„Komoly Ottó” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
22. sor:
1919-ben Budapesten, még Kohn Ottó néven jelent meg első könyve, ''A zsidó nép jövője,'' melyben a diaszpórában élő zsidóság helyzetét elemezte és kivezető útnak az [[Izrael]] földjén való összeköltözést jelölte meg. 1940-ben a Magyar Cionista Szövetség elnökhelyettesévé, a következő évben pedig elnökévé választották. 1942-ben [[Kolozsvár]]on jelent meg második könyve, a ''Cionista életszemlélet.''
 
Az 1940-es években építészmérnökként dolgozott, de a zsidótörvények miatt munkáit keresztény vállalkozók neve alatt végezte. Több megrendelést kapott zsidó háztulajdonosoktól földalatti bunkerek tervezésére.<ref>{{cite web|url=https://remeny.org/remeny/2019-2-szam/nurit-eldar-dr-toth-sandor-izrael-komoly-otto/|author=Nurit Eldar, dr. Tóth Sándor|title=Komoly Ottó}}</ref>
 
1943 elején az akkor alakult budapesti Segélyező és Mentőbizottság elnöke is lett. Ebben a minőségében fontos szerepet játszott a náci üldözés elől Magyarországra menekült cseh, szlovák és lengyel zsidók ellátásában, menekítésében, majd a budapesti zsidó közösség segítésében. Igaz, hogy „mind a Cionista Szövetségben, mind a Mentőbizottságban [[Kasztner Rezső]] háttérbe szorította őt.”<ref>Randolph L. Braham [http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1072.pdf i. m. 1072. oldal.]</ref> (Kasztner Rezső forma szerint helyettese, illetve ügyvezető volt.)