Wikipédia

„Húsvéti ünnepkör” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
KMBot (vitalap | szerkesztései)
botok
71 397 szerkesztés
a forrás szakasz címének javítása (WP:BÜ) és egyéb apró javítások AWB
Bővítések, javítások
1. sor:
[[Fájl:The resurrection day.jpg|bélyegkép|240px|jobbra|Krisztus feltámadása (modern kori művészi ábrázolás)]]
 
A '''húsvéti ünnepkör''' a keresztény egyházakban a [[húsvét]] ünnepeineknapját megelőző (előkészítő) és követő időszakok összessége [[Hamvazószerda|hamvazószerdától]] [[pünkösd]]vasárnapig. Az ünnepkör középpontja húsvétvasárnap, [[Jézus]] [[feltámadás]]ának főünnepe, a legnagyobb keresztény ünnep.
 
== A húsvétot előkészítő bűnbánati idő ==
 
A [[nagyböjt]] a húsvét előtti negyven napos előkészületi, [[bűnbánat]]i időszak. A nagyböjti időszakra eső hat [[vasárnap]]ot az egyház nem tekinti böjti napnak, mivel minden vasárnap Jézus feltámadásárafeltámadásának emlékeztetemlékezete, így a 40 napos böjtöt a vasárnapok nélkül kell számítani. A nagyböjt hamvazószerdától (húsvétvasárnap előtti 46. nap) a [[nagyhét]]igVirágvasárnap tart,előtti melyszombatig [[virágvasárnap]]paltart. kezdődikA ésNagyhét amaga szentígy hárommár nappalnem zárulrésze ([[nagycsütörtök]],a [[nagypéntek]]nagyböjtnek, [[Nagyszombathanem (kereszténység)|nagyszombat]])attól különböző időszaknak számít.
 
==A nagyhét==
 
A Húsvétot megelőző hét a [[nagyhét]] (latinul ''Hebdomada sancta''), mely [[virágvasárnap]]pal kezdődik és a szent három nappal zárul. E napok neve a keresztény liturgiában a "nagy" előtaggal bővül. Ezeknek a napoknak szentmiséjében Jézus földi élete utolsó napjainak eseményeit olvassák fel az evangéliumból, amennyire lehetséges, kronológiai rendben. Az első három napnak – Nagyhétfő, Nagykedd, Nagyszerda – nincs külön liturgikus jelentősége, de már ezeken a napokon is meghatározó az egész nagyhetet jellemző spiritualitás, azaz a Jézussal történt események szoros követése.
 
[[Nagycsütörtök]], [[nagypéntek]], [[Nagyszombat (kereszténység)|nagyszombat]] alkotják a nagyhét második részét, melynek külön összefoglaló neve a ''(Húsvéti) Szent három nap'', latinul ''Triduum paschale'' vagy ''Triduum sacrum''. Ezeknek a napoknak egyedi liturgiája van, mely az év összes többi liturgikus napjától különbözik, és sok ősi formát őrzött meg a keresztény liturgia első korszakaiból. Nagycsütörtök az utolsó vacsorának és a papság alapításának ünnepe, valamint Jézus elfogatásának, szenvedése kezdetének emlékezete. Nagypéntek Krisztus kereszthalálának napja. Nagyszombat pedig az év egyetlen olyan napja, amikor nem lehet szentmisét bemutatni: az egyház mintegy Krisztus sírjánál virraszt. (A Nagyszombat esti szertartások liturgikus szempontból már a húsvét vasárnap előesti ünnepléséhez tartoznak.)
 
== A húsvéti idő ötven napja ==
 
A [[húsvét]] ünnepétől számított ötven nap a húsvéti időszak, amely húsvétvasárnappal kezdődik és a 7. vasárnapig, pünkösdvasárnapig[[pünkösd]]vasárnapig, a [[Szentlélek]] kiáradásának ünnepéig tart. Az időszak 2. napja, a [[húsvéthétfő]] ma elsősorban népszokásairól híres,nevezetes. egyháziEgyházi jelentőségeszempontból nincshúsvét nyolcadának első napja. AzValaha húsvét egész nyolcada ünnepi időszak fontosvolt ünnepe("Fényes ahét" 40. nap,vagy [[Mennybemenetel|áldozócsütörtökFehérhét]] elnevezése máig megmaradt), amikorazonban amunkaszüneti kereszténységjellege Jézusmára Krisztusmegszűnt, mennybemenetelétilletve ünnepliMagyarországon egyetlen napra korlátozódott. [[Pünkösdhétfő]]Liturgikus márszempontból azonban a húsvétifényes ünnepkörönhét kívülminden vannapja (hétfőtől szombatig) főünnepnek számít, azés úgynevezettneve a "nagy" előtaggal bővül (nagyhétfő, nagykedd, évközinagyszerda időbenstb.)
 
A Húsvét utáni első vasárnapnak, liturgikus nevén húsvét 2. vasárnapjának régi neve [[Fehérvasárnap]], mivel a korai egyházban a húsvét vigíliáján megkeresztelt felnőttek eddig a napig viselték a keresztségben elnyert lelki tisztaságot jelképező fehér ruhát. Szent [[II. János Pál pápa]]ezt a napot [[Szent Fausztina|Fausztina nővér]] látomásai alapján [[2000]]-ben az [[Isteni irgalmasság]] vasárnapjává nyilvánította.
 
Az időszak fontos ünnepe a 40. nap, [[Mennybemenetel|áldozócsütörtök]], amikor a kereszténység Jézus Krisztus mennybemenetelét ünnepli. Pünkösd vasárnapja, az időszak 49. napja (7×7 nap, héber nevén [[sávuót]], azaz a ''Hetek ünnepe'') a kereszténység számára a [[Szentlélek]] kiáradásának és az [[egyház]] születésének ünnepe. [[Pünkösdhétfő]] már a húsvéti ünnepkörön kívül van, a katolikus liturgia szerint az [[évközi idő]]ben. A protestáns egyházak közül azok, amelyek Pünkösdnek, mint az egyház születésnapjának kiemelt jelentőséget tulajdonítanak, egyházilag is ünnepként ülik meg. A katolikus liturgiában a [[Második vatikáni zsinat|II. Vatikáni zsinat]] utáni liturgikus reformtól kezdve nem számít ünnepnek, hanem az évközi időhöz tartozik, de [[Ferenc pápa]] 2018-as döntésével a ''Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja'' ünnepévé nyilvánította, amivel illeszkedik a latin rítusú liturgiának ahhoz a gyakorlatához, amely a Krisztus különböző misztériumainak ünneplését követő napok valamelyikén megemlékezik annak a hittitoknak Szűz Máriára vonatkozó vetületéről is (például a Szent kereszt felmagasztalását követő napon, szeptember 15-én a [[Fájdalmas Szűzanya|Fájdalmas Szűzanyáról]], [[Karácsony]] nyolcadának zárónapján, [[január 1.|január 1]]-jén Mária Istenanyaságáról stb. Pünkösdhétfő Magyarországon 1993 óta államilag újra munkaszüneti nap.
 
== Mozgó egyházi ünnepek az évközi időben, pünkösdhétfő után ==
Ezek az ünnepek már nem tartoznak a húsvéti ünnepkörhöz, az évközi idő részei, azonban dátumuk pünkösdéhez igazodik függ, ezért praktikusan mégis függenek a húsvét időpontjától.
 
* [[Szentháromság ünnepe]] (pünkösd utáni vasárnap)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Húsvéti_ünnepkör”