„Szerkesztő:Pharmattila/próbalap” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
21. sor:
 
Az alkaloidok definíciójának egyik kritériuma, hogy a molekula erős famakológiai hatással rendelkezzen.
Félreértésre adhat okot, hogy az ismeretterjesztő írásokban vagy a szakirodalomban gyakran farmakológiai hatás helyett fiziológiás hatás vagyesetleg toxikus hatás kerül említésre, ami magyarázatra szorul.
 
Azok, a szervezetben előforduló endogén anyagok, amelyek a szervezet fiziológiás állapotát a normális élettani határok között befolyásolni képesek (hormonok, modulátorok, biogén aminok, szöveti hormonok, stb.), azok fiziológiás hatást gyakorolnak a szervezetre. Azok a molekulák, amelyek nem a szervezetből származó endogén anyagok hanem úgynevezett testidegen xenobiotikumok és képesek a szervezet normális fiziológiai állapotát megzavarni, azok farmakológiai hatás gyakorolnak a szervezetre vagy mérgezés esetén toxikus hatás váltanak ki. Mivel az alkaloidok testidegen xenobiotikumok, ezért helyes megfogalmazásban farmakológiai vagy toxikus hatást gyakorolnak a szervezetre. Habár ezek az anyagok a normális élettani működés megzavarására képesek, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyértelműen veszélyes és haszontalan molekulák lennének a tudomány kezében.
 
Ezek a hatások sok esetben terápiás célra is felhasználhatók, ezért az alkaloid tartalmú növények a gyógyszeripar fontos alapanyagát képezik. Ahhoz, hogy egy alkaloid gyógyszerként alkalmazható legyen, három tulajdonsággal kell rendelkeznie.
 
:* Az egyik legfontosabb követelmény a megfelelő terápiás hatásszéleség. Ez azt jelenti, hogy a terápiás hatást kiváltó dózisban lehetőleg ne jelentkezzenek toxikus tünetek. A terápiás dózist emelve minnél később jelentkeznek a nem kívánt hatások, annál biztonságosabb a gyógyszer. A morfin például a jól használható fájdalomcsillapító hatás mellett nagyobb dózisban a légzöközpontot is bénítja. Ha ez a másodlagos hatás a fájdalomcsillapításra használt dózis sávjában jelentkezne, akkor a morfint nem lehetne használni klinikai célra. Az olyan molekulák amelyeknek a terápiás dózisa hamar "átcsap" toxikusra, túl nagy kockázatot jelent az orvosi alkalmazásban. Sajnos az ilyen alkaloidokból van több.