„Bátori-barlang” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
85. sor:
Az 1964-es ''Geológiai kirándulások Budapest környékén'' című munkában az van írva, hogy az ásványvizek oldó hatása érvényesül a Bátori-barlangban. A terület legszebb limonitjai most kerültek elő a barlangból. A környék legnagyobb és legszebb földtani ürege a ''Báthori barlang'', amely ''Báthori László'' pálos rendi szerzetesről lett elnevezve, aki itt remetéskedett 1437 és 1456 között. A Nagy-Hárs-hegy K-i csúcsához közeli oldalon van a barlangbejárat. Ez a hévforrásbarlangok egyik legszebb iskolapéldája. Meredeken mélyedt be a hegy belseje felé KDK–NyÉNy irányban. A hévforrásokra jellemző üstszerű képződmények és gömbfülkék vannak benne. A hasadékokat kitöltő 0,5 m-t is elérő limonittelérek és az őket kísérő hófehér gipszkristályok jelzik a hévforrások egykori járatait.
1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá a 4700-as (Budapest és Budai-hegység) barlangkataszteri területen lévő, [[Budapest II. kerülete|II. kerületi]] barlang. A [[Bertalan Károly]] és [[Schőnviszky László]] által összeállított, 1976-ban megjelent [[Bibliographia spelaeologica hungarica|''Magyar barlangtani bibliográfia'' barlangnévmutatójában]] meg van említve a Budai-hegységben lévő barlang ''Báthory-barlang'' néven ''Hárshegyi-barlang'' névváltozattal és a barlangot említő 24 irodalmi mű megjelölésével.▼
[[Fájl:Bátori-barlang oltár. Horusitzky Henrik 1938.jpg|bélyegkép|262px|balra|<center>Oltár a barlangban]]
▲1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá a 4700-as (Budapest és Budai-hegység) barlangkataszteri területen lévő, [[Budapest II. kerülete|II. kerületi]] barlang. A [[Bertalan Károly]] és [[Schőnviszky László]] által összeállított, 1976-ban megjelent [[Bibliographia spelaeologica hungarica|''Magyar barlangtani bibliográfia'' barlangnévmutatójában]] meg van említve a Budai-hegységben lévő barlang ''Báthory-barlang'' néven ''Hárshegyi-barlang'' névváltozattal és a barlangot említő 24 irodalmi mű megjelölésével.
Az 1976-ban befejezett és [[Bertalan Károly]] által írt ''Magyarország barlangleltára'' című kéziratban az olvasható, hogy a Budai-hegyekben, Budapest II. kerületében lévő ''Bátori-barlang'' további nevei ''Aranka-barlang'', ''Báthory-barlang'' és ''Hárshegyi-barlang''. A Nagy-Hárs-hegy csúcsának K-i oldalán van a bejárata. A 20. század elején kegyhely volt nyírfa korláttal és előcsarnokában oltárral. Vajna György feltárásai előtt 78 m hosszú volt a 12 m mély barlang. Kis részben mesterségesen bővített, hévizes barlang, amelyben érckiválások, főleg vasérckiválás figyelhető meg. Jelenleg le van zárva. A Börcsök Péter által vezetett BSE Barlangkutató Csoport kezeli. Előzetes bejelentés alapján lehet bejárni és kis létszámú csoport látogathatja. A kézirat barlangra vonatkozó része 6 irodalmi mű alapján lett írva.
Az 1977-ben napvilágot látott ''Bél Mátyás Pest megyéről'' című könyv szerint Szent Lőrinc monostorából már semmi sem maradt csak romok, bővizű forrás és nem tudom miféle barlang, amelyet egyesek bányának mondanak, mások celláknak. Azt hallottuk, hogy ott több effajta üreg van, amelyeknek számát megállapítani, vagy nyomait megtalálni nem könnyű feladat. Mindent bokrok és cserjék takarnak ugyanis, és az érdeklődőket megakadályozzák, hogy közel férkőzzenek ezekhez.
Az 1984-ben kiadott ''Magyarország barlangjai'' című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang ''Bátori-barlang'' néven ''Báthory-barlang'' és ''Hárs-hegyi-barlang'' névváltozatokkal, valamint térképen van helye jelölve. Az 1986. évi ''[[Karszt és Barlang]]''ban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang ''Bátori-barlang'' néven. Az összeállítás szerint a ''[[Karszt és Barlang]]''ban publikált írások közül 3 foglalkozik a barlanggal. A 3 írás közül a 163. sorszámú könyvismertetés nem említi a barlangot.▼
[[Fájl:Bátori Cave entrance in 1911.jpg|bélyegkép|262px|<center>A barlang bejárata 1911-ben]]
▲Az 1984-ben kiadott ''Magyarország barlangjai'' című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang ''Bátori-barlang'' néven ''Báthory-barlang'' és ''Hárs-hegyi-barlang'' névváltozatokkal, valamint térképen van helye jelölve. Az 1986. évi ''[[Karszt és Barlang]]''ban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang ''Bátori-barlang'' néven. Az összeállítás szerint a ''[[Karszt és Barlang]]''ban publikált írások közül 3 foglalkozik a barlanggal. A 3 írás közül a 163. sorszámú könyvismertetés nem említi a barlangot.
Az Acheron Barlangkutató Szakosztály 1992. évi jelentésében van egy Rosner Péter által írt beszámoló a barlang 1992-ben történt gondozásáról, amelyben az olvasható, hogy a Hárs-hegy oldalában nyíló, fokozottan védett barlang évek óta gazdátlanul, tárva-nyitva állt és ez komoly balesetveszélyt jelentett, valamint veszélyeztette a barlang állapotát is. Bár ajtaját a szakosztály tagjai több alkalommal lezárták korábban, a rongálók találékonysága miatt március 15-én a zárszerkezetet megerősítették és a lezárást megbízhatóbbá tették. Azóta 4–5-ször kellett műszaki eszközökkel felvonulniuk, hogy az ajtón helyrehozzák a rongálási kísérleteket. A barlangot rendszeresen, 2–3 hetente helyszínelték és más barlangkutató csoportoknak túrákat vezettek.
| |||