt lehet vinni, lefelé pedig beülőként szolgál. Nagyon könnyű súlyuk miatt népszerűek, de azok a típusok, amiben nem található protektor vagy csak kisebb méretű nagyobb kockázatot jelentenek a kezdő pilóták számára.
• Hike & Fly beülők: Ultrakönnyű, minimalista megoldás, amikor tényleg csak a súly számít, például paraalpinizmushoz. Amikor a hegymászás után le kell repülni a csúcsról.

A mentőernyők típusai

Alapvetően három különböző típust különböztetünk meg:

• Körkupolás - A körkupolás mentőernyő a legelterjedtebb mentőernyő. Kinézetre megegyezik a régi deszantos ejtőernyőkkel. Előnyei közé tartozik, hogy a mentőernyő kidobását követően, maga mentőernyővel már nem kell foglalkozni, hanem a biztonságos földetérésre koncentrálni. Merülési sebessége 5-6 m/s.
• Négyzet alakú - A négyzet alakú mentőernyők egy új fejlesztés végeredménye, melynek számos előnye van a körkupolással szemben. Gyorsabb nyílási sebesség, lassabb ereszkedés, mely 5 m/s behintázásra nem hajlamos.
• Rogalló - Más néven sárkányalakú mentőernyő, előnye az irányíthatóság és a nagyon alacsony ereszkedési sebesség (2,5-3 m/s). Hátránya, hogy ennek a típusnak a helyes alkalmazását gyakorolni kell biztonságos körülmények között. Ennek a mentőernyőnek a használatakor a főernyőt főernyőt le szokták csatolni, hogy ne akadjanak össze.

Repülési műszerek

Rádió

A rádiót a képzés során az oktató használja a tanulók irányításához és segítéséhez. Az oktatást követően a pilóták is használják az egymással való kommunikációhoz. A rádiók általában különböző frekvenciákon működnek, használatuk szabályzata országonkét eltérő.

Magasságmérő

A magasságmérő - más néven varió - a légnyomás mérése alapján működik, amint nagy gyakorisággal frissít, ez alapján képest kiszámítani az emelkedést/süllyedést. Ez az eszköz nagy segítséget nyújt a távrepüléshez fontos termikek megtalálásában és elengedhetetlen eszköz a légtérkorlátok betartásában.

GPS

Távrepülés során a GPS rendszerek használata elengedhetetlen. A pilóta ennek a segítségével tájékozódik arról, hogy merre jár és a helyzete alapján milyen légtér szabályok vonatkoznak rá.

GNSS

A globális navigációs műholdrendszer (Global Navigational Satellite System – GNSS) a helymeghatározás, a navigáció és az időmeghatározás feladatainak megoldását hivatott szolgálni mesterséges holdak segítségével. Nagy pontosságának köszönhetően leginkább a versenyrepülések gyakori eszköze. A GNSS segítségével rögzített repülési útvonal felhasználható a repülési technika elemzésére valamint megosztható más pilótákkal is.

Szélmérő, sebességmérő

A szélmérő és sebességmérő a gyakorlatban azonos elven működik: egy propellerrel forgási sebessége alapján számolja a szél sebességét. A sebességmérő egy könnyen leszakadó kábellel van a varióhoz rögzítve, míg a szélmérő külön házzal rendelkezik. A mai GPS-ek mellett a sebességmérők jelentősége csekély, gyakorlati haszna elenyésző. A GPS készülékekhez hasonlítva egyetlen plusz funkciója az lehet, hogy jelezni tud a fullstall határnál. Szélméréshez használható a kanalas szélsebességmérő is. Ez a változat nem érzékeny a helyes szélirányban tartásra, így pontosabb adatokkal szolgál, mint könnyebb társa.

Kutyázás

A repülés siklóernyővel

A felszállás menete

nem ugrás, hanem felszállás! :) ötpontos ellenőrzés

Belefutó start

Fut-fut-fut, csirkepóz, kicsifék!

Csörlőzés

Szárazföldi és vizi-csörlőzés

Aktív repülés

Mik okozza a fülcsukást? Hogyan előzhető meg a fülcsukás?

A repüléshez megfelelő meteorológiai körülmények

Ne essen. Ne fújjon nagyon, azért egy kicsit fújjon. Süssön a nap. Ne legyen túl sok felhő, de azért legyen egy kevés.

Magyarországi siklóernyős starthelyek

Nincsenek túl nagy hegyeink, amik vannak, azok is többnyire légterekkel korlátozottak, de egy magyar még a szemétdombról is képes elstartolni és onnan távokat repülni. Meg persze van egy pár csörlő pályánk, ami segít a szűkös helyzeten. Az alábbi táblázatban van egy csomó hely, ami megér egy próbát. A légtérhatárok 2020-ban frissültek, szóval ez most nem annyira aktuális, de egyszer végig fogok menni az összes címen és átírom majd a megfelelő adatokra. Becsszó!

Magyarországi siklóernyős starthelyek (légtérhatár frissítendő!)

STARTHELY	Szint	É	ÉK	K	DK	D	DNY	NY	ÉNY	Légtérhatár AMSL
Aggtelek	90	–	–	–	–	–	X	–	–	AGL 300m
Alsóhegy, Tornanádaska	300	–	–	–	X	X	–	–	–	AGL 300m
Apc	220	–	–	–	–	–	X	X	X	nincs
Atkár	csp.	X	–	X	–	–	X	X	–	nincs
Baj	100	–	–	–	–	–	–	X	X	AGL 450m
Balaton	30	–	–	X	–	–	–	–	–	nincs
Bekecs	50	–	–	X	–	–	–	–	–	?
Bélapátfalva, Bélkő	400	–	–	–	–	–	–	X	–	AGL 450m
Belloinannisz	0	–	–	–	–	–	–	–	–	nincs
Berceli-hegy, Szanda	250	–	–	–	–	–	X	–	–	nincs
Bérhegy, Várpalota	290	–	–	–	X	X	X	–	–	TRA
Buda hegy, Márkháza	200	–	–	–	–	X	X	X	X	AGL 450m
Csákvár	80	–	–	X	–	–	–	–	–	AGL 450m
Csákvár, csörlőpálya	csp.	–	X	–	–	–	X	–	–	TMA 2300m
Csatárhegy, Veszprém	100	–	–	–	–	–	–	X	X	TRA
Csobánc, Díszel	200	X	X	X	X	X	X	X	X	nincs
Csóka hegy, Mór	240	–	–	–	–	X	X	–	–	AGL 450m
Csúcs-hegy, Budapest	100	–	–	–	–	–	X	–	–	TMA 750m
Dömörkapu, Pécs	200	–	X	X	–	–	–	–	–	nincs
Dunakeszi Észak	0	X	X	X	X	X	X	X	X	TMA 600m
Eged, Eger	240	–	–	–	X	–	X	–	X	TRA
Epöl	25	–	–	–	–	–	X	X	X	nincs
Farkashegy	120	X	–	–	–	–	–	–	–	TMA 1050m
Galyatető	400	X	X	X	–	–	–	–	–	nincs
Gödöllői reptér	csp.	–	–	–	X	–	–	–	X	TMA 600m
Hajdúszoboszló	csp.	X	X	X	X	X	X	X	X	nincs
Hármashatárhegy, Füles, Sziklás	90	–	–	–	–	–	X	X	X	TMA 750m
Hármashatárhegy, Költők padja	170	X	–	–	–	–	–	–	–	TMA 750m
Hármashatárhegy, Mária hegy	140	X	–	–	–	–	–	X	X	TMA 750m
Hármashatárhegy, Óbuda	308	X	X	X	–	–	–	–	–	TMA 750m
Hármashatárhegy, Újlaki hegy	140	–	–	–	–	–	X	X	X	TMA 750m
Havas hegy, Gyöngyöspata	320	–	–	–	–	X	X	–	–	nincs
Hosszú hegy, Pilisszántó	240	–	–	–	–	X	X	–	–	TMA 1050m
Jakabhegy, Kővágószőlős	200	–	–	–	–	X	X	–	–	nincs
Jobbágyi	csp.	X	–	–	–	X	–	–	–	nincs
Kalocsa	csp.	X	–	–	–	X	–	–	–	TRA
Kaposujlaki reptér, Kaposvár	csp.	X	–	–	–	X	–	–	–	nincs
Kartal	csp.	–	–	X	–	–	–	X	–	TMA 900m
Kékestető	650	X	X	–	–	–	–	–	X	TRA
Kesztölc	80	–	–	–	X	X	X	–	–	TMA 1050m
Kétágú hegy, Kesztölc	200	–	–	–	–	X	X	–	–	TMA 1050m
Kevély, Pilisborosjenő	150	–	–	–	–	–	X	X	–	TMA 1050m
Kő hegy, Pomáz	150	–	–	X	–	–	–	–	–	TMA 1050m
Kunmadaras	csp.	–	X	–	–	–	X	–	–	TRA
Magas hegy, Sátoraljaújhely	270	X	X	–	–	–	–	–	–	AGL 300m
Máriahalom	80	–	–	–	–	X	X	X	–	TMA 1050m
Márkó, Veszprém	140	X	X	–	–	–	–	–	–	TRA
Mátraverebély	90	–	–	X	X	–	–	–	–	AGL 450m
Meszes hegy, Perbál	150	–	–	–	–	X	X	–	–	TMA 1050m
Mikófalva	60	–	X	X	–	–	–	–	–	nincs
Mókus hegy, Csolnok	100	–	–	–	X	X	–	–	–	TMA 1350m
Nagy Gete, Gete, Csolnok	100	–	–	–	–	X	X	X	–	TMA 1350m
Nagy-Hársas hegy, Jobbágyi	200	–	X	–	–	–	–	–	–	nincs
Nagykanizsa	csp.	X	–	–	–	X	–	–	–	TRA
Nagykoncsúr, Szurdokpüspöki	470	–	–	X	X	X	–	–	X	nincs
Nagyréde	csp.	–	X	–	X	–	X	–	X	nincs
Nagyvillám, Visegrád	180	X	X	–	–	–	–	–	–	TMA 1050m
Naszály, Vác	170	–	–	–	X	X	X	–	–	nincs
Nyikom, Pásztó	240	–	–	–	–	–	X	X	X	nincs
Odvas hegy, Budaörs	100	–	–	–	X	X	–	–	–	TMA 1050m
Pilis	300	–	X	X	X	X	X	X	–	TMA 1050m
Pogány, Pécs	csp.	X	–	–	–	X	–	–	–	nincs
Recsk	110	–	–	–	X	–	–	–	–	TRA
Sajókáplona	120	X	–	–	–	–	–	–	X	nincs
Sándorfalva	csp.	X	–	X	–	X	–	X	–	nincs
Sárhegy, Gyöngyös	220	–	–	X	X	X	–	–	–	nincs
Somló, Somlóvásárhely	90	–	–	–	X	X	X	X	–	MTMA 600m
Somlyó, Fót	100	X	X	–	–	X	X	–	–	TMA 600m
Strázsa hegy, Esztergom	60	X	–	–	–	–	–	–	–	TMA 1350m
Szársomlyó, Nagyharsány	320	X	–	–	X	X	X	–	X	nincs
Szeged Repülőtér	csp.	X	X	X	X	X	X	X	X	TIZ
Szekszárd I.	140	X	X	–	–	–	–	–	–	nincs
Szekszárd II.	120	–	–	–	–	–	–	–	X	nincs
Szentgyörgy hegy, Raposka	200	X	X	X	X	X	X	X	X	nincs
Tardos	90	–	–	X	–	–	–	–	–	AGL 450m
Tenkes hegy, Siklós	200	–	–	–	X	X	X	X	–	nincs
Tokaj	380	–	–	X	–	–	X	–	–	nincs
Vácduka	85	–	X	–	–	–	–	–	–	TMA 1050m
Vértesszőlős	200	–	–	–	–	–	–	X	X	AGL 450m
Veszprém	csp.	–	–	X	–	–	–	X	–	TRA
Visegrádi vár	150	–	–	–	–	–	–	X	X	TMA 1050m
Vöröskővár	30	–	–	–	X	X	X	–	–	TMA 750m
Zsíroshegy	150	X	X	–	–	–	–	–	X	TMA 1050m

Siklóernyős oktatás

Biztonságtechnika

Miért van szükség erre?

Biztonságtechnikára alkalmas helyszínek

Ott jó Biztonságtechnikai tréninget tartani, ahol nagy magasságon lehet kezdeni a manővereket és egy balul elsült manőver után is biztonságban landolhat a pilóta - a legjobb, ha a manővereket víz felett végezzük, ahol egy szakképzett mentőcsapat rajtra készen vár, hogy megkezdje a mentést, ha baj van.

• Monaco, Monte Carlo, Franciaország
• Garda tó, Olaszország
• Bohinj, Szlovénia

Siklóernyős versenyek

XContest

• World XContest
• Magyar Köztársaság Kupa

Rekordok

Siklóernyős szervezetek

Magyarországi szervezetek

HFFA

A HFFA célja, a légiközlekedés biztonságának fenntartása érdekében a szakszolgálati engedély nélkül vezethetőszabadrepülők nyilvántartásba vétele, légi alkalmasságuk megállapítása, valamint az ehhez kapcsolódó egyéb folyamatok (jogosítások kiadása, biztosítás, repülési területek ellenőrzése és nyilvántartása) területén folytatott tevékenységeinek minőségével maradéktalanul feleljen meg a jogszabályi feltételek betartása mellett a mindenkori üzemeltetők igényeinek. A HFFA tevékenysége:

• Képzés feltételrendszerének szervezése és a jogosítások kiadása.
• A siklóernyők és sárkányrepülők alkalmasságának megállapítása.
• A repülésbiztonsági ügyelet.
• A siklóernyők és sárkányrepülők nyilvántartása.
• A szabadrepülő területek nyilvántartása és felügyelete.
• A siklóernyős és sárkányrepülő szakosztályokban folyó szakmai tevékenység minőségének felügyeleta.

Források

• Toni Bender, Peter Janssen, Klaus Tänzler: Gleitschirmfliegen für Meister. München: Nymphenburger. 2003. ISBN 978-3-485-00998-0  
• Klaus Irschik: Risikofaktor Mensch.  
• Klaus Irschik: Gleitschirmfliegen – Sicherheit und Unfallvermeidung. Stuttgart: Motorbuch kiadó. 2011. ISBN 978-3-613-03222-4  
• Peter Janssen, Karl Slezak, Klaus Tänzler: Gleitschirmfliegen – Theorie und Praxis. München: Nymphenburger. 2007. ISBN 978-3-485-01111-2  
• Urs Lötscher, Thomas Zeller: Gleitschirmfliegen – Materialkunde, Fluglehre, Wetterkunde, Flugpraxis, Gesetzgebung. Affoltern am Albis: Küssnacht. 2006. ISBN 978-3-9520535-0-8  
• Burkhard Martens: Das Thermikbuch. Gaißach: Thermikwolke. 2007. ISBN 978-3-00-023282-4  
• Burkhard Martens: Das Streckenflugbuch. Gaißach: Thermikwolke. 2007. ISBN 978-3-00-020067-0  
• Michael Nesler, Gudrun Öchsl: Nestflucht. (hely nélkül): Professional Flying Team. 2007. ISBN 978-3-00-023278-7  
• Toni Schlager: Gleitschirmfliegen – Praxiswissen für Anfänger und Profis zu Ausrüstung, Flugtechnik und Streckenfliegen. München: Bruckmann. 2017. ISBN 978-3765457784  
• Karl Slezak: Gleitschirm-Unfallanalyse.  
• Thomas Ulrich, Rasso Knoller, Claudia Frühwirth: Gleitschirmfliegen. Augsburg: Steiger. 1999. ISBN 978-3-89652-166-8  
• Hubert Aupetit: Les visiteurs du ciel – Guide de l'air pour l'homme volant. ISBN 2000154018  
• Magyar légtér szerkezete https://legter.hu/tudastar/legterek/

Kapcsolódó szócikkek

• Szakszolgálati engedély
• Siklóernyő
• Siklószám
• Légi közlekedés

További információk

[[Kategória:Repülősportok]] [[Kategória:Légi közlekedési eszközök]] [[Kategória:Repüléstechnika]]