„Földes Imre (grafikus)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
{{más|Földes Imre (színműíró)}}
{{Személy infobox}}
'''Földes Imre''' (eredetileg: Feld Imre, ismert Földes Feld Imre néven is; [[Budapest]], [[1881]]. [[május 531.]]<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-99G9-F7XH?i=331&cat=292437 A pesti neológ izr. hitközség születési anyakönyve, 821/1881. folyószám.]</ref><ref name=muvlex">{{CitLib|szerző=[[Éber László]] (szerk.) |cím=Művészeti Lexikon |alcím= |hely=Budapest |kiadó=Győző Andor |év=1935 |oldal=336 }}</ref> – [[Budapest]], [[1948]]) magyar grafikus, plakátművész, illusztrátor.
 
==Élete==
[[File:A Doktor Úr, 1916 - Imre Földes.jpg|thumb|balra|200|Royal Apollo filmplakát 1916-ból]]
Feld Adolf pécsváradi születésű kereskedő és a galaci születésű Rosenzweig Zsófia fiaként jött a világra. A budapesti Mintarajziskolában (ma: [[Magyar Képzőművészeti Egyetem]]) [[Hegedűs László (festő)|Hegedűs László]] és [[Zemplényi Tivadar]] osztályán tanult, azután Bécsben, [[München]]ben, [[Berlin]]ben és Berlinben[[Párizs]]ban képezte magát.<ref name=muvlex" /><ref>[http://www.elib.hu/04000/04093/html/0293.html Magyar Zsidó Lexikon (1929, szerk. Újvári Péter)]</ref> Kezdetben dekoratív képeket, bélyegeket és plakátokat készített, reklámplakátjaival két ízben is (1908, 1910) második díjat nyert pályázatokon. Az [[Országos Magyar Képzőművészeti Társulat]] tagja lett, a szervezet kiállításain 1905-től az [[első világháborúigvilágháború]]ig évente részt vett.<ref name="lex">{{CitLib|szerző=Szendrei János |szerző2=Szentiványi Gyula |cím=Magyar képzőművészek lexikona |kötet=1 |hely=Budapest |kiadó= |év=1915 |oldal=523-524 }}</ref> Reklámpalkátjai már az első világháború előtt ismertek voltak, Budapest utcáinak hirdetőoszlopain, vasúti várótermekben, fürdőkben voltak láthatók.<ref>{{CitPer|szerző= |cím=A Pesti Napló képtára |alcím= |periodika=[[Pesti Napló]] |év=1913 |hónap=12 |nap=25 |oldal=68 |évfolyam=64 |szám=304 }}</ref> 1918. december 3-án Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött a nála tíz évvel fiatalabb Kapotsffy Irén magántanítónővel.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-682Q-72N?i=238 A házasságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 1595/1918. folyószáma alatt.]</ref> 1918-tól önálló grafikai intézete volt Budapesten, 1919-ben a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] részére is készített plakátokat,<ref>{{CitPer|szerző=Ihász István |cím=„A műhely levegője tiszta legyen!” |alcím=1919 elfeledett plakátjai|periodika=[[Élet és Tudomány]] |év=1987 |hónap=03 |nap=20 |oldal=382 |évfolyam=42 |szám=12 }}</ref> nem kizárt, hogy a retorzióktól félve döntött úgy 1921-ben, hogy [[Temesvár]]ra költözik. A Művészeti Lexikon szerint a temesvári Helikon művészeti vezetője lett ekkor, ám az erdélyi [[helikoni közösség]] azonban csak 1926-ban alakult, így valószínűleg néhány évig mással foglalkozhatott, mielőtt a közösségnek kezdett dolgozni.<ref name=muvlex" /> 1923-ban zsánerképeiből kiállítást rendeztek Temesváron.<ref>{{CitPer|szerző=Tövisi Géza |cím=Képkiállítások |alcím= |periodika=[[Pásztortűz]] |év=1923 |hónap=11 |nap=10 |oldal= |évfolyam=9 |szám=37 }}</ref> Bár Erdélyben élt, továbbra is tervezett Budapesten megjelenő plakátokat. Átköltözött [[Nagyvárad]]ra, ahol 1927-ben Zsigmond Béla (?–1945) festőművésszel közösen festészeti iskolát nyitottak. 1929-ben - [[Románia|Romániát]] képviselve - részt vett a [[münchen]]i ''Das internationale Plakat'' című kiállításon.<ref>{{CitWeb |url=http://www.muenchen.de/Rathaus/dir/stadtarchiv/chronik/1929/81269/1929.html |nyelvkód=de |cím= 1929 - Bemerkenswertes, Kurioses
und Alltägliches aus der Münchner Stadtchronik |év=2008 |archívdátum=2008-10-10 |oldal= |elér=2020-9-10 |weblap=München várostörténete |archívurl=https://web.archive.org/web/20090626022742/http://www.muenchen.de/Rathaus/dir/stadtarchiv/chronik/1929/81269/1929.html }}</ref> 1931-ben Iványi Jenő és [[Mottl Román Pál]] társaként egy újabb festészeti szabadiskolát nyitottak. A nagyváradi újságíróklubban miniatűrjeiből egyéni kiállítása nyílt 1936-ban.<ref>{{CitLib|szerző=Maria Zintz |cím=Artiști plastici la Oradea 1850–1950 |nyelvkód=ro |hely=Nagyvárad |kiadó=Muzeul Ţării Crișurilor |év=2009 |oldal=306-314 |isbn=9789737621153 }}</ref> Időközben 1935-ben Bukarestbe költözött,<ref name=muvlex" /> de a világháború kitörését követően hazatért Magyarországra. Minden bizonnyal zsidó származása is közrejátszhatott abban, hogy már nem foglalkoztatták, nincsenek is információink utolsó éveiről. 1948-ban hunyt el ismeretlen időpontban és körülmények között.