„Fojtás (termodinamika)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Porribot (vitalap | szerkesztései)
25. sor:
*<math>\alpha \, </math> - a gáz [[hőtágulási együttható]]ja
 
Az együtthatót általában [[Celsius-skála|°C]]/bar mértékegységben adják meg, [[SI -mértékegységrendszer|SI]] egysége [[Kelvin|K]]/[[Pascal (mértékegység)|Pa]]. Az együttható értéke a gáz anyagminőségétől, és az expanzió előtti nyomásától és hőmérsékletétől függ. Az ideális gázok együtthatója mindenütt zéró.
 
Minden valóságos gáznak van egy ''inverziós pontja'' , melynél a <math>\mu_{JT}</math> előjelt vált. Ezt a hőmérsékletet a ''Joule-Thomson inverziós hőmérsékletnek'' nevezik, mely a gáz expanzió előtti nyomásától függ. Az expanzió folyamán a nyomás állandóan csökken, így a <math>\partial P</math> előjele mindig negatív. Ennek figyelembevételével az alábbi táblázat mutatja, hogy a fojtás hűti vagy melegíti-e a gázt:
37. sor:
|}
 
A [[hidrogén]] és a [[hélium]] Joule–Thomson inverziós hőmérséklete egy bar nyomáson (a normál légköri nyomáson) igen alacsony (például a hélium esetében 51 K, azaz −222 &nbsp;°C). Így a hidrogén és a hélium felmelegszik, ha légköri nyomásról expandál szobahőmérsékleten. Másrészt a [[nitrogén]] és az [[oxigén]] inverziós hőmérséklete 621 K (348 &nbsp;°C), illetve 764 K (491 &nbsp;°C), ezek a fojtás folyamán lehűlnek.
 
== Források ==