„Szent Valburga” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: HTML-sortörés
3. sor:
'''Szent Walburga''' ({{ny-la|Walpurgis, Valpurgis}}), (óangolul: ''Wealdburg'') ([[Wessex|Wessexi Királyság]], [[710]] körül – [[Heidenheim (Bajorország)|Heidenheim]], [[779]]. [[február 25.]]) szentként tisztelt, kora középkori, angolszász származású szerzetesnővér, apátnő.
 
II. Hadrián pápa avatta szentté 870. május 1-jén. A katolikus egyház a XVII. században rendelte el Szent Valburga liturgikus ünnepét (az egész egyházra nézve), amit később, a második Vatikáni Zsinat idején visszavontak.<br>
A bencés szerzetesrenden belül, a heidenheimi bencés kolostorból indult ki kultusza. Amerre járt térítő útja során (mai: Belgium, Franciaország, Hollandia és Németország), mindenütt jobban tisztelik emlékét. E nemzetek régi egyházi naptárai, több ünnepét is föltüntetik. Magyarországon, valószínűleg a bencésektől származnak az első katolikus naptárak. Ők mindenesetre kezdettől bevették az akkor már tisztelt bencés szentek nevét is. Így terjedhetett el közreműködéssel Szent Valburga emlékezete hazánkban. A katolikus egyház a XVII. században rendelte el Szent Valburga liturgikus ünnepét (az egész egyházra nézve), amit később, a második Vatikáni Zsinat idején visszavontak.
 
A bencés szerzetesrenden belül, a heidenheimi bencés kolostorból indult ki kultusza. Amerre járt térítő útja során (mai: Belgium, Franciaország, Hollandia és Németország), mindenütt jobban tisztelik emlékét. E nemzetek régi egyházi naptárai, több ünnepét is föltüntetik. Magyarországon,Óhazájában valószínűlegviszont acsak bencésektőlmájus származnak1-jén azemlékeznek elsőmeg katolikus naptárak. Ők mindenesetre kezdettől bevették az akkor már tisztelt bencés szentek nevét is. Így terjedhetett el közreműködéssel Szent Valburga emlékezete hazánkban. A katolikus egyház a XVII. században rendelte el Szent Valburga liturgikus ünnepét (az egész egyházra nézve), amit később, a második Vatikáni Zsinat idején visszavontakróla.<br>
Magyarországon, valószínűleg a bencésektől származnak az első katolikus naptárak. Ők mindenesetre kezdettől bevették az akkor már tisztelt bencés szentek nevét is. Így terjedhetett el közreműködésükkel Szent Valburga emlékezete hazánkban. Körülbelül a 19.-20.század fordulójáig volt kultusza Magyarországon. Liturgikus emléknapja hazánkban (úgy, mint óhazájában) május 1-jén volt.<ref>BARÁTSÁG, kulturális és közéleti folyóirat: 16. évfolyam, 3. szám [2009 június 15.], 24. oldal / Kalendárium / Május - Pünkösd hava / '''Május 1.''' [...] "Az egyház a kommunista befolyás ellensúlyozásaként e napot Munkás Szent József emléknapjává tette. Európa-szerte szokás május elsején a majális és a májusfa állítása. Ez a nap Valburga (Walpurgis) angolszász királylány, apátnő emlékünnepe is, aki a VIII. században élt és részt vett a németek megtérítésében."</ref> <ref>Incze Dénes: A szentek élete, 5. (Agapé, Szeged, 1999), '''Május 1.''' - Szent Valburga</ref> Nevét szimpla "V" betűvel írták.<ref>Nagy János: Hierolexicon polymathicum latino-hungaricum. Latin-magyar köztanulatos egyházi műszótár. (Szombathely, 1845), p. 402.: "Valburga s. virgo, '''sz. Valburga''' szűz; Máj. 1-jén"</ref> Tiszteletét a török hódoltság után, németajkú betelepülő katolikusok erősítették meg. Hazánkban nagyon ritka patrocínium.
 
Walburga [[Wessexi Szent Richárd]] leányaként született. Fiatal korában a Wimborne apátságba adták szülei nevelés céljából. Egy idő után maga Walburga úgy döntött, hogy a szerzetesi életet választja. A kolostorban töltött hosszabb idő után Germániába, a mai Németország területére költözött át, és ott a bischofeni kolostor lakója lett. Két évet élt itt, majd a heidenheimi apátság vezetője (apátnője) lett. A feljegyzések szerint cselekedeteit a jámborság, a szelídség, és a szeretet jellemezte. Igyekezett kerülni a felesleges beszédet, egyben nagy hangsúlyt fektetett a kolostori hallgatásra. A kolostor megfelelő kormányzása is elismerést váltott ki kortársai között. [[779]]-ben hunyt el. A római katolikus egyház szentként tiszteli. A németországi, Eichstätti Róm.kat. Egyházmegyében főünnep.
 
Ünnepnapjai, emléknapjai:
* Mennyei hazába való átköltözése napja: február 25. Ekkor csak egyes egyházmegyék ünneplik a régi volt frank és germán területeken (Belgium, Franciaország, Hollandia és Németország).
* Február 25.
* Szentté avatása napja: május 1. Emléknapja a világegyházban. Ekkor ünnepli óhazája, Anglia.
* Május 1. - szentté avatása (870-ben)
* AugusztusÁtutazása, 4. - átutazása (megérkezése az Európai kontinensre): agusztus 4.
* SzeptemberEreklyéinek 24.Heidenheimből -Eichstättba ereklyéivaló átviteléről eszeptember napon24-én emlékezik: Zutphen (Hollandia)
* OktóberEreklyéinek 12.Heidenheimből -Eichstättba ereklyéivaló átviteléről eoktóber napon12-én emlékezik: Eichstätt (Németország), Antwerpen (Belgium)
 
 
49. sor:
* Dedek Crescens Lajos: Szentek élete, I. kötet (Budapest, 1900), p. 220–221.
* Schütz Antal (szerk.): Szentek élete az év minden napjára, I. kötet, Február 16. (Budapest, 1932), p. 178–180.
* Magyar Katolikus Lexikon, >14. Vkötet >(Titel-Veszk), 698-699. oldal: Valburga szócikk (írta: Diós Istán)
* "St. Walburga" In: The Catholic Encyclopedia. Vol. 15. (New York, 1912) [https://www.newadvent.org/cathen/15526b.htm Link]
* Thomas Meyrick: A Life of Saint Walburge (London, 1873) [https://archive.org/details/ALifeOfStWalburge Link]