„Bátori-barlang” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
56. sor:
Az 1919. évi [[Barlangkutatás (folyóirat)|''Barlangkutatás''ban]] publikált [[Kadić Ottokár]] jelentésben az van írva, hogy a [[Pál-völgyi-barlangrendszer|Pál-völgyi-barlang]] kutatásának befejezése után 1919-ben a többi pál-völgyi és Budapest vidéki barlang, például a ''Báthory-barlang'' tanulmányozására és felmérésére került sor. A barlangban a kutatás be van fejezve. A barlang közismert üreg, amely a Nagy-Hárs-hegy csúcsa alatt lévő sétaút mellett DK-re nyílik. A barlang közepesen nagy öblös előcsarnokból, néhány kisebb üregből és bonyolult, többször elágazó folyosókból áll, melyek hárshegyi homokkővel határos dachsteini mészkőben keletkeztek. Agyaggal van kitöltve az előcsarnok és ezért jó lenne próbaásatást végezni benne.
Az 1919. évi ''Barlangkutatás''ban lévő Scholtz Pál Kornél beszámoló alapján Kadić Ottokárt [[Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920)|Lóczy Lajos]] bízta meg, hogy a Budai-hegység barlangjait felmérje és ebben a munkában a ''Pannónia Turista-Egyesület Barlangkutató Szakosztálya'' támogatta Kadić Ottokárt. A távolabbi barlangok közül a ''Báthory-barlang'' is fel lett mérve. 1920-ban a szakosztály elkezdte gondozni a Budapest közelében lévő barlangokat. A ''Báthory-barlang''hoz vezető utakat színes jelzésekkel és útbaigazító táblákkal látta el. 1923-ban a barlangban barlangállattani kutatásokat végzett [[Bokor Elemér]] és kimutatta a barlangból az első hazai barlangi ''Apterygogenea'' fajt, a ''Heteromurus nitidus v. margaritaceus Wanek''-et. Az 1926–1927. évi ''Barlangkutatás''ban található [[Tasnádi Kubacska András]] közlemény szerint 1923–1924-ben [[közönséges denevér]] és [[kis patkósdenevér]] kerültek elő a barlangból a Tasnádi Kubacska András és Véghelyi Lajos által végzett chiropterológiai vizsgálatkor.
Az 1929-es ''Geológiai kirándulások Budapest környékén'' című műben az lett kiadva, hogy a Nagy-Hárs-hegy K-i oldalán, dachsteini mészkő és hárshegyi homokkő határához közel, padokkal ellátott terasz ÉNy-i oldalában található a ''Báthory-barlang''. A barlang dachsteini mészkősziklák közötti bejárata vasráccsal van bekerítve. Kőlépcsőkön lehet bemenni a vízszintesre kiegyengetett talpú bejárati terembe, melynek hátsó részéből szűk folyosó vezet tovább. A barlangban remetéskedett ''Báthory László'' 1437 és 1456 között, mialatt magyar nyelvre fordította a Bibliát és megírta a szentek életét. Később a barlangot, mint veszélyes helyet betömték és csak 1870-ben fedezte fel újra [[Szabó József (geológus)|Szabó József]]. A barlang a János-hegy és Nagy-Hárs-hegy közötti nyergen található Szépjuhászné vendéglő mellett lévő pálos rendi kolostorral régen összefüggött.
| |||