„Fodor Sándor (író)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pegybot (vitalap | szerkesztései)
a →‎top: műfordító→ műfordító AWB
Nincs szerkesztési összefoglaló
28. sor:
[[Nagyszentmiklós]]on tanárként dolgozott. [[1951]]-ben kötötte össze életét [[Nagy Éva (festő)|Nagy Éva]] [[festőművészet|festő]]művésszel, az [[1950-es évek]]ben született két leányuk Éva Veronika és Eszter. 1951 és [[1956]] között a [[Irodalmi Könyvkiadó (Kolozsvár)|kolozsvári Irodalmi Könyvkiadó]], 1956-tól [[1988]]-ig a [[Napsugár (folyóirat)|Napsugár]] [[erdély]]i gyermeklap szerkesztője volt. [[1990]] és [[1991]] között [[nyugdíj]]azásáig a [[Keresztény Szó]]nál szerkesztő. Nyugdíjas éveiben is aktívan írt. Több hazai és nemzetközi elismerésben részesült.
 
Irodalmi pályafutását novellistaként kezdte. Első megjelent kötete [[1954]]-ben látott napvilágot [[Bukarest]]ben, „Fehérfenyő” címmel, amely elbeszéléseket, karcolatokat tartalmaz. Ezt követően sorra jelentek meg elbeszéléskötetei, de kisregényeket is írt. Írásaival belopta magát a hazai közönség, főleg a [[székelyföld]]i [[Csíkszék (történelmi)|csíki]] emberek szívébe. Műveit a [[székelyek|székely]] [[humor]], a [[dráma]]i életképek, helyzetek és az abszurd vonások jellemzik. Igazi áttörést a Csipike meseregény-sorozatával aratta, amelyet több nyelvre is lefordítottak. Első része „Csipike, a gonosz törpe” címen jelent meg, [[1966]]-ban. A meseregény elsősorban a gyerekekhez szól, azonban derűje és mély filozófiai mondanivalója révén a felnőtt olvasóközönséghez is.
 
Az 1997-ben Csíkszeredában kiadott „Levelek hazulról – haza” c. írásgyűjtemény a [[Hargita Népe]] c. napilapban megjelent cikkeit közli. A mai ember problémáira próbál orvosságot találni. Itt említi meg, hogy neki a haza két pólusra tevődik: az egyik szülőföldje [[Csíksomlyó]] és [[Csíkszereda]], a másik [[Kolozsvár]]. Ez utóbbiban hunyt is el, életének 85. esztendejében.