„Kisebb Testvérek Rendje” változatai közötti eltérés

Magyarországon '''cseri barátok'''-nak is hívták őket.<ref name="Fedeles">{{CitPer|szerző=Fedeles Tamás |cím=Egy középkori főúri család vallásossága |alcím= Az Újlakiak példája |periodika=Századok |év=2011 |oldal=377–418 |évfolyam=145 |szám=2}}</ref><ref>[http://lexikon.katolikus.hu/C/cseri%20bar%C3%A1tok.html Katolikus lexikon – Cseri barátok]</ref> Egy korabeli jegyzék szerint 1263 és 1270 között már 25 kolostoruk volt a [[Magyar Királyság]]ban.<ref>[http://archivum.ferencesek.hu/letoltes/irodalom/Balanyi_Ferences.mozgalom.begyokerezese.pdf Balanyi György: A ferences mozgalom begyökerezése magyar földön], archivum.ferencesek.hu</ref> A „cseri barátok” nevüket ruhájuk színéről kapták, a ‘szürke’ jelentésű szláv „cseri” szó átvételével. GyorsMagyarországi magyarországinépszerűségük népszerűségüketgyors növekedését az irányzatukhoz tartozó két nagyhatású misszionárius, [[Marchiai Szent Jakab]] és a [[nándorfehérvári diadal]] hősének, [[Kapisztrán Szent János]]nak magyarországi működése is segítette.<ref>[http://www.melte.hu/node/76 A magyarországi ferences rendtartományok története]</ref>

A ferencesek szabályokat szigorúan megtartó ága, amely már a [[14. század]]ban megjelent [[Magyarország]]on. Eleinte csak az ország déli vidékein alapítottak [[kolostor]]okat. Fő célkitűzésük errefelé nem annyira a hitetlenek, mint inkább az [[Ortodox kereszténység|ortodoxok]] (a korabeli szóhasználat szerint szakadárok vagy skizmatikusok) és a [[Bogumilok|bogumil]] [[eretnekség|eretnekek]] megtérítése volt. A korai jelenlétük ellenére kolostoraik száma csak a [[15. század]] közepétől, egészen pontosan [[1444]]-től szaporodik meg nagyobb mértékben.

1500-1700 szerzetessel Angliától Németnémet területeken át a Cseh- és a Lengyel királyságigKirályságig, a [[Magyar Királyság]] területére esett az obszerváns kolostorok 34 százaléka, itt élt a szerzetesek csaknem 30 százaléka. Népszerű vándorprédikációkra, térítésre és a tábori papság szerepére a török hadjáratokban, csaknem kizárólag a „cseri barátok" közül kerültek ki papok.<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00001/00288/pdf/itk_EPA00001_1974_04_409-435.pdf Szűcs Jenő: ''Ferences ellenzéki áramlat a magyar parasztháború és reformáció hátterében'', Irodalomtörténeti Közlemények - 1974. 78. évf. 4. füzet]</ref>