Wikipédia

„Márka (marketing)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.123.194.47 (vita) szerkesztéséről InternetArchiveBot szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
TJF50 (vitalap | szerkesztései)
1 266 szerkesztés
9. sor:
 
== A márka fogalma ==
* A "márka"„márka” vagy újabban a "brand"„brand” meghatározása sok vita tárgya.<ref>{{Cite web |url=http://www.duplication.net.au/ANZMAC09/papers/ANZMAC2009-682.pdf# |title=Archivált másolat |accessdate=2013-10-12 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131015022652/http://www.duplication.net.au/ANZMAC09/papers/ANZMAC2009-682.pdf# |archivedate=2013-10-15 }}</ref>
Az [[Amerikai Marketing Szövetség]] gyakran idézett meghatározása<ref>pl. Papp-Váry Árpád</ref> szerint „Egy név, kifejezés, jel, szimbólum, dizájn, vagy ezek kombinációja, amelynek célja, hogy egy eladó vagy eladói csoport termékét vagy szolgáltatását azonosítsa, és megkülönböztesse a versenytársakétól.”
 
30. sor:
 
[[Philip Kotler]] szerint: míg a márka közgazdasági fogalom, addig a [[védjegy]] jogi fogalom. A köznyelv és a sajtónyelv a két fogalmat gyakran összemossa, sőt, a [[földrajzi árujelző]]t is márkaként emlegetik.
* "A„A piaci verseny résztvevői számára igen lényeges annak elkerülése, megelőzése, hogy áruikat (szolgáltatásaikat) összetévesszék másokéval, vagy ami még rosszabb, hogy utánozzák, hamisítsák azokat. A fogyasztó számára a védjegy biztonságot jelent: az egyes áruk és szolgáltatások azonosításának, egymástól való megkülönböztetésének következtében a fogyasztó meggyőződhet arról, hogy olyan terméket vásárolt, amit elvárt. A védjegyoltalom, mint kizárólagos [[iparjogvédelem|iparjogvédelmi]] jogosultság, éppen ezt a biztonságot kívánja szolgálni.... … A védjegyoltalom megkönnyíti a jogérvényesítést, mert közhitelesen bizonyíthatóvá tesz olyan tényeket és körülményeket, amelyek a védjegybitorlási eljárásban bizonyítandók. <br> A védjegymenedzsment az a „háttérmunka”, amelynek során egy vállalat gondoskodik az általa használt nevek jogi oltalmáról, az ezekhez fűződő kizárólagos jogok megszerzéséről. A megszerzett jogok adminisztratív fenntartásán túl a vállalatnak fel kell lépnie minden jogsértés ellen, ugyanis ha eltűri, hogy mások is használják a védjegyet az ő engedélye nélkül, az a védjegy megkülönböztető képességének gyengüléséhez, végső esetben a védjegyoltalom megszűnéséhez vezethet. A jól bevezetett védjegy hatalmas vagyoni értéket képvisel, és akár meghatározó szerepet tölthet be egy akvizícióban, vagyis egy vállalatnak egy másik általi felvásárlásában.<br> A védjegyoltalom megsértése számos polgári jogi, vámjogi, illetve büntetőjogi következménnyel járhat."”<ref>[http://www.szellemitulajdon.hu/cikkek/jo-tudni.../vedjegy,-marka,-branding/57/vedjegy%2C-marka%2C-branding.html Védjegy, márka, branding] {{Wayback|url=http://www.szellemitulajdon.hu/cikkek/jo-tudni.../vedjegy,-marka,-branding/57/vedjegy%2C-marka%2C-branding.html |date=20140228073651 }}, szellemitulajdon.hu</ref>
* Adott márka egy vagy több védjegy formájában is oltalom alatt állhat egyidejűleg. A márka és a védjegy tehát csak részben fedik egymást.
* [[Törőcsik Mária]] megfogalmazása szerint "A„A védjegy olyan márka vagy [[márkaelem]], ami jogi oltalmat élvez, és kizárólagosan a védjegy birtokosa használhatja."”
* [[Papp-Váry Árpád]] hangsúlyozza, hogy „a marketingben mindent a fogyasztó oldaláról kell megközelíteni. Márpedig ahogy arra [[Cheverton]] is rámutat…” „…a márka „működésének javát a fejünkben végzi”. A zavar abból fakad, hogy sokan a márka alatt a védjegyet (trade markot) vagy a logót (szimbólumot, emblémát, monogramot) értik. Pedig a márka valami sokkal kevésbé megfogható, mint az előzőek. Mert nemcsak az áru képét jelenti, hanem önmagunkét is."”<ref name="doktori">[http://doktori.nyme.hu/246/1/disszertacio.pdf Az országmárkázás és hatásai: országimázs a kibővült Európai Unióban 11. old.] {{Wayback|url=http://doktori.nyme.hu/246/1/disszertacio.pdf |date=20150919224943 }}, doktori.nyme.hu</ref>▼
* [[Papp-Váry Árpád]] hangsúlyozza, hogy " a marketingben mindent a fogyasztó oldaláról kell megközelíteni. Márpedig ahogy arra [[Cheverton]] is
rámutat..." "...a márka „működésének javát a fejünkben végzi”. A zavar abból fakad, hogy sokan a márka alatt a védjegyet (trade markot) vagy a logót
▲(szimbólumot, emblémát, monogramot) értik. Pedig a márka valami sokkal kevésbé megfogható, mint az előzőek. Mert nemcsak az áru képét jelenti, hanem önmagunkét is."<ref name=doktori>[http://doktori.nyme.hu/246/1/disszertacio.pdf Az országmárkázás és hatásai: országimázs a kibővült Európai Unióban 11. old.] {{Wayback|url=http://doktori.nyme.hu/246/1/disszertacio.pdf |date=20150919224943 }}, doktori.nyme.hu</ref>
 
== A márkanév jogi oltalma ==
Amennyiben a márkanév [[védjegy]]oltalom alatt áll, [[szóvédjegy]]nek nevezik. A márkanév sohasem azonos a cégnévvel, viszont a cégnév vezérszavának szerepében állhat. A köznyelv ezen túlmenően márkanévként emlegeti a [[földrajzi árujelző]]ket is. (pl. tokaji bor).
45 ⟶ 42 sor:
# a terméket előállító vagy a szolgáltatást nyújtó cég neve.
 
Ez az utalás nem jelent azonosságot. Ha a márkanév azonosul a fogyasztó tudatában a termék nevével (pl. walkman), többé már nem kötődik konkrét termelőhöz/kereskedőhöz stb., ezért a fogyasztó nem törődik azzal, ki a tényleges gyártó -– döntésében nem az ilyen márkanév imázsának, hanem más tényeknek (pl. ár, egyéb előnyök) játszanak döntő szerepet.
 
Ugyancsak előfordulhat, hogy a fogyasztók tévesen cégnévként fogják fel a márkanevet. (pl. "Mercedes„Mercedes cég"cég” Daimler AG helyett vagy "Subaru„Subaru cég"cég” Fuji Heavy Industries helyett.)
 
== A márkanevek helyesírása ==
76 ⟶ 73 sor:
== A márkák kialakulása ==
 
Évezredes múltra tekinthet vissza az a szokás, hogy a termelők az árujuk azonosítása érdekében azokat jelekkel látják el. A magyar nyelvben is elterjedt "brand"„brand” szó például arra utal, hogy szarvasmarháikat a tenyésztők billogozták, vagyis a jelet az állat szőrébe beégették. Több évszázadra tekinthet vissza a [[mesterjegy]]ek, a [[porcelánjegy]]ek és más azonosítók alkalmazása.
 
== A márkázás funkciói ==
85 ⟶ 82 sor:
 
== Márkák a közösségi oldalakon ==
Az új évezred egyik nagy kihívása és lehetősége is a brandeknek, hogy miként tudják használni a közösségi hálózatokat ([[Facebook]], [[Iwiw]], [[Linkedin]], stb.). Ezeken a platformokon be lehet vonni a fogyasztókat közvetlenül a márkaépítésbe. Hosszú távú közvetlen kapcsolatot lehet kiépíteni, ezzel a márkahűséget lehet erősíteni.
A legnépszerűbb brandek a Facebookon, a számok a márkák oldalát lájkoló felhasználók számát jelentik,<ref>[http://www.socialbakers.com/facebook-pages/brands/ Facebook statistics - Brands] {{Wayback|url=http://www.socialbakers.com/facebook-pages/brands/ |date=20120506124850 }}, socialbakers.com {{en}}</ref> a listák 2012 május eleji állapotot tükröznek:
#Coca-Cola 41.653.940
154 ⟶ 151 sor:
{{fő|MagyarBrands}}
 
"A„A Superbrands Magyarország Szakértői Bizottsága és vezetői mind nagyobb szükségét látták, hogy a hazai termékekre kiemelt figyelmet fordítsanak, ezért 2010-ben életre hívták a MagyarBrands programot.
 
A MagyarBrands szakmai elnevezés, a legkiválóbb hazai márkák minősítését és bemutatását célul kitűző program. Tapasztalataink alapján, a magyar fogyasztók számára mindinkább fontos, hogy az általuk megvásárolt árukkal hozzájáruljanak a hazai vállalatok, és ezzel Magyarország gazdaságának fejlődéséhez is.
 
A MagyarBrands célja olyan magyar vonatkozású márkák díjazása, amelyek a magyar vállalkozások méltó képviselői lehetnek hazánkon kívül is. A MagyarBrands márkákhoz kapcsolt értékek olyan kézzelfogható előnyt jelentenek a magyar és nemzetközi piacon, amelyek révén a termékek megbízhatósága és elismertsége növekszik a vásárlók szemében."”<ref>[http://magyarbrands.hu/ MagyarBrands program], magyarbrands.hu</ref>
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Márka_(marketing)”