„I. Napóleon francia császár” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A bevezető és az Infobox szerkesztése |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
60. sor:
}}
'''Bonaparte Napóleon''' ({{franciául|Napoléon Bonaparte}}, {{olaszul|Napoleone di Buonaparte}}, [[korzikai nyelv|korzikaiul]] ''Napulione Buonaparte''; [[Ajaccio]], [[Korzika]], [[Francia Királyság]], 1769. augusztus 15. – [[Szent Ilona (terület)|Szent Ilona-sziget]], [[Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága|Nagy-Britannia]], 1821. május 5.), [[Franciák|francia]] tábornok, hadvezér, politikus, az [[Első Köztársaság (Franciaország)|Első Francia Köztársaság]] konzulja 1799 és 1804 között, majd a [[Első Francia
A [[VII. Piusz pápa|VII. Piusz pápával]] kötött [[konkordátum]]a, valamint [[Franciaország közigazgatási beosztása|közigazgatási]], [[Franciaország hadereje|katonai]], oktatási és jogi reformjai döntő hatást gyakoroltak a francia társadalom fejlődésére. Seregei alig több mint egy évtized alatt majdnem minden [[Napóleoni háborúk|európai ország ellen harcoltak]], gyakran egyidejűleg, és országa uralma alá vonták a kontinentális [[Európa]] nagy részét, hódítás vagy szövetség által. Sikereinek sorát a katasztrofális [[Oroszországi hadjárat (1812)|1812-es oroszországi invázió]] törte meg. Az ezt követő [[Lipcsei csata|lipcsei vereség]] után, 1814-ben a szövetséges hadseregek betörtek a Francia Császárság területére, lemondásra kényszerítve őt. [[Elba (sziget)|Elba szigetére]] száműzték, de a következő évben visszatért, és [[száz nap]]ra újra magához ragadta a hatalmat. 1815. június 18-án a [[Waterlooi csata|waterlooi csatában]] végső vereséget szenvedett.Annak érdekében, hogy többé ne térhessen vissza, a győztes hatalmak az [[Atlanti-óceán]] déli részén fekvő [[Szent Ilona (terület)|Szent Ilona szigetére]] száműzték, ahol 1821-ben bekövetkezett haláláig [[Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága|britek]] felügyelete alatt élt.
|