„Perneszy Pál (alnádor)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Évszakok és hónapok irreleváns linkjeinek eltávolítása (ld. Évszakok linktelenítése és WP:HIV#mihez) |
|||
4. sor:
Az ősrégi [[Perneszy család|osztopáni Perneszy család]] sarja, és annak a legtekintélyesebb középkori tagja.<ref name="sulinet.hu">{{Cite web|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Zalalovo/pages/004_Zalalovo_tortenete_1566-1690.htm|title=Könyvészeti adatok: Zalalövő története. Az ókortól napjainkig. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007}}</ref> Édesapja, Perneszy Pethő (fl. [[1316]]-[[1361]]) fia, Perneszy Péter volt, édesanyja neve ismeretlen. Nagyanyja Perneszy Pethő felesége, Egudi Katich, Egudi János mester lánya volt.<ref>Farkas Ákos András (boldogfai) - ELTE MA Diplomamunka. 2014. A Zala vármegyei késő középkori köznemesi családok története. A Csébi Pogány család története. 46. o.</ref> Perneszy Pál mester ''(magister)'' felemelkedő középnemes családja a [[Somogy vármegye]]i Kapós, a Dráva mentén, illetőleg a Kis-Koppány völgyében lévő Pernesz nevű helység környékén [[Csánki Dezső]] történész szerint 9-22 birtokkal (faluval és birtokrésszel) rendelkezett, és az utolsó után vette fel a vezetéknevét.
[[1424]]-ben királyi emberként szerepelt egy pereskedésben.<ref>MNL.DF.35498.1424-05-07</ref> [[1435]]-ben deáknak (''litteratus''nak) nevezik,<ref>MNL.DF.44093.1435-11-30</ref> és ugyanabban az évben Somogy vármegye alispánja Zichy Balázs alispán mellett. [[1437]]-ben Pernszy Pál mester, a királyi kúriai jegyzői tisztséget töltötte be.<ref>MNL.103584.1437-10-26</ref> [[1444]]-ben volt az egyik [[Somogy vármegye]] alispánja.<ref>MNL.DF.208615.1444-08-19</ref> Familiáris szolgálatba állt [[Garai László (nádor)|Garai László]] nádornak, és hűséges belső embereként sikerült megszereznie a köznemesség számára nehezen elérhető nagyon jelentős hivatalokat. Először [[1447]]. júniusán macsói vicebán,<ref>MOLDF.59367.1447-06-23</ref> majd [[1447]] és [[1460]] között 13 éven keresztül a királyság alnádora volt Garai mellett.
[[1439]]. [[június 5.]]-én<ref>MNL.DF. 13394 1439-06-05</ref> címereslevél adományában részesült rokonaival együtt [[Albert magyar király]]től.<ref>Nyulásziné Straub Éva. Öt évszázad címere. Budapest. 1987 (13. o.)</ref> [[1448]]-ban osztályos rokonaival együtt Ozorai Pipó magtalan halála után, a királyra visszaszállt birtokait neki adományozta, és így lett [[Kaposmérő|Mérő]]n, [[Torvaj]]on, [[Szenna (Somogy megye)|Szennán]], [[Kaposfő|Szomajom]]ban, [[Kalocsafalva|Kalocsafalván]], [[Kára|Kiskárán]] és [[Bárdudvarnok|Bárd]]on földbirtokos (azonban más örökösök ellentmondása miatt több éven keresztül próbálta érvényesíteni a jogait az adományhoz).<ref name="sulinet.hu">{{Cite web|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Zalalovo/pages/004_Zalalovo_tortenete_1566-1690.htm|title=Könyvészeti adatok: Zalalövő története. Az ókortól napjainkig. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007}}</ref>
| |||