„Elzász” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Kaysersbergi oltár.jpg|jobbra|250px|bélyegkép|KaysersbergiA kaysersbergi templom oltára]]

[[Fájl:Eu parlament.jpg|jobbra|250px|bélyegkép|[[Strasbourg]]-i Európa Tanács épülete]]

[[1870]]-ben, a [[porosz–francia háború]]t igencsak megsínylették az ott élők: [[III. Napóleon francia császár|III. Napóleon]] támadó hadművelete összeomlott, a [[Porosz Királyság|Poroszország]] és az [[Északnémet Szövetség]] csapatai letarolták a vidéket, és legyőzték Franciaország haderejét. [[1871]]-ben [[Elzász-Lotaringia]] néven létrehoztak egy új közigazgatási egységet, ''„birodalmi tartomány” (Reichsland)'' státussal, amely – ellentétben a [[Német Birodalom]] más tartományaival – közvetlenül a német császár fennhatósága alá tartozott. Másfél milliónyi lakosából csupán 150 ezren választották régi, francia állampolgárságuk megtartását, ezzel az önkéntes száműzetést. Ezek jó része [[Algéria|Algériában]], a francia [[Gyarmat (terület)|gyarmatokon]] telepedett le. Az elzásziak [[1918]]-ban még egy saját köztársaságot is kikiáltottak, de földjük továbbra is nagyhatalmak csatározásainak színterévé vált. A [[versailles-i békeszerződés]] rendelkezése értelmében – [[Thomas Woodrow Wilson|Woodrow Wilson]] [[Az Amerikai Egyesült Államok elnökeinek listája|amerikai elnök]] tiltakozása ellenére – a győztes [[Franciaország]] ismét megkapta a területet. [[1940]]-ben a [[nemzetiszocializmus|nemzetiszocialista]] [[Harmadik Birodalom]] katonái vették át a hatalmat. Rá négy évre visszakerült előző gazdájához.

A terület lakossága [[2007]]-ben 1 829 000 {{szám|1829000|fő}} volt. A népesség [[2030]]-ra 13% helyett már 20%-kal fog növekedni. A népsűrűség 221 fő/négyzetkilométer, ezzel a szárazföldi Franciaország harmadik legsűrűbben lakott területe. Jelentős német kisebbség él a határain belül, azonban pontos számukat lehetetlen meghatározni, mivel a francia nemzetfelfogás szerint Franciaországban nem léteznek más nemzetiségek, csak a francia. Az idősebb nemzedék szinte csak németül beszél és jellemzően a falvakban is egyeduralkodó a német, vagyis annak itt beszélt változata, az elzászi német.

A régió legnagyobb része [[római katolikus egyház|római katolikus]], köszönhetően a német befolyásnak, de jelentős [[protestantizmus|protestáns]] kisebbség is él a területen. A reformáció idején Straßburg birodalmi szabad város és több más elzászi város már korán a [[reformáció]] fellegvára lett, a lakosság többsége mégis katolikus maradt. Ezenfelül megemlítendő a [[zsidó vallás]] is. A terület továbbra is ragaszkodik ahhoz az 1801-ben, [[I. Napóleon francia császár|I.Napoléon NapóleonBonaparte császárElső Konzul]]<!--császár általcsak hozott1804-től--> rendelethez[[1801]]-es rendeletéhez, miszerintmely szerint ezek a felekezetek anyagi támogatást kapnak. Igen sok vallási tárgyú építészeti alkotás tanúsítja a felekezetek történelmét: leghíresebb közülük [[Hunawihr]], [[Strasbourg]], [[Domfessel]], [[Colmar]] és [[Mulhouse]] katedrálisai. Jelenleg 50 „szimultán” templom létezik: ezek olyan helyek, amelyben – függetlenül az eredeti felekezettől – katolikus, református és evangélikus istentiszteleteket is tartanak.