„Napsugár (folyóirat)” változatai közötti eltérés

A folyóirat felett kezdetben az Ifjúmunkás Szövetség, illetve a KISZ gyakorolt védnökséget, 1967-től pedig a Pionírszervezet Országos Tanácsa kiadványaként jelent meg. A védnökség és felügyelet állandó cenzúrát jelentett, minden egyes szám nyomda előtti kötelező bemutatását. A belpolitikai helyzet függvényében ez az ellenőrzés szigorodott vagy enyhült. Különösen nehéz volt az 1958-1965 közötti időszak, mely egybeesett az erdélyi magyar értelmiségre nehezedő súlyos megtorlással, számos képviselője bebörtönzésével, a maradék intézmények megszüntetésével. Enyhültebb légkörben szerkeszthették a lapot 1966-1971 között, majd ismét szigorodtak az idők az ún. román "kulturális forradalom" és a [[Nicolae Ceaușescu|Ceaușescu-diktatúra]] folyamatos megszorító intézkedései idején. 1974-ben nagyarányú oldalszám-csökkenéstoldalszámcsökkenést rendeltek el, és megszüntették a negyedévenként megjelent Műsormellékletet is.

Mindezek ellenére a folyóirat munkatársai, szépírói és költői megtalálták a lehetőségét annak, hogy a sorok mögötti gondolatokkal, mintegy "madárnyelven"„madárnyelven” írva szóljanak olvasóikhoz. Nagyon sokszor ez a fórum volt az egyetlen, ahol, ha áttételesen is, de ki tudtak mondani a diktatúrára veszélyes igazságokat, s el tudták kerülni az irodalmi lapokra is rákényszerített hangzatosságokat, üres szólamokat. A romániai magyar gyermek- és ifjúsági irodalom jelentős művei először a Napsugárban jelentek meg folytatásokban és állandóan bővített változatokban. Így kelt életre [[Veress Zoltán (író)|Veress Zoltán]] verses meséje, a ''Tóbiás és Kelemen,'' illetve az ''Irgum-burgum Benedek,'' [[Bajor Andor]]tól az ''Egy bátor egér viszontagságai'' és [[Fodor Sándor (író)|Fodor Sándor]] ''Csipikéje.''