„Erdélyi Tudományos Füzetek” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pegybot (vitalap | szerkesztései)
a Forrás→ Források AWB
14. sor:
A hazai magyar faluszociológia kezdeteit [[Venczel József]] ''A falumunka és az erdélyi falumunka-mozgalom'' (ETF 78.) és [[Szabó T. Attila]] ''A transylvan magyar társadalomkutatás'' (ETF 97.) című munkái jelzik, utalásokkal a [[Dimitrie Gusti|Gusti-féle]] monografikus iskolával való kapcsolatokra. Az irodalmi anyagból [[Gál Kelemen]] munkája, a ''Brassai küzdelmei a magyartalanságok ellen'' (ETF 10.) s [[Gyalui Farkas]]é, ''A Döbrentei-pályázat és a Bánk bán'' (ETF 32.) emelkedik ki. Példamutató két sajtótörténeti úttörés: [[Hofbauer László]]tól ''Az Erdélyi Híradó története'' (ETF 43.) és [[Kristóf György]]től ''Az erdélyi magyar vidéki hírlapirodalom története a kiegyezésig'' (ETF 109.).
 
Fontos láncolatot alkotott az ETF sorozatban Románia magyar irodalmának rendszeres számbavétele. [[György Lajos (irodalomtörténész)|György Lajos]] eredetileg már 1919-től 1924-ig kiadott erdélyi magyar irodalmi bibliográfiáját 1925-ben az Erdélyi Tudományos Füzetek keretében folytatta, s ez a munka 1933-ig [[Ferenczi Miklós (bibliográfus)|Ferenczi Miklós]], ugyanettől az évtől társként, majd 1934-től egyedül [[Valentiny Antal]], végül 1940-42-ben Nagyenyedről, Dél-Erdélyre korlátozva [[Vita Zsigmond]] tollából jutott tovább.
 
Az egyik szerző jeles román történész, [[Vasile Pârvan]] (A dákok Trójában, ETF 2.); román-magyar kapcsolatra utal id. [[Kántor Lajos (filológus)|Kántor Lajos]] ''Párhuzam az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az [[ASTRA (egyesület)|Astra]] megalakulásában és korai működésében'' című munkája (ETF 116.).