„Belgrádi egyezmény (1918)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
44. sor:
== Az egyezmény következményei ==
Károlyi Mihály abból a célból, hogy Magyarország különválását Ausztriától tüntetően kidomborítsa, a hatalom átvétele után magyar részről külön fegyverszünet megkötését kívánta, noha Felső-Olaszországban már a monarchia összes csapatára nézve aláírták a fegyverszünetet
A ''belgrádi egyezmény'' következményeképp a már Magyarországon tartózkodó szerb csapatok legitimitást nyertek, és lehetővé tették a román hadsereg számára is a jogszerűnek tűnő behatolást. Románia már [[december 13.|december 13]]-án deklarálta [[Erdély]]nek a [[Regát]]tal való egyesülését, amikor a béketárgyalásokra még össze sem ültek, nemhogy döntést hoztak volna. Ez a folyamat azzal járt, hogy a ténylegesen összeülő béketárgyalásokon a csehek, szerbek és románok már a ténylegesen fennálló ''status quo''-ra hivatkozhattak. Az eltelt idő alatt a lakosság terrorban élt minden megszállt területen, külföldön pedig a megszálló országok terjeszthették azt a propagandát, miszerint ősi területeiket foglalták vissza a magyaroktól, a lakosság pedig támogatja őket.
| |||