|
}}
'''Iordanes''' vagy '''Jordanes''' (? – 553 után) [[gótok|gót]] származású, írásaiban [[latin nyelv]]et használó itáliai történetíró volt. Két műve maradt ránk, melyeknek az utókor – személy szerint [[Theodor Mommsen]] –(1817-1903) adott címet.: Aa [[Római Birodalom]] történetét elbeszélő mű a ''Romana'', a gótokét tárgyaló pedig a ''Getica'' címet kapta. Utóbbi cím valójában a [[géták]]ra – [[agathürszök|szkíták]] által megszervezett [[Trákia|trák]] népességre –, s nem a gótokra utal.
== Élete ==
Iordanesről csak annyit tudunk, amennyit két művében magáról közöl. Nagyapja, ''Paria'', katonai jegyző (notarius) volt ''Candac'', [[alánok|alán]] fejedelem szolgálatában, az 5. században. Iordanes apjátapja az ''Alanoviamuth'' névvelnevet illették.viselte, Ebár betűsortnevét többen, talán tévesen, ''Alanorum ducis''-kéntnak („az alánok vezére”) olvassák. Mindazonáltal Iordanes családjamaga gót származásúnak vallja magát, mindazonáltal nem lehetett tisztán gót származású: az említettapja névneve világosan utal egyik ősének alán gyökerére.
Iordanes maga gót származásúnak vallja magát. MűveibőlIordanesről tudjuk, hogy egy bizonyos ''Gunthigis'' vagy ''Boza'' nevű (hadvezér) alatt szolgált, akit ma azzal a Gunthigisszel azonosítanak, aki [[536]]-ban [[dux]]i rangban harcolt a [[Bizánci Birodalom]] hadseregében a keleti határon. Azt is tudjuk, hogy Iordanes egyházi ember, a dél-itáliai [[Crotone|Krotón]] városának [[püspök]]e, egyben az 537-555 között uralkodó [[Vigiliusz pápa]] jó barátja volt, akinek kíséretében [[551]]-ben elutazott [[Konstantinápoly]]ba. Két műve ekkoriban (550 és 552 között) keletkezett.
Azt is tudjuk, hogy Iordanes egyházi ember, [[Crotone]] városának [[püspök]]e, [[Vigiliusz pápa]] (537–555.) jó barátja volt, és kíséretében 551-ben elutazott [[Konstantinápoly]]ba. Két műve ekkoriban (550. és 552. között) keletkezett.
== Művei ==
Tudjuk, hogy egy barátja kérésére félbeszakította a Romanát, hogy közben megírhassa a Geticát. Ezt befejezte, és kiadta, majd miután a másikkal is végzett, elküldte mindkettőt a [[pápa (egyházfő)|pápának]]. Feltételezések szerint a két mű [[Moesia]] vagy Kis-Szkítia (a mai [[Dobrudzsa]]) vidékén született, de ez nem bizonyítható. Iordanes, katonai jegyzőként, megfordulhatott a nevezett – a gótok történetében jelentős szerepet játszó – vidékeken, ám könyveit feltehetően konstantinápolyi utazása idején írta meg. Mint tudjuk, 551-ben és 552. elején történt események is szerepelnek mindkét művében. Munkájának megírására késztethette az is, hogy [[I. Iusztinianosz bizánci császár|I. Iusztinianosz]], bizánci császár 552. április 1-jén lépett 25. uralkodási évébe, s ezen alkalomból könyveit, akár ajándékként, felkínálhatta. ▼
▲Tudjuk, hogy egy barátja kérésére félbeszakította a Romanát, hogy közben megírhassa a Geticát. Ezt befejezte , és kiadta, majd miután a másikkal is végzett, elküldte mindkettőt a [[pápa (egyházfő)|pápának]]. Feltételezések szerint a két mű [[Moesia]] vagy Kis-Szkítia (a mai [[Dobrudzsa]]) vidékén született, de ez nem bizonyítható. Iordanes , még katonai jegyzőként , megfordulhatott a nevezett – a gótok történetében jelentős szerepet játszó – vidékeken, ám könyveit feltehetően konstantinápolyi utazása idején írta meg. MintMindkét tudjuk,művében szerepelnek 551-ben és 552 . elején történt események is szerepelnek mindkét művében. Munkájának megírására késztethette az is, hogy [[I. Iusztinianosz bizánci császár|I. Iusztinianosz]] , bizánci császár 552. április 1-jén lépett 25. uralkodási évébe, skönyveit ezenpedig alkalombólakár könyveit,ajándéknak akáris ajándékként,szánhatta felkínálhattaezen alkalomból.
A két mű közül a Getica képvisel nagyobb értéket, mivel Iordanes több, mára már elveszett forrást – többek között [[Ablavius]] és [[Priszkosz rétor]] munkáit –, valamint a gót szájhagyományt is felhasználta. Ráadásul a maga korának viszonyait közelről ismerhette, első kézből származó értesülésekkel szolgálhatott. A Getica egyébiránt hangulatkeltő műként is felfogható, hiszen a dicsőségesen ábrázolt gót nép és a rómaiak barátságát, szövetségét hirdeti az időben, amikor Iusztinianosz hadjáratot indít Itália földjén, hogy visszahódítsa a Római Birodalom korábbi területeit. ▼
▲A két mű közül a Getica képvisel nagyobb értéket, mivel Iordanes több, mára már elveszett forrást – többek között [[Ablavius]] és [[Priszkosz rétor]] munkáit –, valamint a gót szájhagyományt is felhasználta . Ráadásulkészítéséhez, ráadásul a maga korának viszonyait közelről ismerhette, első kézből származó értesülésekkel szolgálhatott. A Getica egyébiránt hangulatkeltő műként is felfogható, hiszen a dicsőségesen ábrázolt gót nép és a rómaiak barátságát, szövetségét hirdeti az időben, amikor Iusztinianosz hadjáratot indít Itália földjén, hogy visszahódítsa a Római Birodalom korábbi területeit.
A Geticában Iordanes idézi [[Cassiodorus]] azóta elveszett munkáját. Utóbbi szerző 533-ig tárgyalta a gótok történetét, többek között Priszkosz rétor munkája alapján. Priszkosz jelentésében [[Attila hun király|Attila]], hun királyrara vonatkozó adatok is szerepeltek. A gót történet 533–551. közötti szakaszának leírása ellenben Iordanes saját munkája.<ref name="Róna-Tas:Honfoglaló:II.3.b.fejezet">{{cite book |author= [[Róna-Tas András]] |title= A honfoglaló magyar nép |chapter= II.3.b A latin források. |publisher= Balassi Kiadó Budapest, 1997 |isbn= 963-506-140-4}}</ref>
Iordanes munkásságát Bokor János ekképpen értékeli:
|
