„Jogképesség” változatai közötti eltérés

(3) A jogképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis."</ref>

A 2:1. § (1) bekezdése (illetve a régi Ptk. 8. § (1) bekezdése) imperatív norma a [[nemzetközi magánjog]] szempontjából, azaz ezt a rendelkezést az 1979. évi 13. tvr. rendelkezéseitől függetlenül is alkalmazni kell, azaz függetlenül attól, hogy a természetes személy jogképességére a személyes joga szerint mi lenne az irányadó.<ref>''Nemzetközi magánjog'' 42. o.</ref><ref>A hatályos alkotmány XV. cikk (1) bekezdés második mondata is rögzíti, hogy minden ember jogképes.</ref>

 

A [[természetes személy]] jogképessége ezek szerint egy elvont képesség, ami alapján elvileg bárkinek bármilyen joga és kötelessége lehet. A jogképesség az emberrel vele születik, el nem idegeníthető, nincs fejlettségi fokhoz, értelmi képességhez kötve. A törvény a jogképességet az adott emberrel szemben is megvédi, tehát senki sem nyilatkozhat úgy, hogy jogképességéről részben vagy egészben lemond.

=== Jogi személy jogképessége ===

A [[jogi személy]] jogképessége - főszabály szerint - megegyezik a természetes személy jogképességével, azzal a megszorítással, hogy azon jogokra és kötelezettségekre nem terjed ki, amelyek a jellegüknél fogva csak az [[ember]]hez fűződhetnek.

 

=== A jogképesség kezdete ===